Rimar!!! Ezek szerint még ez csak megérzés? Mármint a 9. ciklusnapon tartasz? Miből gondolod, hogy jön a kistesó? Hőmérőzől? Vagy csak egyszerűen érzed? De szuper volna!!! Nagyon drukkolok!!!
Remélem, egy talira valóban sikerülni fog eljönnötök.
Igen, sokat jutsz eszembe a baba méretei miatt. Neked is nagy babát jósoltak, aztán csak nem lett az. Majd meglátjuk!
Az aloe-ből elvileg, igen, egy kis darabot levágsz, és a nedvét kinyomod, azt használhatod sokmindenre! Én még nem találtam, lehet, hogy csak gél lesz belőle, talán az is megteszi. Azt írják, általában 95% feletti az aloe tartalmuk.
Lányok, én ígérem, hogyha készen lesz a ház teljesen, és lesz alvó alkalmatosságunk, bárkit szívesen látok, Rimar, Koda! Jó volna, hogyha nem a szállás miatt nem tudnátok eljönni!
Eszter, úgy örülök neki, hogy jobban vagy! Beszéltük, hogy este csörgünk, nos, bevallom, teljesen kiment a fejemből, de holnap igyekszem...
A tegnap nap egész jól sikerült, sőt, így, hogy nem voltunk túl sokág, teljesen jól éreztem magam! Végül szupi idő volt, úgyhogy nem mentünk sehová, egy családi házban voltunk, egy zárt teraszon ültünk. Persze, apósom, anyósom szó nélkül rágyújtott mellettem, még jó, hogy mögöttük volt nyitva az ajtó. De akkor is, simán büdös volt. A drága párom imádnivaló volt, ő felállt, és kiment a kertbe cigizni az unitesójával együtt. Én meg akkor kimentem velük, legalább így levegőztem. Este azért kitettem szellőzni a ruhám, mert olyan büdös lettem. De túléltem!
Én annyira kíváncsi vagyok a hajadra!!! Remélem, azért megosztod majd velünk!
Annyira aranyos tőled, hogy így felajánlod a gyermekvigyázást!
Már előre élvezem, hogy együtt fogunk babázni! Bár kicsit közelebb volnál, meg volna autóm, hogy napközben is mozdulhatnék majd. De majd megoldjuk ezt is!
Bufo, bizony, jó hallani felőled!
De én sem értem ezt az egészet! Ezek szerint rendszeresen nem alszik otthon?
És hogy bírod ezt szó nélkül megállni? Miért nem kéred számon? Hogyha titeket választott, akkor viselkedjen is úgy. A jelek szerint akkor semmi nem változott?!
Szegénykém, de sajnálom, hogy ilyen helyzetben vagy. Tessék picit határozottabbnak lenni! Megérdemled az őszinteséget!
Örülök neki, hogy sikerült kicsit kimozdulnod és hogy jól érezted magad. Végre, ez járt már Neked nagyon is!
Jut eszembe... írtad, hogy voltatok anyósodéknál. Ők tudnak erről a szörnyű helyzetről, ami nálatok van? Te milyen viszonyban vagy velük? Tudtok egyáltalán erről beszélni?
Erzsike, volt séta? Sikerült lebalettozni a babakocsit? Tényleg kicsit jobb idő volt, ki kell használni ezeket a szép időket.
Anyósod... szerintem az enyém pont ilyen lesz! De majd meglátjuk! Szegénykém, tudom, mennyire szarul tud esni az ilyen!
Még jó, hogy anyukád ilyen gyakran tud feljönni Kecskemétről. Irigyellek is érte, nekem vonattal Miskolcról szerintem nem igazán fog tudni mozdulni, pedig szerintem nekem is csak ő fog segíteni. De az nagyon jó, hogy Zsolti is ugyanígy gondolja a dogokat, ahogy Te, és szólt is az anyukájának. A Ti lelketek így nyugodt lehet.
Én magam sem tudom, mi a jobb, szólni, vagy nem?! Szomorú, ha valaki magától nem érzékeli azt, hogy segíteni kellene.
Na, ennyit a témáról, én folyton felhúzom magam ezen! Lényeg, hogy tökéletesen átérzem a helyzeted!
Jaj, Erzsike, ne ijesztgess, hogy lent van a hasam! Még azért ráérne, legalább 1 hónapot kibírhatna a bébike odabent!!!
Amúgy folyton én is ezt nézem, de eddig még nem igazán tapasztaltam azt, hogy egyáltalán fent lett volna.
Momo, igen, most már nekem sem tűnik hatalmasnak a pocim. Olyan, mintha egy ideje nem is nőne. Pedig biztos nem így van, inkább átalakul, én folyton úgy látom, hogy picit jön felfelé. Mostanában kezd a gyomrom is égni.
Gratula az első cipőcskéhez! Imádnivaló lehet!!!
Jucikám, a lányok már mindent elmondtak, nem is tudom, mit írhatnék ezek után.
Először is... eszed ágába se jusson nem leírni ilyen problémákat! Tudod, hogy én is hányszor panaszkodom! És tudom, hogy mindig őszintén elmondtátok segítő véleményeteket, sosem fordult meg senki fejében az, hogy "na, ez a Titi már megint panaszkodik!"
Én nagyon örülök neki, hogy elmondod nekünk ami a szívedet nyomja, ez azt jelenti, valóban fontosak vagyunk számodra, és ez nekem sokat jelent.
Aztán meg soha nem lehet tudni, ki mond valami extra jó ötletet, tanácsot, amit valóban meg KELL fogadni!
Szegénykém, hogyha még a válás gondolata is megfordult a fejedben, nagyon kilehetsz!
De próbáld nem feladni, továbbra is állj ki magatokért! Légy a jövőben is határozott, ha kell, mondd ki Te a döntést. Illés támogat Téged, ezt Te is tudod, csak biztosan nagyon nehéz neki, gondolom, legszívesebben ketté szakadna. Hosszú még az életetek, valóban most kell az elején megfékezni a dolgokat. És csak TE tudhatod, mi fér bele a családi békébe, milyen hangnemben adod elő a dolgokat, de a lényeg, hogy állj ki az elképzeléseidért!
Ha ezt a csatát megnyered, az azt jelenti, hogy az egész háborút megnyerted! Most kell nagyon is akaratosnak lenned!!! És NEKED kell, mert ha jól érzékelem, Illés nem annyira magabiztos, hogy Te! Persze biztosan ugyanazt akarja, csak nagyon nehéz lehet... egyik oldalon a két nagylánya, másik oldalon a szerető felesége és a kislánya. Hogyan is tehetne különbséget?!
Légy ügyes, és szerintem használd ki az Eszter adta lehetőséget, ha Dudi engedi, egy délutánra/estére próbáljatok kikapcsolódni. Félek, hogy egyszer csak betelik a pohár, és kiborulsz Jucikám! Sajnos sokat vállalsz Te is, és nem tudod, hol a határ, mint ahogy senki sem. Bízom benne, hogy még messze a teherbírásod vége, de jó volna azt nem megvárni! Kérlek, próbálj lassítani!
Az építkezést/költözést pedig hagyd akkorra, amikor már a családi problémák megoldódtak. Ha még azt is a nyakadba veszed...
Na megyek, csinálom a vacsit meg a holnapi ebédet Daninak.
Momo, ha jól emlékszem, Te kérdezted? Mindig délelőttre megyek, csak hétfőn voltam délután az angol miatt, de holnap már nem akarok rá menni.