@ecsibe:
nagyon meghatottan olvastam a soraidat.
20 hónapja próbálkozunk úgy, hogy mostmár aztán jöhet a baba, 17 hónapja tudatosan, de nyilván ebből azok a hónapok lejönnek, amikor volt a spontán vetélésem, illetve amikor ugye most el voltunk tiltva egymástól a beavatkozás miatt.
de akárhonnan nézem, hosszú hosszú hónapok teltek el azóta, hogy várjuk a kis csodánkat, és csak nem akar jönni.
Tegnap este ment háttérzajnak a tv, és ment benne egy reklám, ami a megszakításos közösülés veszélyéről szólt, és az utolsó mondatok egyike az, hogy "közel minden második nő átesik egy abortuszon az élete során".
Én csak ültem, és hallgattam, és az volt a gondolatom, hogy persze, a másik felének meg nem jön össze a baba, és pont akkor jött be a férjem, mikor ez a mondat elhangzott.
láttam az arcán, meg a kiadott hangból is arra ítéltem, hogy hasonló gondolatok vannak benne is.
És ma, az én drága jó férjem csak annyit mondott:
"Probalom rola elterelni gondolataimat de nagyon vágyom ra/rájuk"
És már hétvégén is azt mondogatta, hogy alig várja, hogy a kertbe megcsinálhassa a játszó részleget
És nekem emg a szívem szorul össze, hogy még mindig nem éjettük át a szülőség csoda örömét, miközben itt vagyunk 34 és 37 évesek.
Megértem Caroline-t, hogy a 3 spontán baba után döbbenet az, hogy a 4. nem akar simán összejönni, és hogy romlottak az értékek, de egyetértek VEled és Veletek is... mostmár én is akármibe belemegyek, hogy megjöjjön a mi kis első csodánk. Hiszen ő (ők) egy igazán várt baba/bák lesz/nek
És tudom, hogy akik ebben a csoportban vannak, vagy csak olvasgatják....
Bárhova is kopogtat be mostmár a gólya, midnenhol szuper helye lesz annak a kis angyalkának
Hiszen 2017 a mi évünk elsz Csajok
(akár így, akár úgy fogan meg a baba
)