Sziasztok!
Brigi!
Remélem, már nem olvasod a soraimat, hanem majd csak egy hét múlva, ha Ákossal együtt rendben hazaértek!
Kivánok neked én is sima szülést és sok tejcsit, sokat gondolok rád!
Ez persze igaz rád is , Panzej! Remélem, jól viseled a végét, pihenj sokat!
Csilla!
Nagyon szépek a gyerekeid, köszönjük a képeket!
Gabek!
Én reszelt almát adtam először Botinak, először csak két kiskanállal, aztán, ahogy Ági irta, minden nap egyre többet, amennyit a baba elfogad.
Boti anyatejes volt, ezért én szopi előtt adtam neki az újdonságot, mert ha teleeszi magát tejjel, nem fogadta volna el az almát.
Ági!
Hogy álltok a fogas szopi kérdéssel? Sikerült Pepét leszoktatni róla, hogy megharapjon?
Sára!
Üdv újra a fővárosban! Persze hogy összefuthatunk valamikor, ha megyünk játszótérre, felhivlak és megbeszéljük, ki hol tart, jó?
Tényleg kistesó projekt van nálatok? Vagy még csak lesz? Milyen korkülönbséget terveztek a két baba közt?
Mi most úgy döntöttünk, hogy kb. három év legyen a két gyerek közt.
Mostanában találkoztunk kisgyerekes családokkal, és úgy láttam, ott mennek a dolgok zökkenőmentesebben, ahol kicsit nagyobb a különbség a gyerekek közt, vagyis kb. két és fél-három év. Ahol ennél hamarabb jött a második baba, ott nagyon nehezen boldogulnak, mert az idősebb gyerek is még baba, majdnem ugyanolyan gondozást igényel még, mint a kicsi és ez nagy terhet ró pluszban a szülőkre.
Képzeljétek, nagy fába vágtuk a fejszénket. Rá kellett jönnünk, hogy Botinak alvászavarai vannak és ezt ugye orvosolni kell. Találtam egy nagyon jó könyvet, az a cime, hogy ”A suttogó mindent megold” , egy amerikai nő irta és megoldásokat kinál a legtöbb problémára, ami felmerül egy baba és egy kisgyerek nevelése kapcsán.
Én azért vettem meg, mert az alvásra vonatkozó rész érdekelt és teljesen beletrafált a csaj, feketén-fehéren leirja, mi Boti baja.
Az a helyzet, hogy mi szúrtuk el, mivel hozzászoktattuk, hogy a mi ágyunkon altatjuk el. Ennek örömére, ha éjjel felébred, nem hajlandó visszaaludni a kiságyában, csak nálunk, de itt sem alszik igazán nyugodtan. Ezt a nő úgy hivja, hogy Boti „kellék-függő” lett.
Szóval most projekt van, visszaszoktatjuk őt a saját ágyába.
A nőci, aki irta, azt mondja, hogy a babagondozással kapcsolatos problémák legnagyobb része arra vezethető vissza, hogy nincs a gyereknek napirendje, vagyis össze-vissza történnek vele a dolgok napközben. Meg kell legyen az evés, alvás, ébrenlét megfelelő összhangja. Ebben az alvás játssza a kulcsszerepet, ezért a szülőnek figyelie a gyerek jelzéseit és amint azt látja, hogy a gyerek egy kicsit is álmos, azonnal vigye aludni, mert minél tovább húzzák a lefektetést, annál nyűgösebb lesz a gyerek. Ettől nehezebben is alszik el, nem piheni ki magát eléggé, emiatt nem is lesz olyan jókedvű és enni sem lesz kedve.
Szóval ez a lényeg dióhéjban.
Bocsánat, hogy ilyen bő lére eresztettem, de gondoltam nem haragszotok meg érte, mivel éppen a napirend van teritéken errefelé.
Most már dugulok, mindenkinek szép napot!
Kinga
:
. Kivancsi vagyok a véleményére is sulygyarapodas ügyben...
, azért megprobalok valaszolni a kérdéseidre!
[/url]
[/url]
