picinke írta:Valahogy egyfajta hitszerűséget plántáltak talán az emberbe, és az nem múlik el, csak e hit tárgyai változnak idővel...
Szóljatok, ha marhaság.
Dehogy marhaság, ez lenne a cél, nem?
Új privát üzeneted érkezett!
2007.04.08 17:51
Az Óbudai Waldorf Iskola hagyományos Szt. György napi vására április 28.-án lesz, a szokott helyszínen, az óbudai Fő téren.
A konkrét programot, ha meglesz, leírom, de általában 10-kor kezdődik és kb. du. 3-ig tart.
Lesz Magonc-koncert, a legenda előadása óriásbábokkal és hatalmas "élő" sárkánnyal, közös táncolás, ügyességi játékok, zsonglőrködés, büfé, kirakodóvásár.
Tavaly ezt írtam róla. Nagyon szubjektív, vigyázat!
* * *
Kicsit még a szombati nap kapcsán gondoltam, hogy írni kéne a gyermek lelkéről a valóságot illetően. Persze nem vagyok se pszichológus, se semmi képzett nagy fej, így csak egy részecskét ragadok ki. Mégpedig azt, hogy a kisgyereknek minden élő. A Nap, a felhők, a szél, sőt a tárgyak is, - ezért ragaszkodik annyira hozzájuk. A saját kanala különbözik a világ összes kanalától. "Hisztizik", hogy ő nem abból a pohárból kért. És nem mindegy ám neki!
Természetesen a játékai is élnek, beszélnek, cselekszenek, saját akaratuk van, még a kisautóknak is. "Az én autóm akar ide parkolni." És fölösleges is a gyereket győzködni, hiszen nem ő akarja, hanem a kisautó...
És hát a mese. A mese a Valóság. Tudja, hogy mese, hogy könyvben van, vagy apa találja ki, de akkor is, ami benne történik, az Valóság. Valóság minden, ami az ő képzeletében van. Az esti sötétben félni kell a széktől, a kabáttól, mert az az ő valóságában szörnyeteg, és felesleges elmagyarázni, villanyt gyújtva megmutatni, hogy "az csak a szekrény, attól nem érdemes félni". A gyerek nem így működik.
Jó esetben.
Szent György történetét egy nagy paraván mögött bábozzák el, ember nagyságú óriásbábokkal. A szöveget egy, a paravánon kívül álló férfitanár olvassa/mondja/adja elő, mikrofonba, a "hanghatásokról" szintén jól látható ütős hangszerek gondoskodnak. A sárkányból a játék nagy részében csak egy farok látszik, a paraván mögött. De a mikrofonba bőgött "wrrooooááárrrgh" még úgy is ijesztő. Azután amikor elérkezik Szt György és a sárkány összecsapása, akkor egy közeli épületből előjön a hatalmas papírmasé-fejű sárkány, és Szt György a lovon, és megvívnak egymással. A gyerekek arcán félelem, izgalom, feszültség, elszántság látszik, többen himbálják magukkal hozott fakardjukat, persze tisztes távolból, azután a megkönnyebbülés teljes eufóriájában lejtik az örömtáncot, amikor a sárkány legyőzetik, teljesen láthatóan kibújnak belőle a mindenkori negyedikesek és a sárkány élettelenül elterül az óbudai Fő tér macskakövén. Merthogy a sárkányban a negyedik osztály van, a ló is két gimnazista, és mindez jól látszik is, hiszen térdtől lefelé kilógnak. A gyerekeket azonban nem lehet megtéveszteni, de nem ám! Attól az még IGAZI sárkány, és igazán le kell győzni, különben a királylányt is fölfalja!
Abigél egy, majd kétévesen még nem félt a sárkánytól. Háromévesen kezdte fölfogni, bizony sírt is, de átélte az utána következő katarzist is. Tavaly is félt, talán még jobban, mert emlékezett rá egy kicsit. Idén jó ideje mondogatta, hogy nem fog félni, mert Alex lesz a sárkányban, és Miklós bácsi lesz a feje, és látta a sárkányt darabokban a negyedikben, és különben is, ő már majdnem öt éves, és Szt. György akkor is győzni fog!
Aha.
Az apja ölében ülve nézte a játékot, én egy kicsit távolabb álltam. Az első sárkány-üvöltésre eldugta az arcát, és mire a sárkány kijött a térre, már teljes volt a para: nem is bírt odanézni, és állítólag engem akart. Ahogy vége lett, Abigél szinte újjászületett, nem a régi gyerek kérdezte tőlem izgatottan, hogy láttam-e a harcot, hanem egy megváltozott kis lény. Aki nem csak látta, hanem teljes lényében át is élte a jó és a gonosz küzdelmes harcát, aminek a végén a jó győzedelmeskedett.
Vajon át tudja-e élni mindezt ilyen mélységében egy olyan gyerek, aki nem mesélt meséken nő föl, hanem nem-neki-való filmeken/rajzfilmeken, aki robotokkal és szörnyekkel játszik, vagy a barbie-jaival soppingolni jár sportkocsiban, akinek az érzelmeit sikerült "eltompítani" híradókkal, moziba járással, akinek a belső hit helyett az uralkodó cinizmussal kell megelégednie?
Ha elszálltam, üssetek le.
* * *
A konkrét programot, ha meglesz, leírom, de általában 10-kor kezdődik és kb. du. 3-ig tart.
Lesz Magonc-koncert, a legenda előadása óriásbábokkal és hatalmas "élő" sárkánnyal, közös táncolás, ügyességi játékok, zsonglőrködés, büfé, kirakodóvásár.
Tavaly ezt írtam róla. Nagyon szubjektív, vigyázat!
* * *
Kicsit még a szombati nap kapcsán gondoltam, hogy írni kéne a gyermek lelkéről a valóságot illetően. Persze nem vagyok se pszichológus, se semmi képzett nagy fej, így csak egy részecskét ragadok ki. Mégpedig azt, hogy a kisgyereknek minden élő. A Nap, a felhők, a szél, sőt a tárgyak is, - ezért ragaszkodik annyira hozzájuk. A saját kanala különbözik a világ összes kanalától. "Hisztizik", hogy ő nem abból a pohárból kért. És nem mindegy ám neki!
Természetesen a játékai is élnek, beszélnek, cselekszenek, saját akaratuk van, még a kisautóknak is. "Az én autóm akar ide parkolni." És fölösleges is a gyereket győzködni, hiszen nem ő akarja, hanem a kisautó...
És hát a mese. A mese a Valóság. Tudja, hogy mese, hogy könyvben van, vagy apa találja ki, de akkor is, ami benne történik, az Valóság. Valóság minden, ami az ő képzeletében van. Az esti sötétben félni kell a széktől, a kabáttól, mert az az ő valóságában szörnyeteg, és felesleges elmagyarázni, villanyt gyújtva megmutatni, hogy "az csak a szekrény, attól nem érdemes félni". A gyerek nem így működik.
Jó esetben.
Szent György történetét egy nagy paraván mögött bábozzák el, ember nagyságú óriásbábokkal. A szöveget egy, a paravánon kívül álló férfitanár olvassa/mondja/adja elő, mikrofonba, a "hanghatásokról" szintén jól látható ütős hangszerek gondoskodnak. A sárkányból a játék nagy részében csak egy farok látszik, a paraván mögött. De a mikrofonba bőgött "wrrooooááárrrgh" még úgy is ijesztő. Azután amikor elérkezik Szt György és a sárkány összecsapása, akkor egy közeli épületből előjön a hatalmas papírmasé-fejű sárkány, és Szt György a lovon, és megvívnak egymással. A gyerekek arcán félelem, izgalom, feszültség, elszántság látszik, többen himbálják magukkal hozott fakardjukat, persze tisztes távolból, azután a megkönnyebbülés teljes eufóriájában lejtik az örömtáncot, amikor a sárkány legyőzetik, teljesen láthatóan kibújnak belőle a mindenkori negyedikesek és a sárkány élettelenül elterül az óbudai Fő tér macskakövén. Merthogy a sárkányban a negyedik osztály van, a ló is két gimnazista, és mindez jól látszik is, hiszen térdtől lefelé kilógnak. A gyerekeket azonban nem lehet megtéveszteni, de nem ám! Attól az még IGAZI sárkány, és igazán le kell győzni, különben a királylányt is fölfalja!
Abigél egy, majd kétévesen még nem félt a sárkánytól. Háromévesen kezdte fölfogni, bizony sírt is, de átélte az utána következő katarzist is. Tavaly is félt, talán még jobban, mert emlékezett rá egy kicsit. Idén jó ideje mondogatta, hogy nem fog félni, mert Alex lesz a sárkányban, és Miklós bácsi lesz a feje, és látta a sárkányt darabokban a negyedikben, és különben is, ő már majdnem öt éves, és Szt. György akkor is győzni fog!
Aha.
Az apja ölében ülve nézte a játékot, én egy kicsit távolabb álltam. Az első sárkány-üvöltésre eldugta az arcát, és mire a sárkány kijött a térre, már teljes volt a para: nem is bírt odanézni, és állítólag engem akart. Ahogy vége lett, Abigél szinte újjászületett, nem a régi gyerek kérdezte tőlem izgatottan, hogy láttam-e a harcot, hanem egy megváltozott kis lény. Aki nem csak látta, hanem teljes lényében át is élte a jó és a gonosz küzdelmes harcát, aminek a végén a jó győzedelmeskedett.
Vajon át tudja-e élni mindezt ilyen mélységében egy olyan gyerek, aki nem mesélt meséken nő föl, hanem nem-neki-való filmeken/rajzfilmeken, aki robotokkal és szörnyekkel játszik, vagy a barbie-jaival soppingolni jár sportkocsiban, akinek az érzelmeit sikerült "eltompítani" híradókkal, moziba járással, akinek a belső hit helyett az uralkodó cinizmussal kell megelégednie?
Ha elszálltam, üssetek le.
* * *
2007.04.08 20:34
Szilvi,
De jó, de jó! Köszi, remélem el tudunk menni.
Az évszakasztalok csudaszépek, a csiga különösen tetszik. Miből van a teste? Méhviasz?
Nálunk is elkészült egy kezdetleges évszakasztal. Annyira "waldorfos" lett, hogy hatalmas fantáziára van szükség, hogy fel lehessen ismerni az állatokat.
Egy technikai kérdés: hová teszitek, hogy központi helyen legyen, mégse érezzék a kicsik szabad rablás tárgyának őket?
Közben korrigálom, amit fentebb írtam, az említett unakohúgom szemmel láthatólag rájött a nyuszi kilétére, és pont úgy viselkedik a kisebbek felé, ahogy írtad. Nagyon örültem ennek.
Pindi
De jó, de jó! Köszi, remélem el tudunk menni.
Az évszakasztalok csudaszépek, a csiga különösen tetszik. Miből van a teste? Méhviasz?
Nálunk is elkészült egy kezdetleges évszakasztal. Annyira "waldorfos" lett, hogy hatalmas fantáziára van szükség, hogy fel lehessen ismerni az állatokat.
Egy technikai kérdés: hová teszitek, hogy központi helyen legyen, mégse érezzék a kicsik szabad rablás tárgyának őket?
Közben korrigálom, amit fentebb írtam, az említett unakohúgom szemmel láthatólag rájött a nyuszi kilétére, és pont úgy viselkedik a kisebbek felé, ahogy írtad. Nagyon örültem ennek.
Pindi
2007.04.08 20:51
Szia Szilvi,
szépek az asztalok. Nekem, mint laikusnak ez teljesen új, de nálunk az idén még -legalábbis Szófia miatt- nem is volt aktuális. A 'bábokat' magatok készítettétek?
A tavalyi Szent-György napi leírásodról: lehet, hogy szubjektív, és bár a többiek nevében nem nyilatkozhatok, de talán az Waldorf-topic rendszeres látogatóinak jó része igenis tud azonosulni az olvasottakkal...
Ez a félelem-dolog egyébként nagyon érdekes. Én mindig irigyeltem a nemfélősöket (még most is nagyon félős vagyok, főleg sötétben
DE van pl. egy unokaöcsém (most 20), aki soha, de soha nem félt, sem egyedül, sem sötétben. Nem tudom, mitől függ, talán hozzuk magunkkal... Ezt talán kicsit OFF volt, bocs...
A járóka-téma még mindig napirenden van nálunk, férjem egyre jobban nyaggat miatta, én egyelőre várnék vele, mert Szófia most tart ott, hogy láthatólag nagyon nagy élvezettel forgolódik , és kezd laposkúszni, meg valami mászásfélével is próbálkozik, és ezt 1.5 négyzetméteren nem igazán tudná kedvére művelni
Az angol és német jó ötlet, nekem elsőre nem jutott eszembe, hogy más nyelven keressek. Végül egyelőre csak a holland oldalakra keresetem rá, (az pár fokkal jobban megy a fenti kettőnél), és úgy láttam, van szemezgetnivaló bőven
Bár a te írásaidat is nagyon szívesen olvasgatom, olyan összeszedettek, lényegretörőek és mégis részletesek a beszámolóid, s sokszor úgy érzem, mintha az én szívemből is szólnál...
szépek az asztalok. Nekem, mint laikusnak ez teljesen új, de nálunk az idén még -legalábbis Szófia miatt- nem is volt aktuális. A 'bábokat' magatok készítettétek?
A tavalyi Szent-György napi leírásodról: lehet, hogy szubjektív, és bár a többiek nevében nem nyilatkozhatok, de talán az Waldorf-topic rendszeres látogatóinak jó része igenis tud azonosulni az olvasottakkal...
Ez a félelem-dolog egyébként nagyon érdekes. Én mindig irigyeltem a nemfélősöket (még most is nagyon félős vagyok, főleg sötétben
DE van pl. egy unokaöcsém (most 20), aki soha, de soha nem félt, sem egyedül, sem sötétben. Nem tudom, mitől függ, talán hozzuk magunkkal... Ezt talán kicsit OFF volt, bocs...
A járóka-téma még mindig napirenden van nálunk, férjem egyre jobban nyaggat miatta, én egyelőre várnék vele, mert Szófia most tart ott, hogy láthatólag nagyon nagy élvezettel forgolódik , és kezd laposkúszni, meg valami mászásfélével is próbálkozik, és ezt 1.5 négyzetméteren nem igazán tudná kedvére művelni
Az angol és német jó ötlet, nekem elsőre nem jutott eszembe, hogy más nyelven keressek. Végül egyelőre csak a holland oldalakra keresetem rá, (az pár fokkal jobban megy a fenti kettőnél), és úgy láttam, van szemezgetnivaló bőven
Bár a te írásaidat is nagyon szívesen olvasgatom, olyan összeszedettek, lényegretörőek és mégis részletesek a beszámolóid, s sokszor úgy érzem, mintha az én szívemből is szólnál...
Viki
2007.04.09 06:35
Pindi,
igen, méhviasz. Amikor elkezdtük, akkor csak "évszaktányér" volt, kezdetleges babákkal, mindjárt keresek képek. Az az ebédlőasztalon volt, és mire Abigél felmászott oda, már ott tudtunk lenni, mondani, hogy őket csak nézzük. (Később, amikor már nagyobb lett, és tudtuk, hogy nem hordja szét a cuccokat, lehet velük egy picit játszani.) Aztán volt egy kis 60x60-as virágtartó aztalka (a korábbi képeken az van), és most a költözés óta egy polc a könyvespolcon. Ez sztem most marad is, amíg Timó meg nem nő eléggé (így sem elég magas, ha feláll majd, simán le fog tudni pakolni róla.)
Okosok azt mondják, hogy legyen mindenki számára jól megközelíthető, de mégis inkább egy kicsit félreeső helyen, hogy ha a gyerek (vagy felnőtt) eléül merengeni, akkor egy kicsit "védett" helyen legyen. (Nálunk ez nem így van, mert hát az adottságok.)
Unokahúg:
Viki,
igen, én csináltam őket, persze leírás alapján.
Félelem: szerintem valamennyi kell. HOgy le lehessen győzni. (Persze nem a filmek által keltett félelemre gondolok.)
Timó már igen hatékonyan mászik, percek alatt eljut a lakás egyik végéből a másikba, ha kint van, de még mindig bekerül a járókába, olyankor más típusú dolgokkal foglalkozik. De mondjuk őt 4-hónaposan már betettük, tehát megszokta. A férjed miért "erőlteti"? Ha csak a dolgaitokat félti, az is megolodható, sok helyen láttam, hogy pl. a virágokat teszik a járókába.
Ha akartok egyáltalán járókát, akkor ne várjatok vele, mert egyévesen biztos nem örül majd neki hirtelen. Viszont hát ez sem "kötelező", különösen, ha nem tudod belül teljesen elfogadni.
Hollandul? Honnan? 15-20 éves koromig ott éltem. Mondjuk nekem az a leggyengébb nyelvem a 3 valóságba nis beszélt közül, mert német gimibe jártam, és a holland csak az utolsó évben, az egyetemen kellett (ahol a könyvek fele úgyis angolul volt.)
igen, méhviasz.
Amikor elkezdtük, akkor csak "évszaktányér" volt, kezdetleges babákkal, mindjárt keresek képek. Az az ebédlőasztalon volt, és mire Abigél felmászott oda, már ott tudtunk lenni, mondani, hogy őket csak nézzük. (Később, amikor már nagyobb lett, és tudtuk, hogy nem hordja szét a cuccokat, lehet velük egy picit játszani.) Aztán volt egy kis 60x60-as virágtartó aztalka (a korábbi képeken az van), és most a költözés óta egy polc a könyvespolcon. Ez sztem most marad is, amíg Timó meg nem nő eléggé (így sem elég magas, ha feláll majd, simán le fog tudni pakolni róla.)
Okosok azt mondják, hogy legyen mindenki számára jól megközelíthető, de mégis inkább egy kicsit félreeső helyen, hogy ha a gyerek (vagy felnőtt) eléül merengeni, akkor egy kicsit "védett" helyen legyen. (Nálunk ez nem így van, mert hát az adottságok.)
Unokahúg:
Viki,
igen, én csináltam őket, persze leírás alapján.
Félelem: szerintem valamennyi kell. HOgy le lehessen győzni. (Persze nem a filmek által keltett félelemre gondolok.)
Timó már igen hatékonyan mászik, percek alatt eljut a lakás egyik végéből a másikba, ha kint van, de még mindig bekerül a járókába, olyankor más típusú dolgokkal foglalkozik. De mondjuk őt 4-hónaposan már betettük, tehát megszokta. A férjed miért "erőlteti"? Ha csak a dolgaitokat félti, az is megolodható, sok helyen láttam, hogy pl. a virágokat teszik a járókába.
Ha akartok egyáltalán járókát, akkor ne várjatok vele, mert egyévesen biztos nem örül majd neki hirtelen. Viszont hát ez sem "kötelező", különösen, ha nem tudod belül teljesen elfogadni.
Hollandul? Honnan? 15-20 éves koromig ott éltem. Mondjuk nekem az a leggyengébb nyelvem a 3 valóságba nis beszélt közül, mert német gimibe jártam, és a holland csak az utolsó évben, az egyetemen kellett (ahol a könyvek fele úgyis angolul volt.)
2007.04.09 11:11
Szilvi!
Csodaszépek az évszakasztalok!!!
A babák szabásmintáit az oviban "tanultad" vagy könyvből, vagy a neten is van?
Én most készítek egy babát B-nak a szülinapjára, még nem vagyok kész vele, a feje még hátravan... Kérdésem, hogy a baba meg kell, hogy testesítsen valakit, vagy legyen egy általa kitalált lény? Gondolom, ez utóbbi... Azért kérdem, mert lehet, hogy
úgy szívesen játszik vele, ha azt mondom, hogy ez Balázs-baba, és azt játsszuk vele, ami vele történik valójában.
Érdemes esetleg még egyet varrnom vagy elég kezdetnek egy?
28-ára mi is kíváncsiak vagyunk!
Orsi
Csodaszépek az évszakasztalok!!!
A babák szabásmintáit az oviban "tanultad" vagy könyvből, vagy a neten is van?
Én most készítek egy babát B-nak a szülinapjára, még nem vagyok kész vele, a feje még hátravan... Kérdésem, hogy a baba meg kell, hogy testesítsen valakit, vagy legyen egy általa kitalált lény? Gondolom, ez utóbbi... Azért kérdem, mert lehet, hogy
úgy szívesen játszik vele, ha azt mondom, hogy ez Balázs-baba, és azt játsszuk vele, ami vele történik valójában.
Érdemes esetleg még egyet varrnom vagy elég kezdetnek egy?
28-ára mi is kíváncsiak vagyunk!
Orsi
2007.04.09 11:11
Szilvi, ez a gesztenye-néni haj... Én kész lettem életem első nemez nyuszijával (kicsit kutyaszerű), meg egy kisrókával, megpróbálom majd feltenni. Nagyon-nagyon kedves kis asztalok ezek, van egy nagy gyökérdarabom itthon (egyszr muszáj volt hazahozni kirándulásból), megpróbálom még megcsinálni kicsi manókkal. ezek a kapaszkodó kis fajzatok ellenállhatatlanok...
Járóka: szerintem csak ha muszáj.
Én kész lettem életem első nemez nyuszijával (kicsit kutyaszerű), meg egy kisrókával, megpróbálom majd feltenni. Nagyon-nagyon kedves kis asztalok ezek, van egy nagy gyökérdarabom itthon (egyszr muszáj volt hazahozni kirándulásból), megpróbálom még megcsinálni kicsi manókkal. ezek a kapaszkodó kis fajzatok ellenállhatatlanok...
Járóka: szerintem csak ha muszáj.
2007.04.09 11:25
Orsi,
van két könyvem,
ez meg ez.
Főleg ezekből.
Van magyarul is egy könyv, Egy szegletnyi természet a címe, abból van a Föld-anya, például.
Azt mondják, hogy kisgyereknek jó, ha a szülő már eleve névvel adja oda a babát, azzal már megvan a "személyisége" is. Ismerek egy családot, ahol mindhárom gyerek babája az adott gyerek második keresztnevét kapta.
Sztem kezdetnek elég egy. Aztán később kaphat lánybabát, aki az első baba barátja lehet. Vagy testvére, vagy akármi.
Picinke,
várjuk a képeket! Hú, ilyen nagy gyökérre én is vágyom, de eddig az egy, ami szembe jött, túl nehéz volt...
Szárazon nemezelsz, vagy szappannal?
van két könyvem,
ez meg ez.
Főleg ezekből.
Van magyarul is egy könyv, Egy szegletnyi természet a címe, abból van a Föld-anya, például.
Azt mondják, hogy kisgyereknek jó, ha a szülő már eleve névvel adja oda a babát, azzal már megvan a "személyisége" is. Ismerek egy családot, ahol mindhárom gyerek babája az adott gyerek második keresztnevét kapta.
Sztem kezdetnek elég egy. Aztán később kaphat lánybabát, aki az első baba barátja lehet. Vagy testvére, vagy akármi.
Picinke,
várjuk a képeket! Hú, ilyen nagy gyökérre én is vágyom, de eddig az egy, ami szembe jött, túl nehéz volt...
Szárazon nemezelsz, vagy szappannal?
2007.04.10 07:14
Sziasztok!
Szilvi, nagyon jó az évszaktányér is, mint ötlet, ezt még nórinak is el lehet sütni, hogy csak nézzük, és magasan van, ő most van a pakolós és segítős korszakában, folyamatosan rámol, úgyhogy egy évszakasztal 5 percig tartana...
még egy kérdés: méhviasz-krétát, ezt a jól marokra foghatót hol lehet beszerezni? a BP hely tökéletes, valaki majd lehozza nekem ide a világ végére...
Szilvi, nagyon jó az évszaktányér is, mint ötlet, ezt még nórinak is el lehet sütni, hogy csak nézzük, és magasan van, ő most van a pakolós és segítős korszakában, folyamatosan rámol, úgyhogy egy évszakasztal 5 percig tartana...
még egy kérdés: méhviasz-krétát, ezt a jól marokra foghatót hol lehet beszerezni? a BP hely tökéletes, valaki majd lehozza nekem ide a világ végére...
Livi, Nóri (3), Sári (1.5), Peti (2008.10.23.)
2007.04.10 08:01
Kréta-lelőhely (és sok más kincs):
Bp.-en a Katica (király u. 101., a Lövölde térnél), vmint a kis-Katica Óbudán (a Vörösvári-Bécsi út sarkán lévő első toronyház aljában picike bolt. Ez szombaton zárva.)
Vagy Solymáron az Aranyalma játékboltban (talán Kossuth Lajos u.), de valaki már beírta a pontos címet ide. Csütörtökön át fog autózni Solymáron, ha nem felejtem el, megnézem.
Biztos van még több hely is, de ezeket ismerem. Ja, a Nagy-Katica a legolcsóbb.
Bp.-en a Katica (király u. 101., a Lövölde térnél), vmint a kis-Katica Óbudán (a Vörösvári-Bécsi út sarkán lévő első toronyház aljában picike bolt. Ez szombaton zárva.)
Vagy Solymáron az Aranyalma játékboltban (talán Kossuth Lajos u.), de valaki már beírta a pontos címet ide. Csütörtökön át fog autózni Solymáron, ha nem felejtem el, megnézem.
Biztos van még több hely is, de ezeket ismerem. Ja, a Nagy-Katica a legolcsóbb.
2007.04.10 16:01
Katicától lehet a neten is rendelni és kiszállítják a "világ végére", persze nem olcsó mulatság (mármint a posta)...
www.katica.hu
Pindi
www.katica.hu
Pindi
2007.04.11 12:21
Sziasztok!
A múlt héten a srácok szenvedtek annyira a náthától, hogy nem mentünk a játszócsoportba, most pedig én. Így a nyuszink is fületlen-farkatlan maradt, egyenlőre. Szívesen befejezem itthon, de nem tudom hol lehet a tömőgyapjút beszerezni (ha így hívják).
A csütörtöki esti találkozó már biztos? És ha igen hánykor? Bár most jut eszembe hogy a héten tavaszi szünet van az oviban így lehet hogy egyik sem aktuális a héten. Help!
Betti
A múlt héten a srácok szenvedtek annyira a náthától, hogy nem mentünk a játszócsoportba, most pedig én. Így a nyuszink is fületlen-farkatlan maradt, egyenlőre. Szívesen befejezem itthon, de nem tudom hol lehet a tömőgyapjút beszerezni (ha így hívják).
A csütörtöki esti találkozó már biztos? És ha igen hánykor? Bár most jut eszembe hogy a héten tavaszi szünet van az oviban így lehet hogy egyik sem aktuális a héten. Help!
Betti
2007.04.11 13:08
Betti, a talalkozo jovo heten lesz, április 19-en! /Orsi, lesz egyaltalan? Beszeltel Brigittaval?/ A heten tavaszi szunet van, ovi sincs, jatszocsoport se, nem maradsz le semmirol.
Szilvi, szep az evszakasztal, de nekem az evszaktalak meg jobban tetszenek. Annyira kis kompakt az egesz.
Megvarrtam itthon a nyuszit. Farka nincs, de nem hianyolta senki. Gyerekek imadjak, a ferjem is le volt nyugozve tole, ugyhogy most kell varrnom egy pirosat is, csak kene valami jo kis lelohely, ahol filc anyagot lehet kapni. Mas allatok varrasahoz szabasmintat vajon honnan lehetne szerezni?
Kene beszelnunk ovono kereses ugyben is. Vagy varjunk vele a talalkozoig? En most elgondolkodtam, hogy lassan dontenem kell, mi legyen, adjunk-e be jelentkezest mas oviba. Az eleg nagy rizikonak tunik, hogy nem jelentkezunk a korzetibe sem, a Waldorfban esetleg nem lesz hely, es akkor itt allunk ovi nelkul.
Szilvi, szep az evszakasztal, de nekem az evszaktalak meg jobban tetszenek. Annyira kis kompakt az egesz.
Megvarrtam itthon a nyuszit. Farka nincs, de nem hianyolta senki. Gyerekek imadjak, a ferjem is le volt nyugozve tole, ugyhogy most kell varrnom egy pirosat is, csak kene valami jo kis lelohely, ahol filc anyagot lehet kapni. Mas allatok varrasahoz szabasmintat vajon honnan lehetne szerezni?
Kene beszelnunk ovono kereses ugyben is. Vagy varjunk vele a talalkozoig? En most elgondolkodtam, hogy lassan dontenem kell, mi legyen, adjunk-e be jelentkezest mas oviba. Az eleg nagy rizikonak tunik, hogy nem jelentkezunk a korzetibe sem, a Waldorfban esetleg nem lesz hely, es akkor itt allunk ovi nelkul.
2007.04.11 14:57
Ullakalle,
simán jelentkezz más oviba, az nem kerül semmibe, és vissza lehet mondani.
Filceket is lehet a Katicában kapni, meg nagyobb hobbi-boltokban. Hogy méterben hol lehet kapni, nem tudom. Dea fenti helyeken jó a minőségük.
Van egy filcállatos könyv, abban vannak szabásminták. A solymár Aranyalmában lehet általában kapni, németül van és 4-5000 Ft. De a a szabásminták megvannak az oviban is.
simán jelentkezz más oviba, az nem kerül semmibe, és vissza lehet mondani.
Filceket is lehet a Katicában kapni, meg nagyobb hobbi-boltokban. Hogy méterben hol lehet kapni, nem tudom. Dea fenti helyeken jó a minőségük.
Van egy filcállatos könyv, abban vannak szabásminták. A solymár Aranyalmában lehet általában kapni, németül van és 4-5000 Ft. De a a szabásminták megvannak az oviban is.
2007.04.11 20:32
Sziasztok!
www.kenderkoc.hu
Itt lehet filc anyagot, tömőgyapjút is beszerezni-többek között
Sajnos Brigitta még nem tájékoztatott, a héten megpróbálom felhívni és megkérdezem, hogy mi a helyzet 19-ével.
Ullakalle!
Mi is ezen gondolkozunk, de sztem beiratjuk, max. lemondjuk, nem? Én azért bízom a w-oviban. Van egy w-tanítónő anyuka, őt megkérdezem, hogy nem ismer-e esetleg w-óvónőt, aki épp állást keres
Orsi
www.kenderkoc.hu
Itt lehet filc anyagot, tömőgyapjút is beszerezni-többek között
Sajnos Brigitta még nem tájékoztatott, a héten megpróbálom felhívni és megkérdezem, hogy mi a helyzet 19-ével.
Ullakalle!
Mi is ezen gondolkozunk, de sztem beiratjuk, max. lemondjuk, nem? Én azért bízom a w-oviban. Van egy w-tanítónő anyuka, őt megkérdezem, hogy nem ismer-e esetleg w-óvónőt, aki épp állást keres
Orsi
2007.04.11 20:33
Szilvi,
nem volt félreérthető
Au-pairkedtem két évig ('97-'99), s ott ragadt rám a nyelv. Nekem a három beszélt közül ez a legerősebb (a LB bilizős könyvet is onnan rendeltem) és most (mióta itthon vagyok Szófiával) ez az aktív.
Bár ez most talán OFF, nagy szerencsémre olyan családhoz kerültem, akiktől nagyon-nagyon sokat tanultam, teljesen megváltozott a gyerekekhez való hozzállásom a két év alatt. Csak a legfontosabbakat ha említem: az igény szerinti szopi, a belief in baby's cries, a hordozás, a gyerekek érzéseinek abszolút tisztelete (és nem kigúnyolása, mint ahogy nálunk még mindig sokan csinálják ) az együttalvás, stb. stb. Ja, és szerencsémre vegetáriánus (makrobiotikus) család volt, s náluk is láttam, hogy lehet így is...
Visszatérve a leveledre, a férjem a "Gyerek biztonságáért" zászlót a kezében lobogtatva erőlteti, de úgy érzem rajta, hogy inkább a saját kényelme miatt, hogy ne kelljen a fél szemét mindig a gyereken tartania (vszleg mert csak hétvégeken van itthon velünk, s heti két nap alatt nem tud hozzászokni az automatikus gyerekfigyeléshez). Arra viszont jól rálreztél , hogy én nem tudom belül teljesen elfogadni... Mondtam, felőlem felállíthatja, bár nem vagyunk eleresztve hellyel, de én biztos, hogy nem fogom belerakni a Szófiát...
Olvastam egy jó gondolatot a tv-ről a héten: "ki akarja irtani az agyadat, lobotómiássá tesz..." Körülnézek, és tényleg ezt látom, a legtöbb emberrel az a baj, hogy egyáltalán nem szelektál, csak butul, és önként átadja magát a tv-általi agymosásnak. Annyira örülök, hogy kiköttettük! Képzeld, a szolgáltató felhívott minket, érdeklődött, hogy miért döntöttünk így, majd miután elmondtam neki, hogy egyszerűen azért, mert hónapok óta nem volt bekapcsolva, s vszleg nem is lesz a jövőben, elkezdett ajánlgatni egy kedvezőbb csomagot. Másodszorra végül megértette, hogy kedvezőbb árat sem akarok olyasmiért fizetni, amit nem használok...
Pindi!
Megnéztem a Katica honlapját, nagyon tetszik!! Pont a héten mondtam a férjemnek, hogy talán egy kis cintányért már lassan beüzemelhetnénk a Szófiának (aki ma 28 hetes), s itt most találtam is a hangszerek között
Mindenkihez!
Olyan kellemetlen helyzetben vagyok, mert jópár rokontól kaptunk olyan játékokat (használtat vagy újat), ami nyomkodni kell a gombokat és akkor mindenféle dallamokat, állathangokat játszanak le. Na én ezeket nagy lendülettel beraktam dobozostul a szekrény aljába. Nálunk ez is egy picit vitatéma még, mert a férjem szerint nem "annyira" rosszak ezek a játékok, hiszen a gyerek megtanulja, hogy ha a piros gombot nyomja meg, akkor a kakas kukorékol, ha a zöldet, akkor a malac röfög, stb. Én erre azt találtam mondani, hogy szerintem a gombnyomkodásnak, meg a játszásnak semmi köze nincs egymáshoz... itt egyelőre abba is maradt az eszmecsere...
Ti is kerültetek ilyen helyzetbe? És ha igen, hogyan adtátok a jóakarók tudtára, hogy ilyen játéknak nevezett haszontalanságokat ne? Vagy én nem veszem elég könnyedén a helyzetet, és hagynom kéne? Szófia, mint afféle csecsemő, látszólag örül minden ilyen zenélős-beszélős vacaknak, de én nem akarom ilyesmivel tompítani az agyát...
Viki
nem volt félreérthető
Au-pairkedtem két évig ('97-'99), s ott ragadt rám a nyelv. Nekem a három beszélt közül ez a legerősebb (a LB bilizős könyvet is onnan rendeltem) és most (mióta itthon vagyok Szófiával) ez az aktív.
Bár ez most talán OFF, nagy szerencsémre olyan családhoz kerültem, akiktől nagyon-nagyon sokat tanultam, teljesen megváltozott a gyerekekhez való hozzállásom a két év alatt. Csak a legfontosabbakat ha említem: az igény szerinti szopi, a belief in baby's cries, a hordozás, a gyerekek érzéseinek abszolút tisztelete (és nem kigúnyolása, mint ahogy nálunk még mindig sokan csinálják
) az együttalvás, stb. stb. Ja, és szerencsémre vegetáriánus (makrobiotikus) család volt, s náluk is láttam, hogy lehet így is...
Visszatérve a leveledre, a férjem a "Gyerek biztonságáért" zászlót a kezében lobogtatva erőlteti, de úgy érzem rajta, hogy inkább a saját kényelme miatt, hogy ne kelljen a fél szemét mindig a gyereken tartania (vszleg mert csak hétvégeken van itthon velünk, s heti két nap alatt nem tud hozzászokni az automatikus gyerekfigyeléshez). Arra viszont jól rálreztél
, hogy én nem tudom belül teljesen elfogadni... Mondtam, felőlem felállíthatja, bár nem vagyunk eleresztve hellyel, de én biztos, hogy nem fogom belerakni a Szófiát...
Olvastam egy jó gondolatot a tv-ről a héten: "ki akarja irtani az agyadat, lobotómiássá tesz..." Körülnézek, és tényleg ezt látom, a legtöbb emberrel az a baj, hogy egyáltalán nem szelektál, csak butul, és önként átadja magát a tv-általi agymosásnak. Annyira örülök, hogy kiköttettük!
Képzeld, a szolgáltató felhívott minket, érdeklődött, hogy miért döntöttünk így, majd miután elmondtam neki, hogy egyszerűen azért, mert hónapok óta nem volt bekapcsolva, s vszleg nem is lesz a jövőben, elkezdett ajánlgatni egy kedvezőbb csomagot. Másodszorra végül megértette, hogy kedvezőbb árat sem akarok olyasmiért fizetni, amit nem használok...
Pindi!
Megnéztem a Katica honlapját, nagyon tetszik!! Pont a héten mondtam a férjemnek, hogy talán egy kis cintányért már lassan beüzemelhetnénk a Szófiának (aki ma 28 hetes), s itt most találtam is a hangszerek között
Mindenkihez!
Olyan kellemetlen helyzetben vagyok, mert jópár rokontól kaptunk olyan játékokat (használtat vagy újat), ami nyomkodni kell a gombokat és akkor mindenféle dallamokat, állathangokat játszanak le. Na én ezeket nagy lendülettel beraktam dobozostul a szekrény aljába. Nálunk ez is egy picit vitatéma még, mert a férjem szerint nem "annyira" rosszak ezek a játékok, hiszen a gyerek megtanulja, hogy ha a piros gombot nyomja meg, akkor a kakas kukorékol, ha a zöldet, akkor a malac röfög, stb. Én erre azt találtam mondani, hogy szerintem a gombnyomkodásnak, meg a játszásnak semmi köze nincs egymáshoz... itt egyelőre abba is maradt az eszmecsere...
Ti is kerültetek ilyen helyzetbe? És ha igen, hogyan adtátok a jóakarók tudtára, hogy ilyen játéknak nevezett haszontalanságokat ne? Vagy én nem veszem elég könnyedén a helyzetet, és hagynom kéne? Szófia, mint afféle csecsemő, látszólag örül minden ilyen zenélős-beszélős vacaknak, de én nem akarom ilyesmivel tompítani az agyát...
Viki
2007.04.12 06:09
Viki,
amíg SZófia kicsi, könnyű nem-odaadni az ilyen játékokat. Tényleg be a dobozba, aztán máltai szeretetszolgálat, vagy erdélyi karácsonyi ajándékakciók, stb. (Bár én továbbadni is nehezen adom tovább ezeket, mert annyira nem tartom jónak őket, hogy más gyereket sem akarnék ezzel "rombolni".) De persze nem könnyű. Ha nagyobb, akkor különösen, mert nem veheted el csak úgy az ajándékát. AKkor elemkimerülésig játszhat vele, onnantól "elromlott".
De most pl. Abigél imád átmenni a szomszédainkhoz játszani egy középsős és egy harmadikos kislányhoz, és van nekik játék-laptop-juk, és azzal játszik.
Egyszer kölcsön is adták neki két napra, nem tudva, hogy nálunk az ilyen nincs szívesen látva... És hát mit csináljak, ezért nem akarom megtiltani a barátkozást. Annyit elértem, hogy ha odaát vannak, nem néznek tévét, meg nem jönnek át hozzánk az ilyen játékok.
Hehe, a kábelelőfizetés-lemondással ugyanígy jártunk! A nő nem fogta fel, hogy nem akarunk semmilyen csomagot. Megnyugtattam, hogy ha majd ismét szeretnénk, akkor jelentkezni fogok!
(Cintányért ne vegyetek... egész komolyan mondom... anélkül is tud elég zajt csapni...)
amíg SZófia kicsi, könnyű nem-odaadni az ilyen játékokat. Tényleg be a dobozba, aztán máltai szeretetszolgálat, vagy erdélyi karácsonyi ajándékakciók, stb. (Bár én továbbadni is nehezen adom tovább ezeket, mert annyira nem tartom jónak őket, hogy más gyereket sem akarnék ezzel "rombolni".) De persze nem könnyű. Ha nagyobb, akkor különösen, mert nem veheted el csak úgy az ajándékát. AKkor elemkimerülésig játszhat vele, onnantól "elromlott".
De most pl. Abigél imád átmenni a szomszédainkhoz játszani egy középsős és egy harmadikos kislányhoz, és van nekik játék-laptop-juk, és azzal játszik.
Egyszer kölcsön is adták neki két napra, nem tudva, hogy nálunk az ilyen nincs szívesen látva... És hát mit csináljak, ezért nem akarom megtiltani a barátkozást. Annyit elértem, hogy ha odaát vannak, nem néznek tévét, meg nem jönnek át hozzánk az ilyen játékok.
Hehe, a kábelelőfizetés-lemondással ugyanígy jártunk!
A nő nem fogta fel, hogy nem akarunk semmilyen csomagot. Megnyugtattam, hogy ha majd ismét szeretnénk, akkor jelentkezni fogok!
(Cintányért ne vegyetek... egész komolyan mondom... anélkül is tud elég zajt csapni...)
2007.04.12 11:35
Viki, azt nem igazán értem, mit tanul azzal, hogy ha a pirosat nyomja meg, kukorékol a kakas... Okozati összefüggést? Azt megtanulja máshogy. Ha ellöki a labdát, elgurul, ha elengedi a játékot, leesik a földre, ha ráüt fakannállal a fazékra, "zenél", ha elég kitartóan csinálja, az anyja megőrül.
Másrészt ha a tévén nyomja meg a piros gombot, nem fog kukorékolni a kakas, vagyis sántít az a tudás, amit megszerzett...
Amíg kicsi volt a fiam, én is simán elraktam az ilyen játékokat, most viszont már nem lehet. Egyik könyvban azt írják, hogy nem szabad elrakni a beleegyezése nélkül, mert akkor ő sem fogja tisztelni mások tulajdonát. Persze ha megkérdezem, nem hagyja elrakni (sőt a kérdéssel még fel is hívom rá a figyelmet és elkezd vele játszani). Most azzal próbálkozok, hogy elvisszük a nagymamához, hogy ott is legyen játék, így nem fog vele sokat játszani.
(Nálunk az elem lemerülés sem megoldás, mert ilyen játékokat már nem kapunk. Helyette tanító-fejlesztőket. A legújabb kedvenc egy puzzle, ahol az állatokhoz kell párosítani hogy mit eszik, hol lakik, mi a kicsinye. Elsőre nem tudtam ám kirakni én sem, mert a madár nem a fán lakik, hanem egy tojással teli fészekben. A macska meg konzervet és dobozos tejet eszik...)
Én sem vennék cintányért. Van egy mondás, mi szerint aki sípot, dobot, cintányért vesz a gyerekednek, az vagy szadista vagy vénlány.
Nálunk a cintányér és dob felszerelés szerepét remekül betöltötte egy mini edénykészlet. És szerencsére hamar rájött a rendeltetésszerű használatára is.
Pindi
Másrészt ha a tévén nyomja meg a piros gombot, nem fog kukorékolni a kakas, vagyis sántít az a tudás, amit megszerzett...
Amíg kicsi volt a fiam, én is simán elraktam az ilyen játékokat, most viszont már nem lehet. Egyik könyvban azt írják, hogy nem szabad elrakni a beleegyezése nélkül, mert akkor ő sem fogja tisztelni mások tulajdonát. Persze ha megkérdezem, nem hagyja elrakni (sőt a kérdéssel még fel is hívom rá a figyelmet és elkezd vele játszani). Most azzal próbálkozok, hogy elvisszük a nagymamához, hogy ott is legyen játék, így nem fog vele sokat játszani.
(Nálunk az elem lemerülés sem megoldás, mert ilyen játékokat már nem kapunk. Helyette tanító-fejlesztőket. A legújabb kedvenc egy puzzle, ahol az állatokhoz kell párosítani hogy mit eszik, hol lakik, mi a kicsinye. Elsőre nem tudtam ám kirakni én sem, mert a madár nem a fán lakik, hanem egy tojással teli fészekben. A macska meg konzervet és dobozos tejet eszik...)
Én sem vennék cintányért. Van egy mondás, mi szerint aki sípot, dobot, cintányért vesz a gyerekednek, az vagy szadista vagy vénlány.
Nálunk a cintányér és dob felszerelés szerepét remekül betöltötte egy mini edénykészlet. És szerencsére hamar rájött a rendeltetésszerű használatára is.
Pindi
2007.04.12 12:50
Sziasztok!
Hát a cintányér nálunk is kimaradt, viszont a xilofon nagyon bejött, sőt mióta az oviban így kezdődik és zárul a mese, még jobban szereti Balázs. Sajnos egy hamis, színes volt itthon, de szeretnék egy "normálisat", ami jól is szól. Furulyát is szereti, mondjuk ezeken szoktunk dalocskákat játszani, no meg persze a zongorát is... Engem oda sem enged, ha játszanék.
Hülye játékok-jó téma. Még nem raktuk el őket, néha előveszi és végignézi a "készletet".
Azonban máshol pl barátoknál, ahol van, tuti, hogy végkimerülésig ezekkel játszana.
Tv-téma: . Nálunk van, nincs viszont kábeltévé, csak 2 program, azok is jó hangyásak... :
Orsi
Hát a cintányér nálunk is kimaradt, viszont a xilofon nagyon bejött, sőt mióta az oviban így kezdődik és zárul a mese, még jobban szereti Balázs. Sajnos egy hamis, színes volt itthon, de szeretnék egy "normálisat", ami jól is szól. Furulyát is szereti, mondjuk ezeken szoktunk dalocskákat játszani, no meg persze a zongorát is...
Engem oda sem enged, ha játszanék.
Hülye játékok-jó téma. Még nem raktuk el őket, néha előveszi és végignézi a "készletet".
Azonban máshol pl barátoknál, ahol van, tuti, hogy végkimerülésig ezekkel játszana.
Tv-téma:
. Nálunk van, nincs viszont kábeltévé, csak 2 program, azok is jó hangyásak... :
Orsi
2007.04.13 01:38
Nalunk az egyetlen hangszer a xilofon, es egyelore az is a laksban megfordulo felnotteket izgatja inkabb. Viszont en mar egyet visszavittem a boltba, mert hamis volt. Egy xilofon ne legyen mar hamis, irgumburgum
Nalunk van televizio, de nincs elofizetes, meg a harom, elvileg foghato ado sincs beallitva. Dvd-t es videot nezunk az itthon levo keszletbol. Televizioval kapcsolatban mostanaban olvastam Ranschburg Jeno konyvet (Aldas vagy atok?) Szerintem erdekes, jol korbejarja a temat.
En elpakolom a gyerekek szeme elol a nekem nem tetszo jatekokat. Ha sikerul oket vegleg kivonni a forgalombol, akkor elviszem a vedonohoz, es valaki mas majd hasznalja. Ha hianyoljak, akkor atmenetileg visszaadom nekik, aztan elmennek a jatekok videkre a nagymamahoz.
Szent Gyorgy napi vasar idejen nem leszunk Budapesten, ezek a hetvegi programok nekem szinte sosem jok a suli miatt
"Ovis" lanyok! Van nehany Waldorf forum, ahova szerintem lehetne feltenni hirdetest, mondjuk "Uj csoport inditasahoz ovonot keresunk az Obudai Waldorf Ovodaba 2007 osztol. Erdeklodni Kocsis Evanal (telefonszam) lehet." Nem tul szoszatyar, de a lenyeg benne van. Mit gondoltok errol?
pumama, te beszeltel mar azzal a novel, aki waldorf ovonokkel van kapcsolatban?
Nalunk van televizio, de nincs elofizetes, meg a harom, elvileg foghato ado sincs beallitva. Dvd-t es videot nezunk az itthon levo keszletbol. Televizioval kapcsolatban mostanaban olvastam Ranschburg Jeno konyvet (Aldas vagy atok?) Szerintem erdekes, jol korbejarja a temat.
En elpakolom a gyerekek szeme elol a nekem nem tetszo jatekokat. Ha sikerul oket vegleg kivonni a forgalombol, akkor elviszem a vedonohoz, es valaki mas majd hasznalja. Ha hianyoljak, akkor atmenetileg visszaadom nekik, aztan elmennek a jatekok videkre a nagymamahoz.
Szent Gyorgy napi vasar idejen nem leszunk Budapesten, ezek a hetvegi programok nekem szinte sosem jok a suli miatt
"Ovis" lanyok!
Van nehany Waldorf forum, ahova szerintem lehetne feltenni hirdetest, mondjuk "Uj csoport inditasahoz ovonot keresunk az Obudai Waldorf Ovodaba 2007 osztol. Erdeklodni Kocsis Evanal (telefonszam) lehet." Nem tul szoszatyar, de a lenyeg benne van. Mit gondoltok errol?
pumama, te beszeltel mar azzal a novel, aki waldorf ovonokkel van kapcsolatban?
2007.04.13 07:47
pindi írta:Szilvi, félénk, gátlásos stb. gyerekre van valami gyógyír?
Pindi
Már hogy érted?
Extrovertálttá nem fog válni... Biztos van, amivel segíteni lehet, de mivel nekem ilyen problémám nem volt soha 
, sőt, így nem tudom.
A suliban van egy érdekes "praktika". Először is igen gyakran, ált. havonta-6 hetente van ültetés. És néha direkt hasonló temperamentumot hasonló mellé ültetnek, így tartva tükröt eléjük. Pl. amikor egy hangos, nyugtalan gyerek rászól a padtársára, hogy "Nyugodj má' le végre", vagy a lassú, tesze-tosza gyerek "kiborul", hogy a padtársa milyen élhetetlen, na, ez állítólag jót tesz...
2007.04.13 12:34
Sziasztok!
Mi viszonylag jól leszereltük a rokonokat, így kevés butaságot kap Juli... De lassan tényleg nem lehet eltenni őket, pedig olyan szépen gyűjtögettem eddig! Egyszer jött, hozott vmi frissen kapott kütyüt, és mondta, hogy milyne szép. Én meg mondtam, h nekem egyáltalán nem tetszik. Erre majdnem elsírta magát, nem mondjam azt, hogy nem tetszik, miért ne tetszik?? Azóta kerülöm ezt a közlésformát, inkább aznap este, mikor kapta, elteszem csendesen a játékokat. Nem tudom, meddig lehet ezt csinálni. Tapasztalat?(Juli most 3 éves)
Óvónő: a waldorf óvónőképző főnökének a száma van meg, hívom őt, ígérem! Közben írtam egy ismerős, fiatal waldorfot végzett óvónőnek (együtt végeztünk az ELTÉn óvónőként), de nem reagált, azt hiszem, ő külföldön van...
szerdán megyünk, és remélem, csütrötökön is!
klári
Mi viszonylag jól leszereltük a rokonokat, így kevés butaságot kap Juli... De lassan tényleg nem lehet eltenni őket, pedig olyan szépen gyűjtögettem eddig! Egyszer jött, hozott vmi frissen kapott kütyüt, és mondta, hogy milyne szép. Én meg mondtam, h nekem egyáltalán nem tetszik. Erre majdnem elsírta magát, nem mondjam azt, hogy nem tetszik, miért ne tetszik?? Azóta kerülöm ezt a közlésformát, inkább aznap este, mikor kapta, elteszem csendesen a játékokat. Nem tudom, meddig lehet ezt csinálni. Tapasztalat?(Juli most 3 éves)
Óvónő: a waldorf óvónőképző főnökének a száma van meg, hívom őt, ígérem! Közben írtam egy ismerős, fiatal waldorfot végzett óvónőnek (együtt végeztünk az ELTÉn óvónőként), de nem reagált, azt hiszem, ő külföldön van...
szerdán megyünk, és remélem, csütrötökön is!
klári
2007.04.13 13:37
Orsi! Köszönöm a címet (kenderkóc), attól tartok nemcsak tömőgyapjút fogok venni
Ullakalle!
Köszi, jövő szerdára meggyógyulunk, csütörtökre pedig megszervezem a gyerekvigyázást.
TV: nálunk nincs. Először úgy alakult hogy nem volt pár hónapig, most lehetne, de nem kell. Fiúk néha nézhetnek dvd-t eddig Vuk és Misimókus volt, ha rajtam múlna ez sem lenne (a párom laptopján van és ő inkább megengedi). Nekem viszont van net képernyőbámulásként.
Betti
Ullakalle!
Köszi, jövő szerdára meggyógyulunk, csütörtökre pedig megszervezem a gyerekvigyázást.
TV: nálunk nincs. Először úgy alakult hogy nem volt pár hónapig, most lehetne, de nem kell. Fiúk néha nézhetnek dvd-t eddig Vuk és Misimókus volt, ha rajtam múlna ez sem lenne (a párom laptopján van és ő inkább megengedi). Nekem viszont van net képernyőbámulásként.
Betti
2007.04.13 20:03
Szilvi, igen, az ültetéses dologról olvastam, ezért gondoltam, hogy talán a kora gyermekkorban is van valamilyen praktika.
Azt gondoltam, hogy nem lesz extrovertált... Viszont az utóbbi időben nagyon félénk, pl. nem mer lecsúszni a csúszdán (még a nagyon piciről sem, nem volt rossz élménye, nem esett le, és pár hónapja még le mert).
A másik, hogy mostanában a játszótéren több gyerek is bántotta (kisebbek-nagyobbak egyaránt), és ő egyáltalán nem tud mit kezdeni az agresszióval. Mi a férjemmel elég nyugodt természetűek vagyunk, itthon nem tudja megtanulni, hogy kéne reagálnia. És igazából én sem tudom, mit kéne tennem/mondanom. Nem állhatok állandóan felette, viszont azt sem szeretném, hogy azt érezze, hogy magára hagyom. Arra nem akarom tanítani, hogy üssön vissza, a nagyokkal szemben meg esélye sem lenne. Még nem igazán beszél, rájuk szólni sem tud.
Pindi
Azt gondoltam, hogy nem lesz extrovertált... Viszont az utóbbi időben nagyon félénk, pl. nem mer lecsúszni a csúszdán (még a nagyon piciről sem, nem volt rossz élménye, nem esett le, és pár hónapja még le mert).
A másik, hogy mostanában a játszótéren több gyerek is bántotta (kisebbek-nagyobbak egyaránt), és ő egyáltalán nem tud mit kezdeni az agresszióval. Mi a férjemmel elég nyugodt természetűek vagyunk, itthon nem tudja megtanulni, hogy kéne reagálnia. És igazából én sem tudom, mit kéne tennem/mondanom. Nem állhatok állandóan felette, viszont azt sem szeretném, hogy azt érezze, hogy magára hagyom. Arra nem akarom tanítani, hogy üssön vissza, a nagyokkal szemben meg esélye sem lenne. Még nem igazán beszél, rájuk szólni sem tud.
Pindi
2007.04.13 21:13
Pindi!
Hogy néha megijed dolgoktól, az szerintem nem baj, vannak korszakok, vannak hangulatok. Én ezen nem aggódnék. Juli pl. mikor nem tudott egyedül felmászni a csúszdára, sírógörcsöt kapott az alján, földhöz vágta magát, de nem lehetett neki segíteni... Napokig elkerülte, majd egyszer sikerült neki, azóta vígan csúszik:) Mondjuk ez inkább egy tipikus "dackorszakos" vielkedés, de ugyanígy képlékenyek kisebb korban is a babák bizonyos szinten...
A szelídségén viszont tényleg nehéz (és nem is kell) változtatni. Hmm. Elgondolkodtató, mit lehet egy ilyen elgyepáláskor tenni vele. Juli épp a másik táborhoz tartozik, ezért nehéz nekem. De írjatok, met tanulságos talán nekem is!!
Amúgy fiú vagy lány? Mennyi idős?
klári
Hogy néha megijed dolgoktól, az szerintem nem baj, vannak korszakok, vannak hangulatok. Én ezen nem aggódnék. Juli pl. mikor nem tudott egyedül felmászni a csúszdára, sírógörcsöt kapott az alján, földhöz vágta magát, de nem lehetett neki segíteni... Napokig elkerülte, majd egyszer sikerült neki, azóta vígan csúszik:) Mondjuk ez inkább egy tipikus "dackorszakos" vielkedés, de ugyanígy képlékenyek kisebb korban is a babák bizonyos szinten...
A szelídségén viszont tényleg nehéz (és nem is kell) változtatni. Hmm. Elgondolkodtató, mit lehet egy ilyen elgyepáláskor tenni vele. Juli épp a másik táborhoz tartozik, ezért nehéz nekem. De írjatok, met tanulságos talán nekem is!!
Amúgy fiú vagy lány? Mennyi idős?
klári
2007.04.14 11:41
Sziasztok!
Pindi, ez a nem merek lecsúszni a csúszdáról és egyéb félénkségek nálunk is volt egy időben, szerintem épp a ti korotokban - miközben előtte csúszkált és nem volt rossz élménye. Nem erőltettem, aztán később újra csúszott. Ki tudja, mitől lehet. A gyermeki agresszió jó kérdés, a "nagyok között" Kata a játszócsoportban szembesült vele igazán, ahol meglökdöste egy kislány. (Szeretett volna becsatlakozni egy páros játékba, de a kislány nem hagyta.) Szegény Kata csak állt, aztán zokogva jött hozzám. Két hétig (a következő alkalomig) ezt dolgoztuk fel, én azt tanítottam neki, hogy ha valaki lökdösődik, rá kell kiabálni: "Hagyd abba! Ez fáj nekem! Nem szabad lökdösődni!" Ha ez sem használ, akkor már a szülőnek kell beavatkozni szerintem, és én ezt az óvónőtől is elvárom. Hát óvodalátogatásaim tanulsága szerint az a ritkább, amikor beavatkozik egy óvónő a gyerekek ilyen jellegű konfliktusaiba.
Játékok. Szerintem ha megvan a szülő törekvése az "egészséges" játékok iránt, és így alapvetően nincs elrontva a gyerek, akkor nem kell félni azoktól a játékoktól, amiket kapunk. Legalábbis én azt látom, hogy Kata nemrég még bármivel tudott babázni, kedvencem a pille palack és a mérőléc volt (Ma meg már tárgy sem kell neki: van egy fia, akit a felnőttek persze nem látnak.) Kapott kis kosárkában fertelmes műanyag zöldségeket, gyümölcsöket (még a színek sem feltétlenül stimmelnek...) a kosárka használatban van, a zöldség-gyümölcs nem igazán érdekli. Van kis műanyag főzőkészlete, de inkább a konyhából szerzi be a lábasokat, evőeszközöket, fakanalakat stb. Kapott élénk színű, hangot adó műanyag tűzhelyet, ezt használja (elemet nem fogok benne cserélni...), de nem csak ezen főz, és alapvetően nem a hozzá kapott műanyag ételt, hanem bármit, levegőt, lufit, zoknit, diót... Misu pedig a nyitogatást és a hangadást élvezi benne. Egyébként meg főz ő sokat "igaziból" is (mint ahogy minden másban is segít). Én fontosnak tartom az ajándékozó személyét, a megörökölt ruhákról is mindig felemlegetjük, hogy ezt kitől kapta. Ha eltüntetném ezeket a játékokat, úgy érezném, megsértettem vele azt, aki pedig szeretettel adta. Szóval a játékkal együtt az embert is félretenném, ezt pedig nem szeretném, és a gyerekemnek sem szeretném ezt közvetíteni. (Amit "személytelenül" kapunk, azok között én is szelektálok.)
Hangszerek: nekünk vannak, sőt, tőlünk kapták Legutóbb Misu egy dobot (szőttem hozzá fejpántot). A hangszerek mondjuk nem a lenti polcon vannak, csak én tudom levenni őket - illetve most már Kata is megoldja... De járunk éneklős-mondókázós foglalkozásra ("zenebölcsibe"), ott is használjuk ezeket a hangszereket, úgyhogy Kata itthon is sokszor az ott tanult dalokat ritmizálja vele. Misu meg a hangadást élvezi, és szerintem sokkal pihentetőbb egy fa-bőr dobon dobolást hallgatni, mint a saját maga által felfedezett dobokat
GyeZsu
Pindi, ez a nem merek lecsúszni a csúszdáról és egyéb félénkségek nálunk is volt egy időben, szerintem épp a ti korotokban - miközben előtte csúszkált és nem volt rossz élménye. Nem erőltettem, aztán később újra csúszott. Ki tudja, mitől lehet. A gyermeki agresszió jó kérdés, a "nagyok között" Kata a játszócsoportban szembesült vele igazán, ahol meglökdöste egy kislány. (Szeretett volna becsatlakozni egy páros játékba, de a kislány nem hagyta.) Szegény Kata csak állt, aztán zokogva jött hozzám. Két hétig (a következő alkalomig) ezt dolgoztuk fel, én azt tanítottam neki, hogy ha valaki lökdösődik, rá kell kiabálni: "Hagyd abba! Ez fáj nekem! Nem szabad lökdösődni!" Ha ez sem használ, akkor már a szülőnek kell beavatkozni szerintem, és én ezt az óvónőtől is elvárom. Hát óvodalátogatásaim tanulsága szerint az a ritkább, amikor beavatkozik egy óvónő a gyerekek ilyen jellegű konfliktusaiba.
Játékok. Szerintem ha megvan a szülő törekvése az "egészséges" játékok iránt, és így alapvetően nincs elrontva a gyerek, akkor nem kell félni azoktól a játékoktól, amiket kapunk. Legalábbis én azt látom, hogy Kata nemrég még bármivel tudott babázni, kedvencem a pille palack és a mérőléc volt
(Ma meg már tárgy sem kell neki: van egy fia, akit a felnőttek persze nem látnak.) Kapott kis kosárkában fertelmes műanyag zöldségeket, gyümölcsöket (még a színek sem feltétlenül stimmelnek...) a kosárka használatban van, a zöldség-gyümölcs nem igazán érdekli. Van kis műanyag főzőkészlete, de inkább a konyhából szerzi be a lábasokat, evőeszközöket, fakanalakat stb. Kapott élénk színű, hangot adó műanyag tűzhelyet, ezt használja (elemet nem fogok benne cserélni...), de nem csak ezen főz, és alapvetően nem a hozzá kapott műanyag ételt, hanem bármit, levegőt, lufit, zoknit, diót... Misu pedig a nyitogatást és a hangadást élvezi benne. Egyébként meg főz ő sokat "igaziból" is (mint ahogy minden másban is segít). Én fontosnak tartom az ajándékozó személyét, a megörökölt ruhákról is mindig felemlegetjük, hogy ezt kitől kapta. Ha eltüntetném ezeket a játékokat, úgy érezném, megsértettem vele azt, aki pedig szeretettel adta. Szóval a játékkal együtt az embert is félretenném, ezt pedig nem szeretném, és a gyerekemnek sem szeretném ezt közvetíteni. (Amit "személytelenül" kapunk, azok között én is szelektálok.)
Hangszerek: nekünk vannak, sőt, tőlünk kapták
Legutóbb Misu egy dobot (szőttem hozzá fejpántot). A hangszerek mondjuk nem a lenti polcon vannak, csak én tudom levenni őket - illetve most már Kata is megoldja... De járunk éneklős-mondókázós foglalkozásra ("zenebölcsibe"), ott is használjuk ezeket a hangszereket, úgyhogy Kata itthon is sokszor az ott tanult dalokat ritmizálja vele. Misu meg a hangadást élvezi, és szerintem sokkal pihentetőbb egy fa-bőr dobon dobolást hallgatni, mint a saját maga által felfedezett dobokat
GyeZsu
2007.04.14 20:29
Sziasztok!
Írtam Brigittának sms-t csütörtükön, nem válaszolt.
Lehet, hogy elutazott?
Pindi!
Nekünk is volt félősebb időszak, most épp az ellenkezője dominál, főleg, mióta tesó van.
Balázs egyébként elkezdett félni a zajoktól, 3 évesen. Tőlünk nem messze van egy építkezés, először nagyon tetszett neki, mindenféle munkagépet látott, aztán valahogy nem akart már arra sétálni. És hát csak ez lehetett az oka. Nem szereti a mosógép zaját, turmixot, stb. Befogja a fülét... Eddig semmi ilyen nem volt (volt hogy a villamoson is befogta a fülét, amikor bemondták a megállókat...)
Szeretném a véleményeteket kérni bkv-zással kapcsolatban. Heti egyszer jár a nagyival bkv-zni Balázs. Utazgatnak, néha azért sétálgatnak is. Imádja a járműveket, de arra gondoltam, nem feltétlenül jó, hogy ennyire gép-mániás. Sajnos a nagyi nem hajlandó játszótérre menni pl, az utazásra inkább kapható volt (közben legalább a saját ügyeit intézi ). Úgy látom, hogy ez az utazósdi olyan mint a tv, néz ki pl az ablakon és tompul. Szerintetek?
Orsi
Írtam Brigittának sms-t csütörtükön, nem válaszolt.
Lehet, hogy elutazott?
Pindi!
Nekünk is volt félősebb időszak, most épp az ellenkezője dominál, főleg, mióta tesó van.
Balázs egyébként elkezdett félni a zajoktól, 3 évesen. Tőlünk nem messze van egy építkezés, először nagyon tetszett neki, mindenféle munkagépet látott, aztán valahogy nem akart már arra sétálni. És hát csak ez lehetett az oka. Nem szereti a mosógép zaját, turmixot, stb. Befogja a fülét... Eddig semmi ilyen nem volt (volt hogy a villamoson is befogta a fülét, amikor bemondták a megállókat...)
Szeretném a véleményeteket kérni bkv-zással kapcsolatban. Heti egyszer jár a nagyival bkv-zni Balázs. Utazgatnak, néha azért sétálgatnak is. Imádja a járműveket, de arra gondoltam, nem feltétlenül jó, hogy ennyire gép-mániás. Sajnos a nagyi nem hajlandó játszótérre menni pl, az utazásra inkább kapható volt (közben legalább a saját ügyeit intézi
). Úgy látom, hogy ez az utazósdi olyan mint a tv, néz ki pl az ablakon és tompul. Szerintetek?
Orsi
2007.04.15 07:16
Szia Orsi!
Szerintem a békávézás nem olyan, mint a tévé. Én a tévé veszélyét nem a bambulásban látom, hanem egyrészt abban, ha kontrollálatlanul nézheti, másrészt abban a hihetetlen (képi) intenzitásban, ami a mai tévézést, legfőképp a reklámokat jellemzi. A járművekből a való életet látja, ugyan motorizálva, de azon belül normál tempóban. A társadalomban mozog közben, embereket lát viselkedni, a várost látja. Abban sem látok semmi kivetnivalót, hogy ügyintézéshez nyújt kíséretet. Akkor lenne baj, ha ezzel telne az élete, csak felnőtteket kísérve, csak utazgatva. Dehát megvan neki emellé a játék és a természet is, ráadásul a nagymama így érzi jól magát vele, az ő kapcsolatuk is fontos. És olyan sokmindent lehet megláttatni és beszélgetni, mesélni utazás-ügyintézés közben is A gépmánia meg úgy látom a környezetemben lévő kisfiúknál, természetes. Itt is a mérték és a szülő hozzáállása a döntő szerintem.
Lányok, olvasom a Streit könyvet, olyan felszabadító Tetszik, ahogy a mese szerepét végigvezeti (melyik életkorban milyen mese), de a kedvencem az, hogy a gyerek nem realista, tudományos magyarázatokat vár, amikor a dolgok működését kutatja, mesélni lehet akkor is, amikor pl. természeti jelenségekre kérdez rá. (Ami fontos, hogy bensőséges viszonya alakuljon ki a természettel, rá tudjon csodálkozni dolgokra.) Ez olyan nekem való Bár próbálnám én ezt a fizikus nagyszülőknek megmagyarázni (Akik egyébként gondoskodtak a természetszeretetünkről, rengeteget jártunk kirándulni.)
GyeZsu
Szerintem a békávézás nem olyan, mint a tévé. Én a tévé veszélyét nem a bambulásban látom, hanem egyrészt abban, ha kontrollálatlanul nézheti, másrészt abban a hihetetlen (képi) intenzitásban, ami a mai tévézést, legfőképp a reklámokat jellemzi. A járművekből a való életet látja, ugyan motorizálva, de azon belül normál tempóban. A társadalomban mozog közben, embereket lát viselkedni, a várost látja. Abban sem látok semmi kivetnivalót, hogy ügyintézéshez nyújt kíséretet. Akkor lenne baj, ha ezzel telne az élete, csak felnőtteket kísérve, csak utazgatva. Dehát megvan neki emellé a játék és a természet is, ráadásul a nagymama így érzi jól magát vele, az ő kapcsolatuk is fontos. És olyan sokmindent lehet megláttatni és beszélgetni, mesélni utazás-ügyintézés közben is
A gépmánia meg úgy látom a környezetemben lévő kisfiúknál, természetes. Itt is a mérték és a szülő hozzáállása a döntő szerintem.
Lányok, olvasom a Streit könyvet, olyan felszabadító
Tetszik, ahogy a mese szerepét végigvezeti (melyik életkorban milyen mese), de a kedvencem az, hogy a gyerek nem realista, tudományos magyarázatokat vár, amikor a dolgok működését kutatja, mesélni lehet akkor is, amikor pl. természeti jelenségekre kérdez rá. (Ami fontos, hogy bensőséges viszonya alakuljon ki a természettel, rá tudjon csodálkozni dolgokra.) Ez olyan nekem való Bár próbálnám én ezt a fizikus nagyszülőknek megmagyarázni (Akik egyébként gondoskodtak a természetszeretetünkről, rengeteget jártunk kirándulni.)
GyeZsu
2007.04.15 18:47
Sziasztok!
köszi a véleményeket, tapasztalatmegosztásokat a játékokkal kapcsolatban!!!!!!!!!!!!!!
Olyan sok jót írtatok, s jó, hogy mindenki picit mást, ebből is látszik, hogy mindenkinek sikerült gyerektől, életkortól, mentalistástól, stb. függően megvalósítani az elképzeléseit
Kettő nyomkodós-"zenélős"-t tegnap sikeresen visszaadtunk az anyósomnak; azért mertem, mert használtan hozta őket, kölcsönben, s úgy lett, ahogy sejtettem, nem sértődött meg, abszolút tiszteletben tartja a hozzáállásomat. Azt is bevallotta, hogy ő is utálta a hülye játékokat (csak nyilván ő mást tartott haszontalannak anno, mint én most) , s gondban volt, vele, kinek hogyan mondja meg, hogy ilyet ne. Szóval ő már járt ebben a cipőben, ezért eszébe sem jutott neheztelni. Nagy megkönnyebbülés volt!!!
Egy-két hete, mióta felmerült ez a téma, próbálom finoman beadni a rokonoknak és barátoknak, mi a véleményem a nyomkodós játékokról, s úgy tűnik, sértődés nélkül veszik az adást, és még hibbantnak sem tartanak nagyon, mert eddig mindenki egyetérteni látszott
Nagyon tetszik, amit Pindi írt, hogy "nem szabad elrakni a beleegyezése nélkül, mert akkor ő sem fogja tisztelni mások tulajdonát".
GyeZsu, írtál az ajándékozó személyéről. Ami pl. a (használt vagy nemhasznált) ruhákat, vagy bármilyen használati tárgyat illet, azzal mi is úgy vagyunk, hogy bár nem mindig, de emlegetjük. Amit írtál, hogy úgy éreznéd, hogy a félretett játékkal együtt az embert is félretennéd... hmmm... igen, ez tényleg így van. És ez tiszteletlenség. Azt hiszem, ezért (is) próbálom megértetni a potenciális ajándékozókkal, hogy mit inkább ne, meg azért is hogy ne kelljen előttük nekünk, szülőknek sem hülye helyzetben éreznünk magunkat azzal, hogy megkapjuk a hülye játékot és 1. nem viselkedünk őszintén, és úgy teszünk, mintha tetszene, illetve nem teszünk úgy, hogy érezze, hogy nem igazán örülünk neki, és végül a szekrényben teljesedik be a sorsa VAGY 2. őszintén viselkedünk és az átadás pillanatában kerekperec megmondjuk, hogy ilyet ne (nekem ez nehéz lenne, mert -sajnos- nagyon utálok konfrontálódni(((, férjem kevésbé).
Szóval inkább próbálom megelőzni a majdani ilyen helyzeteket...
Egyébként pár hete a Szófia ('06-09-27) is kezd érdeklődni a nemjáték játékok iránt, ő is nagyon szereti az ásványvizes üvegeket egy kis folyadékkal benne. Kaptunk reklámajádékként anno egy 2.5 deci jó széles szájú Jana-t, az az egyik kedvence, mert nagyon kézreáll neki, s abból múlt héten megtanítottam rendesen üvegből inni is , úgy ahogy a nagyok is csinálják, s nem bekapva az egész száját az üvegnek (erre a papája most különösen büszke).
S bár néhányan talán nem a legjobb ötletnek tartják, de egyszer valahogy a kezébe keveredett a szabócenti, s annyira jól elvolt vele, rágta vég nélkül, hogy nem volt szívem elvenni tőle (bár lehet, másnak én is azt mondatm volna, hogy ez akár veszélyes is lehet). Aztán odáig fajult a dolog, hogy végül lesikáltam, hogy legalább tiszta legyen, s most bekerült a játékok közé. Egyelőre nem tartom veszélyforrásnak, mert a nap minden percében együtt vagyunk (nagyon-nagyon ritkán van olyan, hogy magára hagyom egy fél percre), s így nem tud annyira beletekeredni, hogy kárt tegyen magában...
A cinről egyelőre letettem a javaslatok alapján
Xilofont írtatok többen, a Pindi által küldött Katica-linken láttam több darabot, is. Mi két éve vettünk ajándékba, akkor egy hangszerboltan. Na, az nem volt hamis.
Viki
köszi a véleményeket, tapasztalatmegosztásokat a játékokkal kapcsolatban!!!!!!!!!!!!!!
Olyan sok jót írtatok, s jó, hogy mindenki picit mást, ebből is látszik, hogy mindenkinek sikerült gyerektől, életkortól, mentalistástól, stb. függően megvalósítani az elképzeléseit
Kettő nyomkodós-"zenélős"-t tegnap sikeresen visszaadtunk az anyósomnak; azért mertem, mert használtan hozta őket, kölcsönben, s úgy lett, ahogy sejtettem, nem sértődött meg, abszolút tiszteletben tartja a hozzáállásomat. Azt is bevallotta, hogy ő is utálta a hülye játékokat (csak nyilván ő mást tartott haszontalannak anno, mint én most) , s gondban volt, vele, kinek hogyan mondja meg, hogy ilyet ne. Szóval ő már járt ebben a cipőben, ezért eszébe sem jutott neheztelni. Nagy megkönnyebbülés volt!!!
Egy-két hete, mióta felmerült ez a téma, próbálom finoman beadni a rokonoknak és barátoknak, mi a véleményem a nyomkodós játékokról, s úgy tűnik, sértődés nélkül veszik az adást, és még hibbantnak sem tartanak nagyon, mert eddig mindenki egyetérteni látszott
Nagyon tetszik, amit Pindi írt, hogy "nem szabad elrakni a beleegyezése nélkül, mert akkor ő sem fogja tisztelni mások tulajdonát".
GyeZsu, írtál az ajándékozó személyéről. Ami pl. a (használt vagy nemhasznált) ruhákat, vagy bármilyen használati tárgyat illet, azzal mi is úgy vagyunk, hogy bár nem mindig, de emlegetjük. Amit írtál, hogy úgy éreznéd, hogy a félretett játékkal együtt az embert is félretennéd... hmmm... igen, ez tényleg így van. És ez tiszteletlenség. Azt hiszem, ezért (is) próbálom megértetni a potenciális ajándékozókkal, hogy mit inkább ne, meg azért is hogy ne kelljen előttük nekünk, szülőknek sem hülye helyzetben éreznünk magunkat azzal, hogy megkapjuk a hülye játékot és 1. nem viselkedünk őszintén, és úgy teszünk, mintha tetszene, illetve nem teszünk úgy, hogy érezze, hogy nem igazán örülünk neki, és végül a szekrényben teljesedik be a sorsa VAGY 2. őszintén viselkedünk és az átadás pillanatában kerekperec megmondjuk, hogy ilyet ne (nekem ez nehéz lenne, mert -sajnos- nagyon utálok konfrontálódni
(((, férjem kevésbé).
Szóval inkább próbálom megelőzni a majdani ilyen helyzeteket...
Egyébként pár hete a Szófia ('06-09-27) is kezd érdeklődni a nemjáték játékok iránt, ő is nagyon szereti az ásványvizes üvegeket egy kis folyadékkal benne. Kaptunk reklámajádékként anno egy 2.5 deci jó széles szájú Jana-t, az az egyik kedvence, mert nagyon kézreáll neki, s abból múlt héten megtanítottam rendesen üvegből inni is , úgy ahogy a nagyok is csinálják, s nem bekapva az egész száját az üvegnek (erre a papája most különösen büszke).
S bár néhányan talán nem a legjobb ötletnek tartják, de egyszer valahogy a kezébe keveredett a szabócenti, s annyira jól elvolt vele, rágta vég nélkül, hogy nem volt szívem elvenni tőle (bár lehet, másnak én is azt mondatm volna, hogy ez akár veszélyes is lehet). Aztán odáig fajult a dolog, hogy végül lesikáltam, hogy legalább tiszta legyen, s most bekerült a játékok közé. Egyelőre nem tartom veszélyforrásnak, mert a nap minden percében együtt vagyunk (nagyon-nagyon ritkán van olyan, hogy magára hagyom egy fél percre), s így nem tud annyira beletekeredni, hogy kárt tegyen magában...
A cinről egyelőre letettem a javaslatok alapján
Xilofont írtatok többen, a Pindi által küldött Katica-linken láttam több darabot, is. Mi két éve vettünk ajándékba, akkor egy hangszerboltan. Na, az nem volt hamis.
Viki
2007.04.15 19:22
Orsi,
szerintem ebben a korban még nem tompulnak, főleg ha nem napi rendszerességgel és sokat bkv-znak.
Mi, felnőttek már igen, hiszen tele a fejünk az egész nap zavargásaival, s csak a szemünkkel nézünk kifelé, befelé pedig valóban tompulunk (én ezt úgy mondom mindig, hogy befelé nézek, amikoris próbálom helyrerakni fejben az elmúlt órák, napok mozaikdarabkáit). De a picik még csak tanulják a világot, nekik minden új és mindenre figyelnek. Ő ilyenkor tényleg kifelé néz és szívja magába az információt. S szerintem az, hogy az ügyintézés kapcsán beleláthat a felnőttek világának egy részébe, talán még jó is tesz neki.
Viki
szerintem ebben a korban még nem tompulnak, főleg ha nem napi rendszerességgel és sokat bkv-znak.
Mi, felnőttek már igen, hiszen tele a fejünk az egész nap zavargásaival, s csak a szemünkkel nézünk kifelé, befelé pedig valóban tompulunk (én ezt úgy mondom mindig, hogy befelé nézek, amikoris próbálom helyrerakni fejben az elmúlt órák, napok mozaikdarabkáit). De a picik még csak tanulják a világot, nekik minden új és mindenre figyelnek. Ő ilyenkor tényleg kifelé néz és szívja magába az információt. S szerintem az, hogy az ügyintézés kapcsán beleláthat a felnőttek világának egy részébe, talán még jó is tesz neki.
Viki
2007.04.15 19:36
Köszi mindenkinek a választ. Akkor a félősség miatt egyelőre nem aggódok...
Klári: 2,5 és fiú. De szerencsére elgyepálásról eddig még nem volt szó, inkább csak lökdösték meg ilyesmi. A múltkor viszont (sokkal)nagyobb gyerekek elvették a játékait, és azzal hadonásztak felé, állati rossz érzés lehetett. Na akkor le is ordítottam a gyerekek fejét , pedig abszolút nem jellemző rám. De kiderült, hogy külföldiek...
A gyermeki agresszióról egyébként írnak több helyen, pl. Kytka oldalain, csak sajnos mindig a másik oldalról, de talán neked érdekes lehet. Pont ez a bajom vele, hogy az agresszív gyerek ezt többnyire kinövi, (persze most kellemetlen a szülőnek), de mi van, ha a fiam egy ilyen miatt egy életre gátlásos lesz vagy valami egyéb lelki sérülést szenved (nagyon érzékeny kis lelke van).
Orsi: szerintem nem olyan gáz, mint a tévé, annyiban persze rossz, hogy addig sem szaladgál, nem a jó levegőn van, és még ami gond lehet, a túl sok inger, amitől túlfárad, feszült lesz, és ugyanakkor ezt a feszültséget nem tudja mozgással levezetni (nem biztos, hogy nálatok így van, én ezt szoktam látni a fiamon egy utazós nap után). Persze nyilván egy halom dologtól függ: mit csinálnak közben, előtte, utána, miről beszélgetnek, hogy tölti egyébként a napjait. Szerintem te látod rajta, ha rossz hatással van rá.
Viki: Streit könyv= Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner pedagógia
Pindi
Klári: 2,5 és fiú. De szerencsére elgyepálásról eddig még nem volt szó, inkább csak lökdösték meg ilyesmi. A múltkor viszont (sokkal)nagyobb gyerekek elvették a játékait, és azzal hadonásztak felé, állati rossz érzés lehetett. Na akkor le is ordítottam a gyerekek fejét , pedig abszolút nem jellemző rám. De kiderült, hogy külföldiek...
A gyermeki agresszióról egyébként írnak több helyen, pl. Kytka oldalain, csak sajnos mindig a másik oldalról, de talán neked érdekes lehet. Pont ez a bajom vele, hogy az agresszív gyerek ezt többnyire kinövi, (persze most kellemetlen a szülőnek), de mi van, ha a fiam egy ilyen miatt egy életre gátlásos lesz vagy valami egyéb lelki sérülést szenved (nagyon érzékeny kis lelke van).
Orsi: szerintem nem olyan gáz, mint a tévé, annyiban persze rossz, hogy addig sem szaladgál, nem a jó levegőn van, és még ami gond lehet, a túl sok inger, amitől túlfárad, feszült lesz, és ugyanakkor ezt a feszültséget nem tudja mozgással levezetni (nem biztos, hogy nálatok így van, én ezt szoktam látni a fiamon egy utazós nap után). Persze nyilván egy halom dologtól függ: mit csinálnak közben, előtte, utána, miről beszélgetnek, hogy tölti egyébként a napjait. Szerintem te látod rajta, ha rossz hatással van rá.
Viki: Streit könyv= Nevelés, iskola, szülői ház és a Steiner pedagógia
Pindi
2007.04.15 20:20
Sziasztok,
most jöttünk meg, vidéken voltunk, látom, még mindig nincs fix időpont az "ovinkkal" kapcsolatban. Nem lehetne esetleg egy bejáratott, jó W-oviban tanácsot kérni, ovónő ügyben?
Felhivni nem lehet Brigittát? Neki nincsen egyetlen olyan w-ovónéni ismerőse sem, aki szivesen jönne? Solymáron, jól tudom hogy ott van a képző?-nem lehetne érdeklődni? Ha gondoljátok, és szyvesen telefonálok, csak beszéljük meg, hova, kinek, mit mondunk.
Picinkéék
most jöttünk meg, vidéken voltunk, látom, még mindig nincs fix időpont az "ovinkkal" kapcsolatban. Nem lehetne esetleg egy bejáratott, jó W-oviban tanácsot kérni, ovónő ügyben?
Felhivni nem lehet Brigittát? Neki nincsen egyetlen olyan w-ovónéni ismerőse sem, aki szivesen jönne? Solymáron, jól tudom hogy ott van a képző?-nem lehetne érdeklődni? Ha gondoljátok, és szyvesen telefonálok, csak beszéljük meg, hova, kinek, mit mondunk.
Picinkéék
2007.04.15 23:24
picinke,
en is erre a forumra gondoltam, meg az indexes es nlc-s waldorf topikokra, esetleg az iwiw uzenofalra. De szerintem eloszor mindenkeppen Brigittaval kellene beszelni, akit mellesleg szerintem noszgatni kellene a csutortoki idopont miatt, mivel tartok tole, elfeledkezett rolunk.
en is erre a forumra gondoltam, meg az indexes es nlc-s waldorf topikokra, esetleg az iwiw uzenofalra. De szerintem eloszor mindenkeppen Brigittaval kellene beszelni, akit mellesleg szerintem noszgatni kellene a csutortoki idopont miatt, mivel tartok tole, elfeledkezett rolunk.
2007.04.15 23:43
pindi,
tavaly nyarom az en lanyom is honapokig alldogalt a csuszda tetejen es nezte a gyerekeket. En meg kozben alldogaltam lent, neha megkerdeztem tole, akar-e csuszni, o nemet mondott, aztan tovabb alldogaltunk. O fent, en lent Aztan egyszer csak abbahagyta, es azota is boldogal csuszkal.
A felenkseg persze megmaradt. Nagyon nehezen oldodik, legtobbszor zavarban van, es hulyen viselkedik idegenek kozott. Sosem volt egy baratkozos tipus. Szerintem ez alkati kerdes, de kesobb talan meg valtozhat. En a helyedben nem aggodnek. En legalabbis a sajat gyerekem miatt nem aggodom.
Orsi,
szerintem sincs semmi gond a bkv-val, teljesen egyetertek gyezsu erveivel.
gyezsu,
nagyon tetszik nekem a gondolat, amit a jatekokkal, ajandekozo szemelyevel kapcsolatban irsz, de lehet, hogy letezik az az ajandek domping, ahol ezeket az elveket esetleg te is ujragondolnad. Nalunk a ferjem edesanyja sokszori beszelgetes, egyeztetes utan sem erti, hogy mi a baj azzal, hogy havonta rank borit ujabb es ujabb adag ketes minosegu ruhat, kajat, jatekot. Lehet, hogy sokak szerint tul kemeny vagyok, de engem pl. az is nagyon zavarna, ha azt tanitanam a viselkedesemmel a lanyaimnak, hogy mas emberektol (legyen az szomszed, tavoli rokon vagy a nagymama) udvariassagra hivatkozva mindent el kell tudni viselni.
tavaly nyarom az en lanyom is honapokig alldogalt a csuszda tetejen es nezte a gyerekeket. En meg kozben alldogaltam lent, neha megkerdeztem tole, akar-e csuszni, o nemet mondott, aztan tovabb alldogaltunk. O fent, en lent
Aztan egyszer csak abbahagyta, es azota is boldogal csuszkal.
A felenkseg persze megmaradt. Nagyon nehezen oldodik, legtobbszor zavarban van, es hulyen viselkedik idegenek kozott. Sosem volt egy baratkozos tipus. Szerintem ez alkati kerdes, de kesobb talan meg valtozhat. En a helyedben nem aggodnek. En legalabbis a sajat gyerekem miatt nem aggodom.
Orsi,
szerintem sincs semmi gond a bkv-val, teljesen egyetertek gyezsu erveivel.
gyezsu,
nagyon tetszik nekem a gondolat, amit a jatekokkal, ajandekozo szemelyevel kapcsolatban irsz, de lehet, hogy letezik az az ajandek domping, ahol ezeket az elveket esetleg te is ujragondolnad. Nalunk a ferjem edesanyja sokszori beszelgetes, egyeztetes utan sem erti, hogy mi a baj azzal, hogy havonta rank borit ujabb es ujabb adag ketes minosegu ruhat, kajat, jatekot. Lehet, hogy sokak szerint tul kemeny vagyok, de engem pl. az is nagyon zavarna, ha azt tanitanam a viselkedesemmel a lanyaimnak, hogy mas emberektol (legyen az szomszed, tavoli rokon vagy a nagymama) udvariassagra hivatkozva mindent el kell tudni viselni.
2007.04.16 20:05
Remélem, mindenki el tud jönni!
Jelezzétek, hogy hányan jönnétek! Köszi!
Szerintem beszéljünk először Brigittával és utána dolgozzuk kis a stratégiát!
Köszi még egyszer a békávézós véleményeket.
Pindi! Amit írsz, az aggaszt kicsit, hogy ezt az időt is lemozoghatná, jó levegőn, stb. Amúgy imád járművezni, de látom rajta, hogy olyan, mintha lelassult volna (teljesen úgy néz ki, mint tv-zés után ).
Orsi
Jelezzétek, hogy hányan jönnétek! Köszi!
Szerintem beszéljünk először Brigittával és utána dolgozzuk kis a stratégiát!
Köszi még egyszer a békávézós véleményeket.
Pindi! Amit írsz, az aggaszt kicsit, hogy ezt az időt is lemozoghatná, jó levegőn, stb. Amúgy imád járművezni, de látom rajta, hogy olyan, mintha lelassult volna (teljesen úgy néz ki, mint tv-zés után
).
Orsi
2007.04.16 20:17
Sziasztok!
Az a kérdésem, hogy szerintetek kell nekünk a pianínó? Arról van szó, hogy nekem van egy pianínóm, még abból a korból, amikor zenei pályára készültem. A fő hangszerem a fuvola volt, de zenei pályához ugyebár kötelező volt a zongora. Nem sikerült megszeretnem, mindig olyan érzésem volt, hogy míg a fuvola velem mozog, velem él, velem lélegzik, a pianínó csak áll, én meg ütöm, de sehogyse tudom a lelkemet úgy beleadni, a megszólaló hangzást olyan közvetlenül befolyásolni, mint a fuvolán. Amióta befejeztem a zongoratanulást, majdhogynem ki sem nyitottam a pianínót, csak a vendég gyerekek kedvéért, vagy ha egy bonyolultabb kórusművet kellett gyakorolni, de aztán le is hangolódott, úgyhogy már arra sem... A kórusban az egyik srác elkezdett zongorázni tanulni, mi pedig kölcsönadtuk neki a pianínót, mondván, hogy legalább használatban lesz, és szerintem Kata 5 éves kora előtt nem lesz rá szükség. Úgy éreztem, hogy addig alapvetően énekelnie kell, és inkább a ritmushangszerekre van szüksége, ha dallam, akkor is valami kézbevehető, közvetlenül megszólaltatható hangszer, pl. furulya. És ha visszakapjuk majd öt éves korában a pianínót, akkor azt már tudja értékelni. A pianínót egyébként azelőtt Kata sem használta, nem fért hozzá. Az a helyzet állt most elő, hogy a srác vett magának pianínót, és visszaadná a miénket. Hét végéig el kell döntenem, hogy ide hozza hozzánk, vagy máshova vigye (további kölcsönbe még 2 évig). Szerintetek?
GyeZsu
Az a kérdésem, hogy szerintetek kell nekünk a pianínó? Arról van szó, hogy nekem van egy pianínóm, még abból a korból, amikor zenei pályára készültem. A fő hangszerem a fuvola volt, de zenei pályához ugyebár kötelező volt a zongora. Nem sikerült megszeretnem, mindig olyan érzésem volt, hogy míg a fuvola velem mozog, velem él, velem lélegzik, a pianínó csak áll, én meg ütöm, de sehogyse tudom a lelkemet úgy beleadni, a megszólaló hangzást olyan közvetlenül befolyásolni, mint a fuvolán. Amióta befejeztem a zongoratanulást, majdhogynem ki sem nyitottam a pianínót, csak a vendég gyerekek kedvéért, vagy ha egy bonyolultabb kórusművet kellett gyakorolni, de aztán le is hangolódott, úgyhogy már arra sem... A kórusban az egyik srác elkezdett zongorázni tanulni, mi pedig kölcsönadtuk neki a pianínót, mondván, hogy legalább használatban lesz, és szerintem Kata 5 éves kora előtt nem lesz rá szükség. Úgy éreztem, hogy addig alapvetően énekelnie kell, és inkább a ritmushangszerekre van szüksége, ha dallam, akkor is valami kézbevehető, közvetlenül megszólaltatható hangszer, pl. furulya. És ha visszakapjuk majd öt éves korában a pianínót, akkor azt már tudja értékelni. A pianínót egyébként azelőtt Kata sem használta, nem fért hozzá. Az a helyzet állt most elő, hogy a srác vett magának pianínót, és visszaadná a miénket. Hét végéig el kell döntenem, hogy ide hozza hozzánk, vagy máshova vigye (további kölcsönbe még 2 évig). Szerintetek?
GyeZsu
2007.04.16 21:26
Szia Gyezsu!
Én sajnos nem értek a zenélés kérdéséhez (bár nagyon örülnék, ha lenne itt egy pianinó, és lenne, aki játszana rajta), de itt egy pár gondolat Steinertől a zenélésről, hátha ez segít valamilyen irányba dönteni:
"Ha a gyermekeknek énekelni akarunk, azok az énekek a jók, amelyek 5 hangból állnak (pentaton hangkészletűek). Természetesen lehet a jó régi népdalokat is énekelni. Ha valamilyen hangszeren szeretnénk kísérni az éneket, akkor a líra vagy a harangjáték a legjobb. Hét éves kora előtt ne zongorázzunk a gyermeknek! Ha mégis otthon akarunk zenélni, nem kell felhívni rá a figyelmüket."
Pindi
Én sajnos nem értek a zenélés kérdéséhez (bár nagyon örülnék, ha lenne itt egy pianinó, és lenne, aki játszana rajta), de itt egy pár gondolat Steinertől a zenélésről, hátha ez segít valamilyen irányba dönteni:
"Ha a gyermekeknek énekelni akarunk, azok az énekek a jók, amelyek 5 hangból állnak (pentaton hangkészletűek). Természetesen lehet a jó régi népdalokat is énekelni. Ha valamilyen hangszeren szeretnénk kísérni az éneket, akkor a líra vagy a harangjáték a legjobb. Hét éves kora előtt ne zongorázzunk a gyermeknek! Ha mégis otthon akarunk zenélni, nem kell felhívni rá a figyelmüket."
Pindi
2007.04.16 22:00
Gyezsu,
en meg total laikus modon hazavinnem azt a pianinot, mivel nekem mindig oriasi elmeny volt olyan lakasban idot tolteni, ahol volt zongora. Vele sosem eltem egyutt egy zongoraval, ugyhogy azt hiszem ez nem tul ertelmes hozzaszolas
Orsi, koszi a szervezest, en megyek csutortokon.
Es szerdan is megyunk, ha minden jol megy. Gyezsu, ti jottok, vagy te mar kizarolag a csillaghegyi oviban gondolkodsz?
en meg total laikus modon hazavinnem azt a pianinot, mivel nekem mindig oriasi elmeny volt olyan lakasban idot tolteni, ahol volt zongora. Vele sosem eltem egyutt egy zongoraval, ugyhogy azt hiszem ez nem tul ertelmes hozzaszolas
Orsi, koszi a szervezest, en megyek csutortokon.
Es szerdan is megyunk, ha minden jol megy. Gyezsu, ti jottok, vagy te mar kizarolag a csillaghegyi oviban gondolkodsz?
2007.04.16 22:05
Igen-igen. Ezzel a pentatonnal én azért nem értek teljesen egyet, a pentaton furulyát sem tanítanám külön, ha van rendes furulya is. De azt érzem én is, hogy a zongora valahogy nem egy természetes hangszer. Nem lehet rajta pl. hamisan játszani. (Melléütni lehet, de az más.) Orsi, te írtad, hogy van zongorátok, ugye? Te hogy látod?
GyeZsu
GyeZsu
