2006.09.27 17:29
Szerző: sasha
Geriét megtaláltam:
Demeter Gergő április 12-én 21 óra 5 perckor 3400 g és 55 cm megszületett! 2 héttel a kiírt időpont előtt majdnem egészségesen...
A történet.
Április 11-én este a babaszobába berakott dupla matracra feküdtem aludni, mert az jó puha, és már nagyon zsibbadós volt mindenem. Párom másnap hajnal 6 előtt indult dolgozni...
Április 12 hajnal fél 7-kor arra ébredezek, hogy hányingerem van. Felkelek és fosizok egyet, utána megyek ki a konyhába, hogy igyak egy tejeskávét. A kávésbögrével a kezemben azon gondolkodtam, hogy nem is kérek most kávét... rohamléptekben mentem is hányni. 7 előtt felhívtam a páromat, hogy hiába pont a mai napja ilyen húzós, de én rosszul vagyok, jöhetne haza. Anyósom is bejelentkezett és át is jött 8 körül. Én visszaaludtam, gyerekek is csak 9-kor keltek fel.
Hányingerem elmúlt, de a rossz közérzet, a gyengeség, a szédelgés és a fáradtság megmaradt. úgy éreztem magam, mint akit agyonvertek.
Párom hazaérkeztett 9 után nem sokkal és egyből bevonszolt az István kórházba, hogy nézzenek meg. Ctg, vérvétel, vérnyomásmérés, és pisilés következett, majd egy manuális méhszáj vizsgálat. Ctg tökéletes, minden lelet negatív, a méhszáj meg 3 cm, ja, és lehet, hogy vajúdok közben? A ctg még nem mutatott semmit, de néha keményedik a pocak...
Én semmi másra nem vágytam csak egy ágyra, hogy végre aludhassak, majdnem összeestem a végén már.
Fél egyre értünk haza, addigra anyósom is lenyomta a két gyerkőcöt, így én is aludtam 3 órát!!! Nagyon jól esett. Apró görcsök ébresztettek, amik meghatározhatatlanok voltak. NÉha keményedett, néha a gyomrom görcsölt be, néha meg alul, mint amikor fosizni kell. Szóval továbbra sem voltam jól, de ezek a görcsök csak jöttek, csak jöttek. 6 óra körül viszont már kifejezetten keményedések formájában és ugyanúgy jelentkeztek 5 percenként. Közben itthon pakolgattam, anyósom és a sógornőm pesztrálta a gyerekeket, majd belefeküdtem egy kád jó meleg, szinte forró vízbe, mert nagyon fáztam.
A görcsök teljesen elmúltak a víz hatására, én jól felmelegedtem és újúlt erővel pakoltam tovább a kórházi pakkomat. A fájások, amik még mindig keményedések voltak megmaradtak.
Este fél 8 után indultunk be az István kórházba és kb 8-ra értünk be a szülőszobára. Az autóban már 4 perces fájásaim voltak. Manuális vizsgálat következett ahol kiderült, hogy már 5 cm nyitva a méhszáj, így azonnali burokrepesztésre került sor. Fél óra ctg következett, ahol szépen kirajzolódtak a fájások amik teljesen elviselhetőek voltak de már azért fájtak, de még ellélegeztem őket. Egy másik ctg-re kapcsolt kismama meg is kérdezte, hogy vannak-e fájásaim, merthogy nem látszik rajtam...
A fájások csúcspontja nem ment magasabbra 30%-nál, ellenben a baba szívhangja nagyon szapora volt. 140-190 skálán ugrált végig. A szülésznő rögtön adott is egy hőmérőt (az előzmények tekintetében), és bizony lázas voltam, hát ezért ez a rémes szívhang!!! Azonnal vettek vért, és kötöttek be egy kanült amin kaptam vénásan egy jó nagy adag antibiotikumot a baba védelme érdekében. Ez fél 9-kor volt.
Ezután átvittek az egyik régebbi szülőszobába (ahol még a Gábor is született), de a szülőágyon nagyon kényelmetlen volt, bár a szülésznő próbált segíteni megtalálni a legkényelmesebb helyzetet. A fájások már fájtak, de még mindig csak 45%-ot mutatott a fájásmérő, de már nem is foglalkoztam vele. A fél óra nagyon gyorsan eltelt. Az 5 perces fájásokból hamarosan 3, majd 2 percesek lettek. Majd egyszercsak jött egy fájás 1 perc múlva amikoris apró székelési ingert is éreztem, de még nem szóltam senkinek. A másodig kicsit erősebb volt, a harmadiknál meg már szóltam a páromnak, hogy hívjon valakit, mert jön a baba!!! Ekkor már nem tudtam nem tolni. A szülésznő jött és megvizsgált, de még kérte, hogy ne nyomjak, mert még van egy kis pereme a méhszjnak. Így a következő fájást úgy éltem túl, hogy a két lábam felhajlítottam és hintáztattam oldalra. Hívtak egy dokit is, ha kéne ott legyen. A doki az oldalamnál nem volt valami segítőkész, nem hagyta, hogy belé kapaszkodjam, a párom már gyakorlottan segédkezett a másik oldalon, a szülésznő meg a fogadó állásnál volt. Az enyhe vajúdási fájások után elviselhetetlenek voltak a tolófájások. Emlékszem a Gabinál pont fordítva volt. Az elviselhetetlen vajúdás után megváltás volt a tolófájás...
Demeter Gergő fejecskéje az első nyomás után kibukkant, a következő fájásnál nem szabadott nyomnom, a gát védelme érdekében, csak engednem, hogy jöjjön a baba a maga tempójában. Ez is elég nehéz feladat, de inkább, mint egy gátmetszés. A rákövetkező fájásra meg is született, a burokrepesztés után 1 órával!
Gondolom, most kíváncsiak vagytok, hogy a fenébe írhatom meg a születése történetét 24 órával a születés után...
A szülőszobán szopizott egy kicsit a Gergő, de utána már nem volt hajlandó. A csecsemősök, pedig kitettek magukért. Este 11-kor ment el a párom és a csecsemősnővér hajnal 2-kor már jött a Gergővel, hogy hozta szopizni. Segített mellre tenni, de olyan udorral köpte ki a cicit, hogy olyat még nem láttam. Az éjjel többször bejött és próbáltuk mellre tenni, de nem akarta bekapni sem, és felébredni sem akart nagyon. Így hajnal 5-kor elvitte inkubátorba, mert kicsit kihűlt és mondta, hogy kell neki adni pótlást, mert nagyon lacsony a vércukra,nehogy bekómáljon. Így pohárból kapott női tejet az anyatejgyűjtő állomásról. Reggel aztán sikerült megszoptatni, de talán, ha 5-10 percet hajlandó volt szopni akkor sokat mondok. Igaz, nyeldekelt, de hát az akkor is semmiség volt. Délelőtt jött a gyerekorvos és nagyon csúnya szívzörejt hallott nála. Így ismét elvitték inkubátorba, adtak neki atibiotikumot és infúziót kapott és pótlást, női tejet pohárból. Délután megbeszéltük a gyerekorvossal, hogy megnézeti szívultrahangossal a zörejt, hogy mi lehet az, de ott már nem volt rá lehetőség, így a kicsi Gergő most a Tűzoltó utca gyerekklinika vendége. Én is eljöttem saját felelősségre a kórházból, minek maradjak, ha úgysincs ott a babám. Holnap megyek be a zárójelentésemért.
Gergő jól van, valószinű egy felszálló fertőzés miatt hallható a szívzörej ami nem is olyan vészes szerencsére. 7 napos ab kúra után hazajöhet. Holnap nézik meg a szívét az UH-val, de egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy a tőlem elkapott fertőzés miatt van a baj, ami szerencsére nem komoly, csak megfigyelik az intenzíven. Inkubátorban van, de nem kap semmilyen támogatást. Nem kap oxigént, sem plusz levegőt, teljesen kiegyensúlyozott az egész gyerkőc, csakhát az a fránya szívzörej.
Most megyek fejek neki tejecskét, hogy holnap legyen mit bevinni neki, mert most sajnos teáztatják. 160 az adagja és amennyit nem iszik meg belőle a többi infúzióban kapja. VAlószinű, hogy be fog sárgulni, így majd kékfényezni is fogják. Érdekes, hogy így előre megmondják, de nem is várok mást, hiszen nem igazán szopizott.
Lehet elcsábulok egy játéktartóra (bár még töprengek, mert láttam máshol egy igaz drágább, de nekem jobban tetsző ilyen alkalmatosságot). Viszont az is tény, hogy utálok sorban állni, de remélem abban az idben még nem lesznek sokan 
Köszi, hogy megkímlted lassan funkcionáló agysejtjeim. így már mindent értek. Azt hiszem 
Gyógyuljatok meg! 
, az enyémet megtaláljátok a Ki tud valamit Dr. Boros Juditról c. topikban (vigyázat, egész estés 
de már legalább hízott 1 kiló 70-et. 
, mert folyton azon az oldalon rágja a nyelvét és az ujjait 
