Szóval Kedves fórumozók!
Már egy jó ideje olvasom az oldalakat itt a babneten, mondhatnám nagyjából "ismerek" mindenkit aki rendszeres látogató.
röviden elmesélem történetemet.
2005. áprilisában terhes lettem, szaladtam is a kerületi dokibácsihoz, alátámasztotta feltevésem, s kezdtem élni boldog kismama életemet. A babának örült mindenki.
Terhességemmel minden rendben volt szinte végig. Én is jól éreztem magam a bőrőmben. Megbeszéltem mindent az orvosommal: nála szeretnék szülni, fizetek, mennyiért, mikor, hol, hogyan...stb. Már 10éve hozzá jártam. Mivel első baba nagyon féltem és akartam magam mellé valakit akiben "bízhatok" .
Minden rendben UH, labor, cukor...
Míg a 26.héten ödémás lettem de kb.15-20kgmal 1 hét alatt, s a 27héten mentem a háziorvosomhoz torokfájással, a rutin vérnyomásmérésnél 170/110. Na innen kezdödtek a borzalmak.
Azonnal be akart utalni a Szt. Imrébe, de haladékot adott hogy az orvosommal beszéljek s menjek vizsgálatra. Ez másnap csütörtökön meg is történt. Minden rendben a babámmal. 3 féle vérnyomáscsökkentő, otthon mérni. A dokikám mikor befejezte a vizsgálatot, elköszöntem tőle, mire ő: "sajnálom, de így már nem fér bele a naptáramba, viszlát"
Kiléptem az ajtaján s remegtem, mi lesz velem, sa babámmal?
No de hétfőre kért a háziorvosom vizeletfehérjét, s mielőtt leadtam volna megmérte a vérnyomásom. Szintén 170, azonnal Szt.Imre, be kell állítani. Férjem bevitt. 2 óra múlva infúzióval, s remegő lábakkal feküdtem a vajúdóba. S a szülésznő 2szer jött mérni. Másodszorra üvőltött, elsápadt kééppel, doktornőnek, mondván, valamit nem jól mért, s mérje meg ő is. 240/170, azonnal mentő Schöpfi császár, nahát mondanom sem kell hogy zokogtam. Nem sok mindent tudtam a koraszülésről.
Ez volt fél4kor s 16:25kor már felkeltem a császár utáni altatásből.
Élményekből szülés kapcsán nem tudok mesélni, mert nem volt csak a félelem velem.
Kislányom 28hét első napján született 40cmrel és 1270grammal.
Már csak másnap láthattam. Rentgeteg cső, szuszogó lélegeztetőgép, és egy tenyérnyi baba, s mindent megkaptunk amit egy koraszülött megkaphat: agyvérzés, fertőzés nem szeretném tovább részletezni, mert nem szívesen emlékszem vissza. Szóval 3hónapig ciciztünk végül, 2hónap után jöttünk haza, 2120grammal, boldogságban. Rendszeresen járunk kontrollra 1 éves koráig.
Lényeg hogy a Shcöpfis szaktudás és dolgózok számomra szentek, nem akarok tulozni de nekik köszönhetem hogy boldog édesanya vagyok. Kérdésem lényege pedig itt kezdődik: Még szeretnék is lenni édesanya, toxémiától függetlenül, de ehhez szükségem van egy jó orvosra, mert félek, hogy következő terhességem kudarcba fulladhat, bár probálok optimista lenni.
Ehhez kérem segítségeteket. Dr.Ita Jenőnél szültem, minden elismerésem az övé, de nagyon messze van tőlem, Dr.Bakó Erikánál a napokban jártam, jó, bár nincs túl közel és kicsit fura volt... Nem tudom, kedves de fura.
Szívesen olvasnék tapasztalatokat tanácsokat.
Most volt kislányom 14-én 10hónapos, nagyon szépen fejlődik, eleven, okos baba.
Köszönöm segítségeteket, tapasztalaitokat és ne haragudjatok ha feltartottalak benneteket ill. tudom elég hosszú voltam, ezért bocsánat.