Sziasztok!
Hú, alig bírtam visszaolvasni. Elmentünk egy hosszú hétvégére a párommal, három gyereket nagymamára bízva Horvátországba, a Plitvice-i tavakhoz. Szuper volt.
Pocifotók nagyon jók
:), Mot-é különösen csini
:D, én ilyesmire nem vállalkoznék, nem biztos, hogy meg lehetne különböztetni a pocimat a fenekemtől
:D. Na jó, azért fogok föltenni kint készült képet, azokon talán nem annyira feltűnő hátsó felem mérete!
Odafelé sikerül két komoly keményedést is megélni
(pici szokott lenni minden nap, de ez olyan rendesen, erősen keményedett, mint a szülésnél (az meg még ugye kicsit korai)), úgyhogy gyorsan váltottunk is a párommal, tovább ő vezetett, én meg vettem be magnéziumot. Hála Istennek, több nem volt...
Én egyébként még a keményedés előtt valamennyivel megérzem, hogy most fog bekeményedni, gondolom a vérnyomásom változik, és azt érzem.
Pislés: én is úgy vagyok, mint sokan, hogy sokszor inkább csak az inger van, nem a mennyiség.
És pl. reggel sokkal nagyobb mennyiségnél sokkal kevésbé kell. Még ált. nem kell WC-re járnom, viszont bizonyos dolgoktól (pl. baracklé) már ég a gyomrom
, pedig az csak a végén szokott előfordulni.
Csecsemősök: én találkoztam ilyennel is, olyannal is. Azért a csúcs az volt, amikor rajtam kérték számon, hogy miért nem szóltam, hogy nem kaptam aznap antibiotikumot
(talán két nappal a császár után), mintha én lennék az orvos, és nekem kéne tudni az adagolást. Kösz, a gyerek és seb mellett örültem, hogy élek...
Viszont olyan is volt, aki segített szó nélkül hajnal 4-kor
tisztábatenni a gyereket (kakis volt), mikor mondtam, hogy én lányt még nem tisztogattam, nem tudom, hogy kell
.
Gyerekcuccvásárlás: az én párom csak azt kéri, ha ilyet akarok, a vásárlás elején, mert később már lefárad.
A ruciknál ő sem olyan lelkes, de azért megnézi. De a ruha amúgy inkább női dolog, ő a sajátjával sem foglalkozik olyan sokat.
Sőt, most talán a baba is kicsit távolabbi dolog neki
, de talán azért, mert egyrész van idekint három, a negyedik bentlévő még nem annyira nyüzsi.
Másrészt elfoglalja a munkája (vállakozó), több a gondja, több a teher rajta, mint a korábbi babavárásoknál, amikor még alkalmazottként dolgozott.
Bár "megfenyegettem"
:D, hogy a babácska már bent is nagyon szereti a simit, készüljön, hogy szükség lesz a széles apavállra, ha kijön. Na, nekem se lesz egyszerű dolgom
:D, mert a pocját is szereti már bent is! (Rendszeresen hami közben-után kezd el ugrálni.
)
Kataa!
Az én gyerekdokim is biztos meg fog lepődni a pocimon, nem is tudom, mikor voltunk utoljára valamelyikkel is orvosnál. De mindenképpen el akarok menni hozzá, mert meg akarom kérdezni, hogy vállalja-e a baba fogadását, ha esetleg 4 betöltött nap előtt haza akarok jönni a kórházból (készülök, hogy ha esetleg nem olyanok lennének a dolgok, mint amit szeretnék, akkor ne kelljen maradni (ugye sajnos nem a MÁV lesz, ott ilyenen nem is gondolkoznék)).
Cic!
Én sem akartam Hannának fülbevalót, két okból: egyrészt én is úgy gondoltam, majd ha ő akar, másrészt én sem szeretem, ha a fülbevaló szúr hátul, és gondoltam, egy babának ez még rosszabb lehet.
De aztán 3 hónaposan mégis kapott. Többször fiúnak nézték, még rózsaszín ruciban is
(jó, hasonlít Nátánra, de azért szerintem lányos, bár akkor kis kopasz volt (arról ugye nem ő tehet
), de azért egy anyukának, akinek szintén babája van, talán nem kéne rózsaszínben fiúnak nézni
).
Lőtték neki, és inkább csak egy kicsit megijedt a csattanástól, de nem volt komolyabb balhé (én fogtam, utána kapott szopit (ismerős anyuka csinálta)).
És találtam olyan fülbevalót, ami teljes karika, nincs kilógó tüske része, 1 hét után a belőtt fülbevalót (lőni csak tüskéset tudtak, de kölcsön kaptuk (persze gondosan fertőtlenítve lett előtte)) ki is cserélhettük rá, azóta is viseli.
Korena!
Nekem is van folyásom, de a korábbi terhességeknél is volt. Akkor persze többször rögtön doki, de soha semmit nem talált, így rá kellett jönnöm, hogy ez valószínű természetes. Főleg, hogy terhességen kivül nincs is ilyen.
Azért figyelni kell, hogy nehogy kellemetlen szagú legyen (bocs), vagy bármi más kellemetlen tünet járuljon hozzá, mert van, aki tényleg fogékonyabb fertőzésekre babásan.
Brigó!
Sajnálom a párod és közötted lévő dolgot
, nagyon rossz ilyet olvasni.
Krista!
Akkor mondd meg neki, hogy dehogy szállnál el a bókoktól, meg a virágtól, sőt ez igenis nagyon fontos egy nőnek!!
Neki nem esne jól, ha te elismernéd és esetleg valamivel kedveskedsz neki?
Mondjuk engem a párom anno rendszeresen virággal várt a munkahelyemen, "irigykedtek"
:D is rám rendesen. Most már nem olyan gyakori, de még mindig eszébejut. Sőt tegnap hazafelé megjegyezte, hogy megint nyitva a virágosbolt (ahonnan gyönyörű csokrokat szokott hozni), én meg értetlenül néztem. Kiderült, hogy ő azt is tudta(!), hogy egész nyáron tatarozták, nekem nem is tűnt fel...
Snoopy!
Rókussal kapcsolatban nem nyugtattál meg
:D! Kádba szülni nem akarok, de esetleg vajúdni igen (azt engedte a dokim 7 éve is, remélhetőleg azóta nem ijedt meg
). Jobban izgatnak az olyak, hogy ne vigyék el a babát szülés után, együtt tölthessük a 2 órát, utána se válasszanak el órákra (Hannát a gyerekágyon 10 perc után visszakaptam (persze a 2 órát a szülőszobán együtt töltöttük, utána áttoltak a gyerekágyra), épp csak mosdatták és felöltöztették), ne hordják el feleslegesen napközben és igen, a 24 órás rooming-in. Bár ez utóbbi miatt írtam pont Kataának, hogy max. hazajövök, még akkor is, ha nem feltétlenül értek magam se egyet vele, de azt biztos, hogy a szétválasztósdit nagyon nem szeretném. Nagyon erőszakosnak kell lenni ahhoz, hogy ezek megvalósuljanak, és egyáltalán van rá esélyünk???
Tünde!
És hol a fejed?
Ilgya!
Én írtam, hogy mi Nátánnál nem huzogattuk, mert a sebészdoki azt mondta, hogy pelenkáskor vége előtt nem nyúlnának hozzá, ha komolyabb baj lenne. Neki nagyon sokáig nem is lehetett hátrahúzni, aztán szép lassan, fokozatosan oldódott magától. és az is kiderült, hogy nincs szűkülete sem. Ha jól emlékszem, kb. 1 év óta lehet rendesen hátrahúzni.
Ha kisfiúnk lesz, akkor én ezt a határt biztosan megvárom nála is, sőt nem is fogom senkinek engedni hozzányúlni.
Tudom, hogy minden orvosan más ebben a véleménye, de míg Beninek végül műteni kellett és elég korán huzogatta neki az orvos, Nátánnak a 3 éves nem piszkálás után nem, ezért nekem az a véleményem, hogy semmi szükség korábban foglalkozni vele. Ha valami kell, akkor az úgyis "megvár", viszont szerintem a korai (és főleg nem szakszerű kézzel való) hozzányúlás sokkal több kárt tud okozni, még akkor is, ha sokaknál semmi gondot nem okoz.
(És főleg nem szabad összekeverni: az, hogy az orvos felhúzza egy pár perces művelettel a letapadást, az nem ugyanaz, mintha valakinek altatásban végül műteni kell a szűkületet, mert másképp nem orvosolható.)
Persze az lenne a legegyszerűbb, ha minden kisfiút körülmetélnének automatikusan, de ez ugye nálunk azért nem megszokott, sőt... Anyukám kiakadt, mikor mondtuk neki, hogy Beninél nem plasztikát kértünk, hanem azt, hogy metéljék körül. Ha biztos lettem volna abban, hogy Nátánnál is kell majd a műtét (végül nem kellett), akkor gondolkodás nélkül körülmetéltettem volna minél kisebb korában.