Még uralom egy kicsit a fórumot, ha nem baj. Lőjetek le, ha sok vagyok!
Szóval, azok után, hogy én is sok mindent elterveztem a szüléssel kapcsolatban, végül csak részben alakulhatott úgy a dolog, ahogy szerettem volna. Én a beöntést nem bántam, megnyugodtam, hogy nem történik semmi kellemetlenség. Szükségem volt oxitocinra is, mivel órákkal azután, hogy elment a magzatvíz még mindig alig voltam nyitva. Aztán a dokinőnek is rá kellett segítenie egy kicsit, mert egy ideje kint volt már a feje a babának, mikor nem nagyon akart tovább jönni. Volt gátmetszés is, azt valószínű elszúrták, mert borzasztóan fájt, de túléltem. Aztán sajnos nekünk sem adták oda a babát, mert nem volt jól, így csak 7 órával később nézhettük meg az inkubátorban. Ezek után azt mondom, ha a 37.hétig kihúzzuk és egészséges lesz, odaadják és velünk maradhat 2 órát, már mindegy lesz hogyan születik meg. Tudom, hogy meg tudom csinálni, hogy fáj, de a fájdalom felejthető 1 perc alatt. Az Uzsokiban nincs semmi extra dolog, pl. kád, de nekem ez nem is fontos. Én csak azt szeretném, hogy a baba rendben legyen.
Sutimanó: A dokim dr. Sztakó Péter. Ő vitte végig Andrisom várandósságát is, aztán nem tudhattam meg, milyen vele szülni. Majd talán idén.
Nálam is esélyes a szülés 2-3 héttel előbb, mivel kezelt pajzsmirigy beteg vagyok. Állítólag bizonyos hormonváltozások előbb beindíthatják a szülést ilyen esetben.
Én már ismertem a védőnőt Andrisom által. Most voltunk nála kiváltani a kiskönyvet, de azt mondta nem kell gyakran menni, elég ha a nagyobb UH-k után benézünk hozzá. Szóval szerencsém van vele. Nagyon segítőkész is, én elégedett vagyok vele.