vicsok írta:Csajok, csak gyorsan egy pár sort, aztán még megpróbálok pihizni egy kicsit.
Az utóbbi 10 nap rémálmaimban, főleg a tegnapi. Sajnos szombat reggelre befulladt Andris, rohantunk vissza a kórházba. Változó volt az állapota, az előző hetihez képest sokkal rosszabb, nagyon fulladt, rengeteg a váladék a tüdejében, és kellett neki oxigén néha, de határozottan javult
Szenteste benn volt apa, picurka nagyon jól volt, jó volt a légzése, és a nővérek megoldották, h egy ágyban aludjunk szóval nagyon bizakodó voltam.
Hajnalban szopizott is, de viszont reggel fél8 körül ébredt, felsirt és a sirástól felszakadt a váladék, és elzárta a levegőt. A szerencsém az volt, h a nővér épp benn volt. Nem reagált sem az oxigénre sem a pumpás hörgőtágitóra, kirohantunk a kezelőbe leszivmi, és orditott a nővér, h újraélesztést, és hivják az intenzives orvost is. Szivták a trutyit le, intubálták és lélegeztették, kapott dormiumot, h kába legyen, szteroidot és még nem tudom mit, előkészitették az intenzivet, és vitték is. Be sem engedtek jó darabig. Én is sokkot kaptam, mert mindezt végignéztem, ahogy a kis élettelen teste feküdt az asztalon, és körülötte 6 nővér és orvos küzd Sirni sem birtam, egyszerűen kikapcsolt az agyam, nem tudom, mikor tudom feldolgozni, szerintem az életben sem..
Apa is beért, aztán végre bemehettünk, mindenhonnan csövek lógtak, de aztán kezdett kicsit magához térni, mondta a doktornő, próbáljam nyugtatni, mert a pulzusa 200 fölött volt. Végre elaludt egy kicsit a drága. Aztán felmentünk összepakolni a cuccomat a gyerekosztályra, és mire visszamentünk ismét nem lehetett bemenni, és csak a gépek riasztó sipolását hallottuk az előtérből.. Aztán kinyilt az ajtó, és ott feküdt a picur gép nélkül!!! Iszonyatosan zihálval, csövekkel, de egyedül lélegzett!!
Kapta folyamatosan a nyugtatókat, mert pihennie kell, de iszonyatosan küzd, és soha nem tudott egyedül igazán elaludni, csak ha kapott egy kis cicit előtte, ami most lehetetlen..Szóval csak hadonászik, de nem tud elaludni szegényke,pedig iszonyatosan fáradt.
Ma reggel is hivtam az osztályt, hogy telt az éjszaka, és mondta a nővér, h gyakorlatilag semmit nem aludt, pedig kapott még fájdalomcsillapitót, úgy tudott egy picit aludni, h a cumisüveg a szájában volt..
Szóval megyünk vissza 9re, és próbálom nyugtatni a kis manókánkat, nagyon pihennie kéne.
Ami a lényeg, h le tudtam fejni, otthagytam a tejcsit, és eszik cumisüvegből (amit eddig még nem csinált), de nagyon kifárasztja az evés is, egyszerre 20-30akat tud enni.
Csajok, nagyon köszönöm mindenkinek a biztatást, próbálok / lunk erős lenni. Nagyon erős baba az orvosok szerint is, nem történhet vele semmi baj, az élet nem lehet ennyire kegyetlen!!!!
Szoritsatok még egy kicsit, nagyon nagy szükségünk van rá!
Boldog karácsonyt mindenkinek !
Drága Anikó!
Pergett a könnyem, ahogy olvastam, mi történt a Picikéddel. Egy pillanatra elképzeltem, mi lesz, ha egyszer Eszti beteg lesz - nos, ott fogok én megőrülni.
Nagyon remélem, és szívből imádkozom érte, hogy Andriska meggyógyuljon minél hamarabb. Bár ilyenkor mindig kicsit morcosabban nézek az égre, hogy miért...???
Nagyon ügyesen teszed, hogy fejed a tejet, és cumisüvegből kapja meg mindenképp, ha jó cumit választotok hozzá, könnyebb meginni belőle, kevésbé fárasztja. (Mi már Esztivel kipróbáltunk jópárat, pl. az AVENT tényleg jó, vagy a Lindam. Ha fáradt, más fajtáknál nem bírja leszívni az adagját egy óra alatt sem, ezekkel meg 20 perc alatt beszlopálja.) Az nem csoda, hogy ilyen kevéskéket eszik, pici manó, ilyen betegen. Valószínűleg gyakrabban kell ennie. De ahogy erőre kap kicsit, egyre többet fog enni.
Amiatt ne eggódj, hogy a szopival mi lesz. Nálunk is volt egy elég gázos időszak, amikor szopi-stop volt, de aztán ismét rákapott, tegnap du. pl. egy óra hosszat élvezkedett, úgy bezabált, hogy pótlás nem is kellett hozzá neki.
Ami a legfontosabb, hogy minél többet legyél vele, (éjjel nem lehet ott maradni?) simogassad, beszélj hozzá, mondd el neki, hogy mi történik vele és hogy neki mit kell tennie.
Alternatív gyógymódon nem gondolkodtál? Nekem ez a "mániám", nagyon bízom benne, és szerencsém is van, mert a legjobb barátnőm, és az édesanyja is természetgyógyászok, gyógymasszőrök, rei-ki mesterek.
Remélem, nem érzed úgy, hogy "osztom itt az észt". Csak próbálkozom tippeket adni, hátha segít valami...
Az biztos, hogy Andriska meg fog gyógyulni, és nem is fog emlékezni erre a sok szörnyűségre! És eljön az a nap is, amikor már Neked is csak egy rossz álomként mereng föl.
Kérlek, jelentkezz, hogy hogyan alakulnak a dolgok Veletek!
Szorítunk ezerrel:
Lilly és Eszter