Indi, valószínűleg nagyon rosszul fejezem ki magam...
Azt szerettem voln megkérdezni, milyen meséket, történeteket (könyvekben akár) ajánlanátok ilyesmi érdeklődésre. Van egypár mesekönyvünk, nem olyan sok, sokszor fejből mesélek. Mostanában csak a Sven könyveket vettük, meg egypár "régiséget" antikváran, A bohóc köszöntője, A hűséges sündisznócsa, ilyesmik.
Tényleg, jó ötletnek tartjátok megnézni Pettsont és Finduszt rajzfilmen, a könyv olvasása közben?
Új privát üzeneted érkezett!
2008.01.04 18:35
Van a Findusz rajzfilmen?!?!?!? Nem is tudtam.
De ha nem muszáj, nem kéne vele rajzfilmet nézetni. A Pettson könyvek annyira szépen illusztráltak, olyan gazdagok, még a 10-12-éveseim is tök sokáig tudják nézegetni az oldalakat. Nem rontanám ezt el a rajzfilmmel, amiben a képek nem a gyerek tempójában változnak.
Minél többet gondolok erre, annál jobban sajnálnám "elrontani" a Pettson-t filmmel.
(Mondjuk nagyon ortodox w.-osak szerint a könyv sem jó, mert túl sok képet ad készen. De ez más tészta.)
De ha nem muszáj, nem kéne vele rajzfilmet nézetni. A Pettson könyvek annyira szépen illusztráltak, olyan gazdagok, még a 10-12-éveseim is tök sokáig tudják nézegetni az oldalakat. Nem rontanám ezt el a rajzfilmmel, amiben a képek nem a gyerek tempójában változnak.
Minél többet gondolok erre, annál jobban sajnálnám "elrontani" a Pettson-t filmmel.
(Mondjuk nagyon ortodox w.-osak szerint a könyv sem jó, mert túl sok képet ad készen. De ez más tészta.)
2008.01.04 22:01
Szilvi 
a Minimaxon megy, engem is meglepett nagyon. A Thomas-t szoktam felvenni onnan. Olyan, mintha a Pettson könyveket készitették volna a filmekből, fura.
Meg tudom érteni az ortodox nézetet egész jól. Az illusztrációk nagyon zavaróak és túl "egyszerűek" a szövegekhez képest sokszor...
Úgy látom, senki se hajlandó elárulni, milyen mesekönyveket óvas otthon a gyerekekkel, mindegy, nem erőltetem.
a Minimaxon megy, engem is meglepett nagyon. A Thomas-t szoktam felvenni onnan. Olyan, mintha a Pettson könyveket készitették volna a filmekből, fura.
Meg tudom érteni az ortodox nézetet egész jól. Az illusztrációk nagyon zavaróak és túl "egyszerűek" a szövegekhez képest sokszor...
Úgy látom, senki se hajlandó elárulni, milyen mesekönyveket óvas otthon a gyerekekkel, mindegy, nem erőltetem.
2008.01.04 22:30
Hát nálunk is újabb korszakába érkezett az altatás-elalvás probléma (a problémás időszakok között vannak azért harmonikusak is ), ennek egyik háttere, hogy Kata ki szeretne sajátítani magának, és / valamint azt szeretné, ha ottmaradnék, akkor is, ha már elaludt, vele aludnék. Erre született az alábbi mese - hosszútávú hatásáról még nem tudok beszámolni, de meseként bevált
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy récemama. Ő volt a legboldogabb madár a világon. Három gyönyörű tojást melengetett a fészekben a szárnyai alatt, és várta-várta, hogy a fiókák nőjjenek-növekedjenek a tojásokban. (Kata: "De nem a pocakjában voltak?" Anya: "Nem, a madárfiókák tojásból bújnak ki.") Ott ült a tojásokon éjjel-nappal, és melengette, babusgatta őket. (Kata: "De apukájuk is van!" Anya: "Persze, hogy van apukájuk, ő hordta Récemamának az ennivalót, hogy nyugodtan tudjon ülni a tojásokon.) És ahogy ott üldögélt, érezte a nap melegét, nézte a tavon a víz hullámzását, hallgatta a szél susogását. Teltek-múltak a napok, teltek-múltak a hetek, a nap egyre melegebben sütött, a víz egyre lágyabban hullámzott, a szél egyre halkabban susogott. És egyszer csak kibújtak a fiókák a tojásokból: "Csipp-csipp, jó reggelt, anya, jó reggelt apa, csipp-csipp!" - így köszöntötték szüleiket a kis récék. Récemama boldogan rájukmosolygott, megmosdatta-megfésülte, majd szárnyai alá vette őket, nehogy megfázzanak, nehogy féljenek. Apukájuk most már nekik is hordta az ennivalót. Nem volt könnyű dolga, mert a kicsi récék mindig éhesek voltak. Másnap aztán Récemama levitte fiókáit a tóra. A vizen már nem tudta a szárnyai alá venni őket, ő úszott elől, a fiókák meg úsztak utána szép sorban, egymás után. "Síp-síp-síp" - sipákoltak, "síp-síp-síp" - sápitoztak, "síp-síp-síp"- sírtak-ríttak a kisrécék, és amikor visszaértek a fészekhez, reszketve kérték Récemamát: "Soha többet ne menjünk úszni, vegyél minket a szárnyaid alá, úgy melengess, úgy babusgass minket!" Récemama elmosolyodott, szárnyai alatt megszárította, megmelengette kis fiókáit. ("Kata: De miért nem mennek a meleg lakásukba?" Anya: Nekik a fészek a lakásuk, ott laknak! De a fészek olyan mint egy tál, felül nyitott, azért veszi Récemama a fiókáit a szárnyai alá, hogy felülről is melegítse őket.") Amikor a kis récék megnyugodtak és elálmosodtak, Récemamama mesélni kezdett nekik: "Amikor még picik voltatok és a tojásban aludtatok, itt ültem a fészken azokon a tojásokon, úgy melengettelek, úgy babusgattalak titeket. (Kata: "Ezt már mesélted." Anya: "Neked már meséltem, de most Récemama meséli a fiókáinak, mert ők még nem tudják.") Ahogy itt üldögéltem, tollaimon éreztem a nap melegét, és arra gondoltam, én is ilyen meleg szeretettel foglak majd átölelni benneteket. Néztem a tavon a víz hullámzását, és arra gondoltam, én is ilyen lágyan foglak majd álomba ringatni benneteket. Hallgattam a szellő susogását, és arra gondoltam, én is ilyen halkan dúdolom majd nektek az altatókat, hogy szépet álmodjatok." Másnap a kisrécék megint lementek a tóra, Récemama úszott elől, mögötte a kisrécék, sorban egymás után. Az első kisréce már éppen kezdett volna sipítozni, amikor felnézett a napra, és eszébe jutott, mit mesélt anyukája: "Amikor még pici voltál és a tojásban testemmel melengettelek, tollaimon éreztem a nap melegét, és arra gondoltam, én is ilyen meleg szeretettel ölellek majd magamhoz." És a kisréce már nem félt, vidáman úszott anyukája után. Testvére épp kezdett volna sápítozni, amikor megérezte hasa alatt a víz hullámzását, és eszébe jutott, amit anyukája mesélt: "Amikor még pici voltál, és a tojásban testemmel melengettelek, néztem a tavon a víz hullámzását, és arra gondoltam, én is ilyen lágyan foglak majd álomba ringatni." És a kisréce már nem félt, vidáman úszott anyukája és testvére után. A legkisebb réce már épp kezdett volna sírni-ríni, amikor meghallotta a szellő susogását, és eszébe jutott, amit anyukája mesélt: amikor még pici voltál, és a tojásban testemmel melengettelek, hallgattam a szellő susogását, és arra gondoltam, én is ilyen halkan dúdolom majd füledbe az altatókat, hogy szépet álmodjál." És a legkisebb réce sem félt már, vidáman úszott anyukája és a testvérei után. Így uszkáltak a tavon boldogan, Récemama, és a három kisréce.
), ennek egyik háttere, hogy Kata ki szeretne sajátítani magának, és / valamint azt szeretné, ha ottmaradnék, akkor is, ha már elaludt, vele aludnék. Erre született az alábbi mese - hosszútávú hatásáról még nem tudok beszámolni, de meseként bevált
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy récemama. Ő volt a legboldogabb madár a világon. Három gyönyörű tojást melengetett a fészekben a szárnyai alatt, és várta-várta, hogy a fiókák nőjjenek-növekedjenek a tojásokban. (Kata: "De nem a pocakjában voltak?" Anya: "Nem, a madárfiókák tojásból bújnak ki.") Ott ült a tojásokon éjjel-nappal, és melengette, babusgatta őket. (Kata: "De apukájuk is van!" Anya: "Persze, hogy van apukájuk, ő hordta Récemamának az ennivalót, hogy nyugodtan tudjon ülni a tojásokon.) És ahogy ott üldögélt, érezte a nap melegét, nézte a tavon a víz hullámzását, hallgatta a szél susogását. Teltek-múltak a napok, teltek-múltak a hetek, a nap egyre melegebben sütött, a víz egyre lágyabban hullámzott, a szél egyre halkabban susogott. És egyszer csak kibújtak a fiókák a tojásokból: "Csipp-csipp, jó reggelt, anya, jó reggelt apa, csipp-csipp!" - így köszöntötték szüleiket a kis récék. Récemama boldogan rájukmosolygott, megmosdatta-megfésülte, majd szárnyai alá vette őket, nehogy megfázzanak, nehogy féljenek. Apukájuk most már nekik is hordta az ennivalót. Nem volt könnyű dolga, mert a kicsi récék mindig éhesek voltak. Másnap aztán Récemama levitte fiókáit a tóra. A vizen már nem tudta a szárnyai alá venni őket, ő úszott elől, a fiókák meg úsztak utána szép sorban, egymás után. "Síp-síp-síp" - sipákoltak, "síp-síp-síp" - sápitoztak, "síp-síp-síp"- sírtak-ríttak a kisrécék, és amikor visszaértek a fészekhez, reszketve kérték Récemamát: "Soha többet ne menjünk úszni, vegyél minket a szárnyaid alá, úgy melengess, úgy babusgass minket!" Récemama elmosolyodott, szárnyai alatt megszárította, megmelengette kis fiókáit. ("Kata: De miért nem mennek a meleg lakásukba?" Anya: Nekik a fészek a lakásuk, ott laknak! De a fészek olyan mint egy tál, felül nyitott, azért veszi Récemama a fiókáit a szárnyai alá, hogy felülről is melegítse őket.") Amikor a kis récék megnyugodtak és elálmosodtak, Récemamama mesélni kezdett nekik: "Amikor még picik voltatok és a tojásban aludtatok, itt ültem a fészken azokon a tojásokon, úgy melengettelek, úgy babusgattalak titeket. (Kata: "Ezt már mesélted." Anya: "Neked már meséltem, de most Récemama meséli a fiókáinak, mert ők még nem tudják.") Ahogy itt üldögéltem, tollaimon éreztem a nap melegét, és arra gondoltam, én is ilyen meleg szeretettel foglak majd átölelni benneteket. Néztem a tavon a víz hullámzását, és arra gondoltam, én is ilyen lágyan foglak majd álomba ringatni benneteket. Hallgattam a szellő susogását, és arra gondoltam, én is ilyen halkan dúdolom majd nektek az altatókat, hogy szépet álmodjatok." Másnap a kisrécék megint lementek a tóra, Récemama úszott elől, mögötte a kisrécék, sorban egymás után. Az első kisréce már éppen kezdett volna sipítozni, amikor felnézett a napra, és eszébe jutott, mit mesélt anyukája: "Amikor még pici voltál és a tojásban testemmel melengettelek, tollaimon éreztem a nap melegét, és arra gondoltam, én is ilyen meleg szeretettel ölellek majd magamhoz." És a kisréce már nem félt, vidáman úszott anyukája után. Testvére épp kezdett volna sápítozni, amikor megérezte hasa alatt a víz hullámzását, és eszébe jutott, amit anyukája mesélt: "Amikor még pici voltál, és a tojásban testemmel melengettelek, néztem a tavon a víz hullámzását, és arra gondoltam, én is ilyen lágyan foglak majd álomba ringatni." És a kisréce már nem félt, vidáman úszott anyukája és testvére után. A legkisebb réce már épp kezdett volna sírni-ríni, amikor meghallotta a szellő susogását, és eszébe jutott, amit anyukája mesélt: amikor még pici voltál, és a tojásban testemmel melengettelek, hallgattam a szellő susogását, és arra gondoltam, én is ilyen halkan dúdolom majd füledbe az altatókat, hogy szépet álmodjál." És a legkisebb réce sem félt már, vidáman úszott anyukája és a testvérei után. Így uszkáltak a tavon boldogan, Récemama, és a három kisréce.
2008.01.04 22:58
Picinke: én szivesen elárulom: semmilyen könyvből 
Bár távolról sem rendelkezem Gyezsu csodálatos mesélő képességével, magam mesélek. Egyszerű meséket. Ha majd már olyan nagy lesz, hogy unja ezeket, vagy pedagógiai szándékkal mesélek, akkor fogok könyvekhez fordulni, de az kábé iskolás korban lesz, addig tervezem a fejből mesélést. A hagsúly itt is az egyszerűségen és a képadáson van nálam. Rajzfilmen pedig semmiképp nem nézetném a gyerekecskémmel a mesét - az ő fantáziája szebb minden rajzfilmnél.
Bár távolról sem rendelkezem Gyezsu csodálatos mesélő képességével, magam mesélek. Egyszerű meséket. Ha majd már olyan nagy lesz, hogy unja ezeket, vagy pedagógiai szándékkal mesélek, akkor fogok könyvekhez fordulni, de az kábé iskolás korban lesz, addig tervezem a fejből mesélést. A hagsúly itt is az egyszerűségen és a képadáson van nálam. Rajzfilmen pedig semmiképp nem nézetném a gyerekecskémmel a mesét - az ő fantáziája szebb minden rajzfilmnél.
2008.01.05 12:08
Indi, lehet, hogy ha előbb ismerem meg a Waldorf dolgokat, mi sem mesélnénk még könyvekből. Kicsit (nagyon) sajnálom, hogy nem élhettem benne gyerekkoromtól. Valószynúleg ezért is kapkodok fűhöz-fához, hogy hogyan tovább a gyerekekkel.
Fantázia: kisfiam, amikor Jézus került szóba, ki tudja, miket hallott már a történetről: "És megvan még Jézus, vagy már csak a darabjai, az emlékműve?"
Viki, én sajnos nem tudok semmi konkrétat.
Fantázia: kisfiam, amikor Jézus került szóba, ki tudja, miket hallott már a történetről: "És megvan még Jézus, vagy már csak a darabjai, az emlékműve?"
Viki, én sajnos nem tudok semmi konkrétat.
2008.01.05 12:13
Jaj, elfelejtettem egy fontosat (nekem ) megirnátok, melyik Steiner könyv ir a bolygók-ásványok stb. összefüggéseiről? A gyerekkönyvtárban keresgéltem, de csak egy Roy Wilkinson nevű iró (nincs hosszú i-m) könyvét találtam, Steiner 20 könyvet irt, mondja, de azt nem, melyikben vannak a Bolygók
) megirnátok, melyik Steiner könyv ir a bolygók-ásványok stb. összefüggéseiről? A gyerekkönyvtárban keresgéltem, de csak egy Roy Wilkinson nevű iró (nincs hosszú i-m) könyvét találtam, Steiner 20 könyvet irt, mondja, de azt nem, melyikben vannak a Bolygók 2008.01.06 13:21
Sziasztok!
Rég jártam erre. Boldog új évet kívánok nektek és családotoknak!
Gratulálok a babákhoz, nagyon szépek!
Pindi A köles baba úgy készül, mint a másik, csak gyapjú helyett köles kerül a testébe? (Lusta vagyok kibogarászni a szöveget 
)
Könyvek. Nálunk van sok. Igyekszem megválogatni őket. Ovisoknak sokszor mesélnek nálunk Grimm-meséket.
Szerintem gyönyörű illusztrációjuak Ida Bohatta könyvek (Katicában lehet őket kapni.) Szövege jó Bartos Erika könyveinek, de nekem a képek nem tetszenek.
Rég jártam erre. Boldog új évet kívánok nektek és családotoknak!
Gratulálok a babákhoz, nagyon szépek!
Pindi
A köles baba úgy készül, mint a másik, csak gyapjú helyett köles kerül a testébe? (Lusta vagyok kibogarászni a szöveget )
Könyvek. Nálunk van sok. Igyekszem megválogatni őket. Ovisoknak sokszor mesélnek nálunk Grimm-meséket.
Szerintem gyönyörű illusztrációjuak Ida Bohatta könyvek (Katicában lehet őket kapni.) Szövege jó Bartos Erika könyveinek, de nekem a képek nem tetszenek.
2008.01.06 14:11
sziasztok
gyönyörűek a manók!!!
a kölestöltetű terápiás babának meg nem tudok ellenállni, biztos készítek egyet
könyvek:
Bartos Erika: Anna és Peti sorozat a fő kedvenc
Marék Veronika: Boribon sorozat szintén
Marék Veronika: Laci és az oroszlán
nagyon szép Mikulásos könyvet is kaptak dec. 6-án (Jutta Gorschlüter: A Mikulás és a kiscica)de az úgy tűnik csak nekem tetszik
Gyezsu, ez a mese!!!! már megint!
nagyon nagyon köszönöm!
gyönyörűek a manók!!!
a kölestöltetű terápiás babának meg nem tudok ellenállni, biztos készítek egyet
könyvek:
Bartos Erika: Anna és Peti sorozat a fő kedvenc
Marék Veronika: Boribon sorozat szintén
Marék Veronika: Laci és az oroszlán
nagyon szép Mikulásos könyvet is kaptak dec. 6-án (Jutta Gorschlüter: A Mikulás és a kiscica)de az úgy tűnik csak nekem tetszik
Gyezsu, ez a mese!!!! már megint!
nagyon nagyon köszönöm!
2008.01.06 20:52
Kedves Ti!
Először is köszönöm szépen, hogy szülinapomra megköszöntöttetek
Ahogy máskor is, most se kaptam semmit e napon, valamikor a férjemnek eszébe jutott, ezen kívül csak felőletek jött köszöntő, a családom se hívott 
Készülődtünk ugyebár az ünnepre.
Amikor elkezdtük a babát varrni, tudtam, hogy az enyém nem manó lesz, annyira nem vagyok velük jóban, inkább a tündérekkel… És amikor Indi mondta, hogy az első baba önmagunk gyermeki énjét mutatja, tudtam, hogy ez az én babám lesz, és szülinapomra elkészül A veletek való együttlét, Szilvi segítő kedvessége, és Eliza, meg a férjem megértése mind hozzá járultak, hogy - megszülessen.
A szeme, a szája, hát az olyan lett, nem annyira szabályos… A haja sokáig tartott, és amikor az utolsó öltést befejeztem, akkor azt mondta: Berta. Így lett ez a neve.
Akkora öröm megfogni, és dédelgetni Eliza azon nyomban mondogatni kezdett neki, mégpedig olyan hangsúllyal, ahogy én beszélek hozzá!
A ruhája hihetetlen sok ideig készült, mert egyik anyag se volt az igazi, „önazonos”, és őt kifejező, végül egy régi nadrágom aljából levágtam egy darabot, azután kitaláltam ezt a ruhácskát, ki is hímeztem, meg cipőcskét is varrtam neki, na ezzel lettem tegnapra (!) készen. Bertát megfogni nagyon meleg, jó érzés, valóban meleg, mert a gyapjú a kezem nyomán felmelegszik
Nagyon lehet szeretni, az összes valaha volt és elveszett babámat összesíti magában. Így aztán meg van az új tennivaló: Elizának szülinapjára egy kisebb baba, ami az övé lesz, meg mivel ez túl nagy neki.
Szóval nagyon szépen köszönöm ezeket az együtt léteket, a kedvességeteket, a jó szavakat, bizatást, azt, hogy elviseltétek a szókimondásomat, köszönöm nagyon nagyon szépen.
Szeretettel, Márti
Először is köszönöm szépen, hogy szülinapomra megköszöntöttetek
Ahogy máskor is, most se kaptam semmit e napon, valamikor a férjemnek eszébe jutott, ezen kívül csak felőletek jött köszöntő, a családom se hívott Készülődtünk ugyebár az ünnepre.
Amikor elkezdtük a babát varrni, tudtam, hogy az enyém nem manó lesz, annyira nem vagyok velük jóban, inkább a tündérekkel… És amikor Indi mondta, hogy az első baba önmagunk gyermeki énjét mutatja, tudtam, hogy ez az én babám lesz, és szülinapomra elkészül
A veletek való együttlét, Szilvi segítő kedvessége, és Eliza, meg a férjem megértése mind hozzá járultak, hogy - megszülessen.
A szeme, a szája, hát az olyan lett, nem annyira szabályos… A haja sokáig tartott, és amikor az utolsó öltést befejeztem, akkor azt mondta: Berta. Így lett ez a neve.
Akkora öröm megfogni, és dédelgetni
Eliza azon nyomban mondogatni kezdett neki, mégpedig olyan hangsúllyal, ahogy én beszélek hozzá!
A ruhája hihetetlen sok ideig készült, mert egyik anyag se volt az igazi, „önazonos”, és őt kifejező, végül egy régi nadrágom aljából levágtam egy darabot, azután kitaláltam ezt a ruhácskát, ki is hímeztem, meg cipőcskét is varrtam neki, na ezzel lettem tegnapra (!) készen. Bertát megfogni nagyon meleg, jó érzés, valóban meleg, mert a gyapjú a kezem nyomán felmelegszik
Nagyon lehet szeretni, az összes valaha volt és elveszett babámat összesíti magában. Így aztán meg van az új tennivaló: Elizának szülinapjára egy kisebb baba, ami az övé lesz, meg mivel ez túl nagy neki.
Szóval nagyon szépen köszönöm ezeket az együtt léteket, a kedvességeteket, a jó szavakat, bizatást, azt, hogy elviseltétek a szókimondásomat, köszönöm nagyon nagyon szépen.
Szeretettel, Márti
2008.01.06 22:00
Sziasztok!
Márti!
Berta nagyon szép!!!
GYeZsu!
A meséd is csodaszép!!!
Nálunk a menő könyvek:
-Anna és Peti
-Bogyó és Babóca (ez már nem annyira sláger)
-Grimm (ezt most kapta, úgy tűnik jó lesz)
-Thomas (jaj, nagyon kérte karácsonyra, állandóan ezt lapozgatta a könyvesboltban, végül apukámtól megkapta, nagyon gááááz. Bugyuta történetek, én sem mindig értem
)
-Karácsonyi és Szent Miklósos Ida Bohatta könyvek (még most is)
Írtam a pozitív nevelésesbe Balázsról. Szerintem oviérett. Ha szóba kerül, felcsillan a szeme, tudja már, milyen lesz, hogy én nem leszek ott, stb. Sajnos az óvó néni a Bolyaiban csak tavasztól javasolta a kezdést. Ragaszkodjak a korábbi kezdéshez? MOndjuk a szülés miatt is jó lenne picit hamarább kezdeni, mert már most is nehéz felmenni a dombra a hasammal...
(Meg csúnyán hangzik, de nincs türelmem hozzá. Most olyan nem akarom korszaka van, hogy kikészülök tőle, tudom, nem kellene, de ez van. A játszótérre sem jön soha senki, hiányoznak az ottani barátai, a nagyik is hol betegek, hol nem, szóval unatkozhat szerintem. Sokat is vagyunk bent, mert hol nem lehet kimenni, hol meg Zsombor beteg, de szerencsére most jól van mindenki...)
Valaki kérdezett a Harrer oviról. Pontosan mi az, amirőll írjak? Mi oda járunk játszócsoportba lassan 1 éve. Nagyon szeretjük.
ORsi
Márti!
Berta nagyon szép!!!
GYeZsu!
A meséd is csodaszép!!!
Nálunk a menő könyvek:
-Anna és Peti
-Bogyó és Babóca (ez már nem annyira sláger)
-Grimm (ezt most kapta, úgy tűnik jó lesz)
-Thomas (jaj, nagyon kérte karácsonyra, állandóan ezt lapozgatta a könyvesboltban, végül apukámtól megkapta, nagyon gááááz. Bugyuta történetek, én sem mindig értem
)
-Karácsonyi és Szent Miklósos Ida Bohatta könyvek (még most is)
Írtam a pozitív nevelésesbe Balázsról. Szerintem oviérett. Ha szóba kerül, felcsillan a szeme, tudja már, milyen lesz, hogy én nem leszek ott, stb. Sajnos az óvó néni a Bolyaiban csak tavasztól javasolta a kezdést. Ragaszkodjak a korábbi kezdéshez? MOndjuk a szülés miatt is jó lenne picit hamarább kezdeni, mert már most is nehéz felmenni a dombra a hasammal...
(Meg csúnyán hangzik, de nincs türelmem hozzá. Most olyan nem akarom korszaka van, hogy kikészülök tőle, tudom, nem kellene, de ez van. A játszótérre sem jön soha senki, hiányoznak az ottani barátai, a nagyik is hol betegek, hol nem, szóval unatkozhat szerintem. Sokat is vagyunk bent, mert hol nem lehet kimenni, hol meg Zsombor beteg, de szerencsére most jól van mindenki...)
Valaki kérdezett a Harrer oviról. Pontosan mi az, amirőll írjak? Mi oda járunk játszócsoportba lassan 1 éve. Nagyon szeretjük.
ORsi
:(:(2008.01.07 06:02
Márti,
hát akkor Bertának is boldog születésnapot (meg neked is ismét, utólag). Nagyon szép lett. Nem tudom, mit nem látsz szabályosnak az arcán, hisz gyönyörű!
Mennyi haja lett! Gondolom, néha örömmel végigsimítod, vagy összefogod, befonogatod...
Szép lett az egész: ruhástul, mindenestül.
hát akkor Bertának is boldog születésnapot (meg neked is ismét, utólag). Nagyon szép lett. Nem tudom, mit nem látsz szabályosnak az arcán, hisz gyönyörű!
Mennyi haja lett! Gondolom, néha örömmel végigsimítod, vagy összefogod, befonogatod...
Szép lett az egész: ruhástul, mindenestül.
2008.01.07 22:58
Jajajjajaj!
Hát én még tartozom pár szívbeli vallomással ám!
Savitri Még egyszer köszönöm, hogy amikor magányos voltam, megajándékoztál azzal, hogy bevontál ebbe a klassz társaságba!
Szilvi Tündéri Lonka annyira szép lett! Finom és kecses, és tündéri lonkás
Livus Milyen aranyoska a manókád
Pindi Titkon milyen kedves, aranyos babákat készítesz
És Eszter ezúton is, nagyon tetszik, édes a manód
Szeretnék egyszer én is eljutni oda, hogy készítsek manót is, ne csak babát...
Hát én még tartozom pár szívbeli vallomással ám!
Savitri
Még egyszer köszönöm, hogy amikor magányos voltam, megajándékoztál azzal, hogy bevontál ebbe a klassz társaságba!
Szilvi
Tündéri Lonka annyira szép lett! Finom és kecses, és tündéri lonkás
Livus
Milyen aranyoska a manókád
Pindi
Titkon milyen kedves, aranyos babákat készítesz
És Eszter
ezúton is, nagyon tetszik, édes a manód
Szeretnék egyszer én is eljutni oda, hogy készítsek manót is, ne csak babát...
2008.01.07 23:00
Melinda, kölesbabát úgy csináltam, ahogy Szilvi írta, csak a hálózsák végül zárt lett.
h_szilvi írta:Én úgy csinálnám, hogy...
Megcsinálnám a fejet/vállat a szokott módon. Más anyagból (pl. jó minőségű póló, ami azért látható lesz, ha felhajtja a külső ruhát, tehtá legyen szép. Gondolom, náluk azért muszlin a belseje) kivágnám az egybeszabott testet: ami ugye a két kar és a naaagy vízcsepp alakú test. A karokat végére varrnék a szokott módon kézgombócot, megtölteném gyapjúval (esetleg pár öltéssel megállítanám a gyapjút a "kivándorlástól"), a testet a kölessel és a szokott módon bevarrnám a fejet. Megcsinálnám a külső ruhát, és én bizony a kezeknél hozzáöltögetném. Ezt ki lehet bontani ,ha mosni kell a külsőt, de mégsem csúszkál fel-le.
Biztos nem így KELL, de én erre jutottam...
2008.01.08 16:19
Kedves osoa75 és a többiek!
Köszönöm a reagálást
Mi márciusban fogunk a Harrer utca közelébe költözni, és az ovi miatt érdekelne hogy milyenek a tapasztalatok.
A kislányom májusban lesz 2 éves.
Szeretném waldorf oviba vinni majd ha eljön az ideje..
Alapjában véve az interneten olvasgatva akadtam rá a waldorf intézményekre és szemléletre, és nagyon megtetszett!
Találtam euritmia videót is és az is nagyon megfogott!
Mindenképpen szeretném megóvni Rékát a mai "versenyistállós" iskolarendszertől, mert szerintem feleslegesen sok a követelmény, azt szeretném ha emberi környezetben lenne, és szeretne oviba meg iskolába járni és tanulni is!
Szóval személyes élményem nincs ezért szerettem volna megkérdezni valakit, hogy mi a benyomása, milyenek az ovónénik, ha ott így hívják?
Mi az a játszócsoport és oda hány éves kortól lehet járni? (ebből is látszik hogy laikus vagyok)
NAGYON SZÉPEK A BABÁK!!!!
Viki
Köszönöm a reagálást
Mi márciusban fogunk a Harrer utca közelébe költözni, és az ovi miatt érdekelne hogy milyenek a tapasztalatok.
A kislányom májusban lesz 2 éves.
Szeretném waldorf oviba vinni majd ha eljön az ideje..
Alapjában véve az interneten olvasgatva akadtam rá a waldorf intézményekre és szemléletre, és nagyon megtetszett!
Találtam euritmia videót is és az is nagyon megfogott!
Mindenképpen szeretném megóvni Rékát a mai "versenyistállós" iskolarendszertől, mert szerintem feleslegesen sok a követelmény, azt szeretném ha emberi környezetben lenne, és szeretne oviba meg iskolába járni és tanulni is!
Szóval személyes élményem nincs ezért szerettem volna megkérdezni valakit, hogy mi a benyomása, milyenek az ovónénik, ha ott így hívják?
Mi az a játszócsoport és oda hány éves kortól lehet járni? (ebből is látszik hogy laikus vagyok)
NAGYON SZÉPEK A BABÁK!!!!
Viki
2008.01.08 20:15
Kedves Viki!
Ha jól tudom: 2-4 éves korig lehet járszócsoportba járni (vagy 2,5 Szilvi?). Egy héten egyszer van, tulképp egy miniovi két órában. Az óvó nénit én a szívembe zártam, nem bánnám, ha a fiam hozzá járna, de nekünk van közelebbi alternatíva. Amúgy kedd, vagy szerdánként van 1/2 5-től a játszócsoport, előtte illik bejelentkezni, hogy jönnétek. Majd keresek elérhetőséget.
Ha itt visszaolvasol, találsz az oviról is jó dolgokat, meg a waldorfról, főleg Szilvi ír jókat, mint régi waldorf-motoros
Ha jól tudom: 2-4 éves korig lehet járszócsoportba járni (vagy 2,5 Szilvi?). Egy héten egyszer van, tulképp egy miniovi két órában. Az óvó nénit én a szívembe zártam, nem bánnám, ha a fiam hozzá járna, de nekünk van közelebbi alternatíva. Amúgy kedd, vagy szerdánként van 1/2 5-től a játszócsoport, előtte illik bejelentkezni, hogy jönnétek. Majd keresek elérhetőséget.
Ha itt visszaolvasol, találsz az oviról is jó dolgokat, meg a waldorfról, főleg Szilvi ír jókat, mint régi waldorf-motoros
Orsi
Balázs: 2004.04.29., Zsombor: 2006.11.01., Domonkos: 2008.04.17.
Balázs: 2004.04.29., Zsombor: 2006.11.01., Domonkos: 2008.04.17.
2008.01.09 09:48
Szia Szilvi,
hajnal kettőig olvastam a blogodat.... eléggé meggyőző...
Sok negatívumot is hallottam, hogy a gyerekek le vannak maradva a korosztályhoz képest, de úgy gondolom, hogy az hogy nem tud olvasni nem fordulhat elő, ha odafigyelünk...
Az iskolában a tanítók a gyerekek igényehez igazodnak???
Ez nem szokta visszahúzni a "jobbakat"? Vagy ilyenkor kiemelten foglalkoznak a "problémásabb" gyerekekkel hogy utolérjék a többit???
Amúgy a füzetek és a különböző munkák nagyon szépek...
Csak babákat és manókat szoktatok készíteni, vagy lehet állatokat is? A babának tudom, hogy van jelentősége, de Réka imádja az állatokat, gondolom sok más gyerek is.
Ősztől mindenképpen fogunk járni a játszócsoportba.
Valahol írtad, hogy nagy a túljelentkezés és nehéz bekerülni az iskolába, ez az ovira is igaz??? És az óbudai óviból az óbudai iskolába gondolom azért könnyebben átveszik a gyerekeket...
Köszönöm a választ: Viki
hajnal kettőig olvastam a blogodat.... eléggé meggyőző...
Sok negatívumot is hallottam, hogy a gyerekek le vannak maradva a korosztályhoz képest, de úgy gondolom, hogy az hogy nem tud olvasni nem fordulhat elő, ha odafigyelünk...
Az iskolában a tanítók a gyerekek igényehez igazodnak???
Ez nem szokta visszahúzni a "jobbakat"? Vagy ilyenkor kiemelten foglalkoznak a "problémásabb" gyerekekkel hogy utolérjék a többit???
Amúgy a füzetek és a különböző munkák nagyon szépek...
Csak babákat és manókat szoktatok készíteni, vagy lehet állatokat is? A babának tudom, hogy van jelentősége, de Réka imádja az állatokat, gondolom sok más gyerek is.
Ősztől mindenképpen fogunk járni a játszócsoportba.
Valahol írtad, hogy nagy a túljelentkezés és nehéz bekerülni az iskolába, ez az ovira is igaz??? És az óbudai óviból az óbudai iskolába gondolom azért könnyebben átveszik a gyerekeket...
Köszönöm a választ: Viki
2008.01.09 21:45
Nagyon köszönöm a könyv tippeket, nem ismertem többségüket, de már pótoltam néhányat, a Bonsels már megvan, nagyon édes.
Mivel nem tudtam soha eljutni varrásra, kénytelen vagyok neten keresgélni, hogyan is varrjam meg az első babámat...
Ezt találtam:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=h ... u%26sa%3DG
Bocs a hosszú linkért.
Így kell csinálni? tehát a babát?
Mivel nem tudtam soha eljutni varrásra, kénytelen vagyok neten keresgélni, hogyan is varrjam meg az első babámat...
Ezt találtam:
http://images.google.hu/imgres?imgurl=h ... u%26sa%3DG
Bocs a hosszú linkért.
Így kell csinálni? tehát a babát?
2008.01.10 14:53
Viki,
Indianyó w-tanító, úgyhogy az átfogóbb kérdésekben ő tud többet.
A tanító az osztály igényeihez igazodik, nem feltétlenül az egyes gyerekéhez. Ezt viszont úgy kell érteni, hogy pl. gondoskodik róla, hogy az osztály "húzza" a gyengébbet.
Hogy visszahúzzák-e a jobbakat a gyengébbek? Fura kérdés.
Egyrészt, waldorfos szempontból azt mondom, hogy nem. Egy szépen rajzolót, pontosan furulyázót nem lehet visszahúzni. A nagyfiam osztályában érték a pontos, szép munka. Hihetetlen, de így van. A gyerekek törekednek.
Másrészt, hagyományos szempontból azt mondanám, hogy igen. Ami az első 3-4-5-6-8 évet illeti, a hangsúly nem az intellektuson van, így az intellektuálisan előreszaladt gyereket (legnagyobb fiam) igenis visszahúzza, de ez így van jól. Apropó, az ilyen gyerek sem unatkozik, erről a tanító gondoskodik.
Olvasás: jutott nekem olyan gyerek is, aki érdeklődés hiányában lassan és nehezen tanult meg olvasni. Most negyedikes, és hát úgy olvas, mint egy átlag másodikos állami iskolában. De kétszer is megnézte fejlesztő pedagógus, nem diszlexiás, még csak a gyanú sem áll fenn. Gyakorloni kell, sokat. Hangosan olvasni. Most ezt csináljuk. De nem pánikolok emiatt sem.
A következő "projekt" állatvarrás lesz, Indi elvi irányításával. Van egy levelezőlista, ahol a találkozók részleteit szoktuk megbeszélni, ha érdekel, Indin keresztül fel tudsz rá iratkozni.
Túljelentkezés: van. Hogy mikor mekkora, az változó. Nyilván a játszócsoportosok könnyebben bekerülnek az oviba, majd könnyebben az iskolába. De egyik sem törvényszerű. Tavaly utasított el az óbudai iskola óbudai óvodást.
Indianyó w-tanító, úgyhogy az átfogóbb kérdésekben ő tud többet.
A tanító az osztály igényeihez igazodik, nem feltétlenül az egyes gyerekéhez. Ezt viszont úgy kell érteni, hogy pl. gondoskodik róla, hogy az osztály "húzza" a gyengébbet.
Hogy visszahúzzák-e a jobbakat a gyengébbek? Fura kérdés.
Egyrészt, waldorfos szempontból azt mondom, hogy nem. Egy szépen rajzolót, pontosan furulyázót nem lehet visszahúzni. A nagyfiam osztályában érték a pontos, szép munka. Hihetetlen, de így van. A gyerekek törekednek.
Másrészt, hagyományos szempontból azt mondanám, hogy igen. Ami az első 3-4-5-6-8 évet illeti, a hangsúly nem az intellektuson van, így az intellektuálisan előreszaladt gyereket (legnagyobb fiam) igenis visszahúzza, de ez így van jól. Apropó, az ilyen gyerek sem unatkozik, erről a tanító gondoskodik.
Olvasás: jutott nekem olyan gyerek is, aki érdeklődés hiányában lassan és nehezen tanult meg olvasni. Most negyedikes, és hát úgy olvas, mint egy átlag másodikos állami iskolában. De kétszer is megnézte fejlesztő pedagógus, nem diszlexiás, még csak a gyanú sem áll fenn. Gyakorloni kell, sokat. Hangosan olvasni. Most ezt csináljuk. De nem pánikolok emiatt sem.
A következő "projekt" állatvarrás lesz, Indi elvi irányításával. Van egy levelezőlista, ahol a találkozók részleteit szoktuk megbeszélni, ha érdekel, Indin keresztül fel tudsz rá iratkozni.
Túljelentkezés: van. Hogy mikor mekkora, az változó. Nyilván a játszócsoportosok könnyebben bekerülnek az oviba, majd könnyebben az iskolába. De egyik sem törvényszerű. Tavaly utasított el az óbudai iskola óbudai óvodást.
2008.01.13 01:24
OFF
Sabina Spielreim volt C.G.Jung páciense, majd szerelme, mely kapcsolat - lévén Jung nős, stb., stb. - nem teljesedett be. Nem is ezt akartam mondani.
Hanem hogy Sabina alapította az ún. "Fehér Óvodát" (fehér bútorai miatt nevezték így), ahol sérült gyermekeket tanított saját elképzelései szerint. A szabadságra nevelést - mondta - a legkisebbeknél kell kezdenünk. A zenét és a nyílt válaszadást használta többek közt a gyermekek kérdéseire, bajaira.
Egy kisfiú sose játszott - meséli egy öregúr. Éveken át ült az asztal alatt a sarkán, és szorosan összekulcsolta kezeit, szemeit behunyta. Sabina mindennap kitalált valamit, hátha megnyílik, de semmi nem használt. Egy napon hozott egy igazi kismajmot, melyet feltett az asztalra, és a majmocska elkezdett játszani a kicsi zongorán. A kisfiú kilesett, majd felemelkedett a sarkon ülésből, és szép lassan hagyta, hogy Sabina szétválassza elfehérdetett ujjait,majd megölelte.
Mire a zeneszám véget ért, és a kismajom ugrándozni kezdett, a kicsi fiú mosolygott, életében először. Az a kisfiú... - mondja a bácsi - az én voltam.
Az élet olykor különös játék. Ma találkoztam kedves ismerősömmel, Sabine-val, ki messzi orzságból jött, 2 éve láttam, Waldorfról beszélgettünk többek közt. Miután elment, és gyermekünk elaludt, kapcsoltam a Duna Tv-n ezt a fimet, Sabina Spielreim életéről...
Az életnek oázisai vannak, vízzel, az oázist őrző emberekkel, akik elvezetnek a sivatagból bennünket. Hogy éljünk, és éljenek gyermekeink. Köszönet nekik.
Sabina Spielreim volt C.G.Jung páciense, majd szerelme, mely kapcsolat - lévén Jung nős, stb., stb. - nem teljesedett be. Nem is ezt akartam mondani.
Hanem hogy Sabina alapította az ún. "Fehér Óvodát" (fehér bútorai miatt nevezték így), ahol sérült gyermekeket tanított saját elképzelései szerint. A szabadságra nevelést - mondta - a legkisebbeknél kell kezdenünk. A zenét és a nyílt válaszadást használta többek közt a gyermekek kérdéseire, bajaira.
Egy kisfiú sose játszott - meséli egy öregúr. Éveken át ült az asztal alatt a sarkán, és szorosan összekulcsolta kezeit, szemeit behunyta. Sabina mindennap kitalált valamit, hátha megnyílik, de semmi nem használt. Egy napon hozott egy igazi kismajmot, melyet feltett az asztalra, és a majmocska elkezdett játszani a kicsi zongorán. A kisfiú kilesett, majd felemelkedett a sarkon ülésből, és szép lassan hagyta, hogy Sabina szétválassza elfehérdetett ujjait,majd megölelte.
Mire a zeneszám véget ért, és a kismajom ugrándozni kezdett, a kicsi fiú mosolygott, életében először. Az a kisfiú... - mondja a bácsi - az én voltam.
Az élet olykor különös játék. Ma találkoztam kedves ismerősömmel, Sabine-val, ki messzi orzságból jött, 2 éve láttam, Waldorfról beszélgettünk többek közt. Miután elment, és gyermekünk elaludt, kapcsoltam a Duna Tv-n ezt a fimet, Sabina Spielreim életéről...
Az életnek oázisai vannak, vízzel, az oázist őrző emberekkel, akik elvezetnek a sivatagból bennünket. Hogy éljünk, és éljenek gyermekeink. Köszönet nekik.
2008.01.13 11:40
OFF
Sabine nagyon kedves ismerősöm, egy rokonom párja. Találkoztunk velük tegnap. Kaptunk egy hideg-futkorászósan gyönyörű ajándékot tőlük: argentín tangót táncoltak nekünk, igazi módon, ahogy a latinok. Ez után beszélgettünk a Waldorfról. Majd elmentek, gyerkőc szunyt, én meg néztem a filmet, és mondom, jé, ennyi egybeesés. Arról még nem is beszéltem, hogy épp rájuk gondoltam, hogy már vagy 2 éve nem taliztunk, amikor megszólalt a telefon, és ők jelentkeztek, hogy haza jöttek látogatóba...
Sabine nagyon kedves ismerősöm, egy rokonom párja. Találkoztunk velük tegnap. Kaptunk egy hideg-futkorászósan gyönyörű ajándékot tőlük: argentín tangót táncoltak nekünk, igazi módon, ahogy a latinok. Ez után beszélgettünk a Waldorfról. Majd elmentek, gyerkőc szunyt, én meg néztem a filmet, és mondom, jé, ennyi egybeesés. Arról még nem is beszéltem, hogy épp rájuk gondoltam, hogy már vagy 2 éve nem taliztunk, amikor megszólalt a telefon, és ők jelentkeztek, hogy haza jöttek látogatóba...
2008.01.18 00:23
OFF
ismeritek Klaus Nomi-t? Most hallottam róla először, és szaladgál a hideg a hátamon, van itt (jutub, nem akarom belinkelni, nem tudom, mit szólnátok)egy dal: Nomi Song, gondolkozom, miről is szólhat valójában, nem bírom kiverni a fejemből. Aki érdekel, a Youtube-on van pár dala...
Huh.
ON
ismeritek Klaus Nomi-t? Most hallottam róla először, és szaladgál a hideg a hátamon, van itt (jutub, nem akarom belinkelni, nem tudom, mit szólnátok)egy dal: Nomi Song, gondolkozom, miről is szólhat valójában, nem bírom kiverni a fejemből. Aki érdekel, a Youtube-on van pár dala...
Huh.
ON
2008.01.26 00:47
Melinda, köszi, épp kérdezni akartam privátban, de akkor itt, ha nem gond.
Az előadást az óvónénik tartják? Jól értem, hogy az ovi most még ott a Székely-kertben van? És az új épület hol lesz? Te ott leszel kedden?
Láttam, hogy van most felvétel, ha csak az ősztől-téltől járnánk, azért lehet most jelentkezni? (Hogy le ne maradjunk...)
Bocs a sok kérdésért, előre is köszi.
Pindi
Az előadást az óvónénik tartják? Jól értem, hogy az ovi most még ott a Székely-kertben van? És az új épület hol lesz? Te ott leszel kedden?
Láttam, hogy van most felvétel, ha csak az ősztől-téltől járnánk, azért lehet most jelentkezni? (Hogy le ne maradjunk...)
Bocs a sok kérdésért, előre is köszi.
Pindi
2008.01.27 14:15
Katica én a levlistára sem tudok nagyon írni, mert nincs időm , de rosszul is érzem magam attól, hgoy így elhanyagoltuk ezt a topikot, a magam részéről a waldorfos ügyeket inkább ide írom a jövőben . A levlistán inkább oylan jellegű dolgokról van szó, amit a nyilvánossággal ilyen természetesen nem tárgyalnánk meg, de nem titkosak, csak egymás között mégis más bizonyos dolgokról beszélni. Természetesen szívesen felveszlek a levlistára, írj nekem egy emailcímet és küldöm a meghívót! Kell hozzá yahoo ID, de nem kell azon levelezni, csak a meghívót nem tudom máshová küldeni.
én a levlistára sem tudok nagyon írni, mert nincs időm , de rosszul is érzem magam attól, hgoy így elhanyagoltuk ezt a topikot, a magam részéről a waldorfos ügyeket inkább ide írom a jövőben . A levlistán inkább oylan jellegű dolgokról van szó, amit a nyilvánossággal ilyen természetesen nem tárgyalnánk meg, de nem titkosak, csak egymás között mégis más bizonyos dolgokról beszélni. Természetesen szívesen felveszlek a levlistára, írj nekem egy emailcímet és küldöm a meghívót! Kell hozzá yahoo ID, de nem kell azon levelezni, csak a meghívót nem tudom máshová küldeni.2008.01.27 18:44
Előadást az óvónők tartják:
Szóba kerül, hogy mi is az a waldorf-pedagógia, miért jó a kisgyermekeknek a ritmusos játék, az óvonőkkel együtt történő foglalkozások? HOgyan telik egy nap, és milyen az óvodás gyermek és hogyan követik fejlődését a waldorf-óvodákban?
Megszokták kérni a szülőket, hogy néhányan legyünk ott.
Nem terveztem, hogy most kedden ott leszek, de talán megoldható. Pindi írj nekem pü-t, ha jönnél.
Lesz febr. és márc. végén is egy-egy előadás.
Még a Székely-kertben van az ovi, de most kérték meg a használatba vételit, tervek szerint februárban költözünk.
Az új ovi három-négy utcával lesz arrébb a kiserdő mellett.
Szóba kerül, hogy mi is az a waldorf-pedagógia, miért jó a kisgyermekeknek a ritmusos játék, az óvonőkkel együtt történő foglalkozások? HOgyan telik egy nap, és milyen az óvodás gyermek és hogyan követik fejlődését a waldorf-óvodákban?
Megszokták kérni a szülőket, hogy néhányan legyünk ott.
Nem terveztem, hogy most kedden ott leszek, de talán megoldható. Pindi írj nekem pü-t, ha jönnél.
Lesz febr. és márc. végén is egy-egy előadás.
Még a Székely-kertben van az ovi, de most kérték meg a használatba vételit, tervek szerint februárban költözünk.
Az új ovi három-négy utcával lesz arrébb a kiserdő mellett.
2008.01.29 07:59
Általános félreértés a waldofot kívülről szemkélők között, hogy nálunk anarchia van, mindent szabad a gyerekeknek. Szeretném, ha beszélgetnénk arról, mi történik az oviban/iskolában, ha két gyerek összevitatkozik, urambocsá' összeverekszik, ha nem a szokásos menet szerint haladnak a dologk, akkor közbeavatkozik-e a tanár/óvónő, s hogyan? Az óvónő valóban meg se szólal, csak a munkájával van elfoglalva és a gyerekek azt csinálnak, amit akarnak? A tanár valóban nem "tart rendet" az osztályban és a gyerekek oda se figyelnek?
2008.01.29 08:33
Szerintem nagy rend van az ovikban, és egyáltalán nem szabad mindent nekik, sőt nagyon kötött rend van!
A nagy különbség, ohgy ezt nem felsőbb utasítással érik el, hanem a ritmusok: a napi, heti... rend által. A gyerekek biztonságban tudják magukat, tudják mikor minek van az ideje. Így ritkán jut eszükbe, hogy mást szeretnének csinálni, belülről, a gyerekekből fakad a rend. Ha mégis egy kisgyermek ezt megbontja könnyű visszazökkenteni, ha nem akkor az egy jelzés, segítség kérés részéről.
Kapnak egy szigorú keretet, viszont ezen belül tényleg azt csinálnak,amit szeretnének egészen addig, amíg azzal másoknak nem akadályozzák a szabadságát. Pl. Itt lehet ősszel a falevelek között hemperegni, és az udvarról mindennap mocskosan bemenni, ez sok szülőnek nem tetszik, pedig csak megfelelő ruhát kell a gyerekre adni.
Közbe nem szól bírói minőségben, senki nem kerül a sarokba. Veszekedésnél próbálnak úgy "közbeavatkozni", hogy tulajdonképpen a gyerekek oldják meg a saját konfliktusaikat. Sokszor vannak a csoportban "villámhárító" gyerekek, akik el tudják simítani a kisebb nézeteltéréseket (ilyen az óvónők szerint sokszor a lányom). Ha ez sikerül neki, akkor lehet, hogy tényleg nem megy oda a felnőt. De ilyen esetben minek is ?!
A nagy különbség, ohgy ezt nem felsőbb utasítással érik el, hanem a ritmusok: a napi, heti... rend által. A gyerekek biztonságban tudják magukat, tudják mikor minek van az ideje. Így ritkán jut eszükbe, hogy mást szeretnének csinálni, belülről, a gyerekekből fakad a rend. Ha mégis egy kisgyermek ezt megbontja könnyű visszazökkenteni, ha nem akkor az egy jelzés, segítség kérés részéről.
Kapnak egy szigorú keretet, viszont ezen belül tényleg azt csinálnak,amit szeretnének egészen addig, amíg azzal másoknak nem akadályozzák a szabadságát. Pl. Itt lehet ősszel a falevelek között hemperegni, és az udvarról mindennap mocskosan bemenni, ez sok szülőnek nem tetszik, pedig csak megfelelő ruhát kell a gyerekre adni.
Közbe nem szól bírói minőségben, senki nem kerül a sarokba. Veszekedésnél próbálnak úgy "közbeavatkozni", hogy tulajdonképpen a gyerekek oldják meg a saját konfliktusaikat. Sokszor vannak a csoportban "villámhárító" gyerekek, akik el tudják simítani a kisebb nézeteltéréseket (ilyen az óvónők szerint sokszor a lányom). Ha ez sikerül neki, akkor lehet, hogy tényleg nem megy oda a felnőt. De ilyen esetben minek is ?!
2008.01.29 09:58
Sziasztok!
Karácsony óta nem jártam erre... igazándiból a blogjaitok olvasgatásával foglalatoskodtam, mikor netközelbe kerültem... sok gondolatot ébresztettetek bennem, töltekeződtem, ezt köszönöm!
A kicsi lányomat beszoktattam az oviba, ami nem indult könnyen, de annál szebb lett a folytatás. Hála az óvoda légkörének és az óvónőknek. Nyelvi nehézségek szinte nincsenek, pedig Enikő semmit sem ért és beszél németül... a gyerekeket egyáltalán nem zavarja, hogy ő magyarul mondja a magáét, és a kicsi lányt sem, hogy más nyelven karattyolnak hozzá . A napirend ritmusa pedig biztonságot ad, értés nélkül is tudja, hogy mikor mi következik. Három hét után annyira sikerült megszeretni az óvodát, hogy Enikő az utóbbi szombat reggelen már sírt is, hogy ő márpedig menni akar az oviba . Már előre félek, mi lesz, ha lebetegszik...
Fegyelmezés:
Igenis van, rendet tartanak. Nem folyamatos parancsosztogatással, tiltással, de nem lehet mindent, és ha konfliktus alakul ki, közbelép a pedagógus. Cikaboga szépen leírta, most a szoktatás alatt a mi óvodánkban én személyesen is tapasztaltam. Ha két gyerkőc konfliktusba kerül, az óvónő odamegy, mindkettőjüket átkarolva szépen megbeszélik a "bajok" forrását, próbálnak megoldást keresni, elsimítani a nézeteltérést...
Az óvodán kívüli séta a legjobb példa arra, hogy mennyire rend van. A csoportban 15 kettő és négy év közti kisgyerek van, ha éppen esik az eső és a kert térdig sáros, akkor viszik őket sétálni. Az óvodától indulnak, egy nagy kört tesznek. Közben vannak kisebb támfalak, amire felmásznak, végigmennek rajta, van alagút, amiben természetesen sikítanak/kiabálnak, van homokkupac, amiben turkálnak, van gyalogosátjáró, ahol akkor vált át az autósoknak a lámpa pirosra, ha megnyomnak egy gombot. DE: Az óvónőktől úgy futhatnak előre, hogy a következő kandellábernél vagy padnál vagy csatornafedélnél megállnak és bevárják a többieket (az "állomásokat" tudják, és gyönyörűen be is tartják). A támfalaknál szépen sorbaállnak egyenként mennek fel, aki nem érzi magát biztonságban, kéri az óvónő kezét. A másik oldalon leugrálnak, de megvárják, hogy álljon ott valaki és elkapja őket (persze közben erre nem kell őket figyelmeztetni!). Az alagútnál is szépen bevárják egymást, egyszerre mennek át és egyszerre sikítoznak. A gyalogosátjáró gombját persze mindenki szeretné megnyomni, de tudják, hogy az a rend, hogy mindig más kapja a lehetőséget (ez a tízórai utáni gyertyaelfújásnál is így van). Tehát rend van, és ezt nem utasítások sorával, folyamatos fegyelmezéssel érik el az óvónők, hanem a ritmusokból adódik, a gyerekekből belülről jön!!!!
Az iskolában sincs anarchia! Ákos fiam nem tartozik a nyugodt, "elülős" és könnyen kezelhető gyerkőcök közé, itthon szépen el is meséli, hogy történt a "büntetés", fegyelmezés . Az osztálytanítója óráin eszébe sem jut bohóckodni, nem együttműködni... itt a tanító tekintélyéből fakad a fegyelme. Annyira felnéz rá, annyira tiszteli, hogy eszébe sem jut a rendbontás. Azokon az órákon viszont, amiket nem szeret annyira (pl. euritmia, orosz), előfordulnak büntik De ekkor sem fekete pont, vagy megszégyenítés!!!! Hanem olyan célzatú a "büntetés", hogy a gyerek csináljon valami mást, mozogjon egy kicsit, aztán menjen vissza az adott órára és újúlt erővel tudjon figyelni, koncentrálni. Pl. a múlt héten Ákos az oroszórán áriázva énekelte folyamatosan a dalokat, persze a többiek nevettek, utánozták. Ekkor a tanár átküldte (nem kiabálva, nem szidalmazások közepette) a rendbontót a kézimunkaterembe (persze volt ott kézimunkatanár), ott segített összesöpörni, rendet rakni a másik osztálynak. Amikor végeztek visszament, és csinálta szépen, ami éppen a feladat volt. Bohóckodás nélkül.
Sokkal hatásosabb ez a fajta fegyelmezés, mint pl. a fekete pont, vagy beírás... Aztán még sorolhatnám a példákat!
Otthon Mo-on a városunk W. óvodájában volt rá példa, hogy egy óvónő éppen félreértelmezte a szabadságra nevelést, na nála aztán volt anarchia... Persze hamarosan mindenki belátta (ő maga is), hogy nem alkalmas w. pedagógusnak.
Indianyo! Mit takar pontosan ez a levlista??? Olvastam itt a fórumban, hogy létezik, de nem tudom, mi ez, hogy működik, stb...
A minap a kezembe került egy újság (német waldorfos hetilap), iszonyatos mennyiségű w. óvónőt, kézimunkatanárt keresnek országszerte (10-15 oldalon keresztül csak ilyen hirdetések voltak), Te jutottál eszembe... Otthon is van kereslet???? Persze nincs annyi intézmény, mint itt, de ha az ember szeretne W. oviban/suliban dolgozni, könnyű helyet találni???
Szilvi! Nem felejtettem ám el a mécsestartó leírását!!! Németül van meg, ha sikerül beszkennelem valahol, ha nem, akkor fotózom az oldalakat és küldöm!!!!!!
Karácsony óta nem jártam erre... igazándiból a blogjaitok olvasgatásával foglalatoskodtam, mikor netközelbe kerültem... sok gondolatot ébresztettetek bennem, töltekeződtem, ezt köszönöm!
A kicsi lányomat beszoktattam az oviba, ami nem indult könnyen, de annál szebb lett a folytatás. Hála az óvoda légkörének és az óvónőknek. Nyelvi nehézségek szinte nincsenek, pedig Enikő semmit sem ért és beszél németül... a gyerekeket egyáltalán nem zavarja, hogy ő magyarul mondja a magáét, és a kicsi lányt sem, hogy más nyelven karattyolnak hozzá
. A napirend ritmusa pedig biztonságot ad, értés nélkül is tudja, hogy mikor mi következik. Három hét után annyira sikerült megszeretni az óvodát, hogy Enikő az utóbbi szombat reggelen már sírt is, hogy ő márpedig menni akar az oviba . Már előre félek, mi lesz, ha lebetegszik...
Fegyelmezés:
Igenis van, rendet tartanak. Nem folyamatos parancsosztogatással, tiltással, de nem lehet mindent, és ha konfliktus alakul ki, közbelép a pedagógus. Cikaboga szépen leírta, most a szoktatás alatt a mi óvodánkban én személyesen is tapasztaltam. Ha két gyerkőc konfliktusba kerül, az óvónő odamegy, mindkettőjüket átkarolva szépen megbeszélik a "bajok" forrását, próbálnak megoldást keresni, elsimítani a nézeteltérést...
Az óvodán kívüli séta a legjobb példa arra, hogy mennyire rend van. A csoportban 15 kettő és négy év közti kisgyerek van, ha éppen esik az eső és a kert térdig sáros, akkor viszik őket sétálni. Az óvodától indulnak, egy nagy kört tesznek. Közben vannak kisebb támfalak, amire felmásznak, végigmennek rajta, van alagút, amiben természetesen sikítanak/kiabálnak, van homokkupac, amiben turkálnak, van gyalogosátjáró, ahol akkor vált át az autósoknak a lámpa pirosra, ha megnyomnak egy gombot. DE: Az óvónőktől úgy futhatnak előre, hogy a következő kandellábernél vagy padnál vagy csatornafedélnél megállnak és bevárják a többieket (az "állomásokat" tudják, és gyönyörűen be is tartják). A támfalaknál szépen sorbaállnak egyenként mennek fel, aki nem érzi magát biztonságban, kéri az óvónő kezét. A másik oldalon leugrálnak, de megvárják, hogy álljon ott valaki és elkapja őket (persze közben erre nem kell őket figyelmeztetni!). Az alagútnál is szépen bevárják egymást, egyszerre mennek át és egyszerre sikítoznak. A gyalogosátjáró gombját persze mindenki szeretné megnyomni, de tudják, hogy az a rend, hogy mindig más kapja a lehetőséget (ez a tízórai utáni gyertyaelfújásnál is így van). Tehát rend van, és ezt nem utasítások sorával, folyamatos fegyelmezéssel érik el az óvónők, hanem a ritmusokból adódik, a gyerekekből belülről jön!!!!
Az iskolában sincs anarchia! Ákos fiam nem tartozik a nyugodt, "elülős" és könnyen kezelhető gyerkőcök közé, itthon szépen el is meséli, hogy történt a "büntetés", fegyelmezés
. Az osztálytanítója óráin eszébe sem jut bohóckodni, nem együttműködni... itt a tanító tekintélyéből fakad a fegyelme. Annyira felnéz rá, annyira tiszteli, hogy eszébe sem jut a rendbontás. Azokon az órákon viszont, amiket nem szeret annyira (pl. euritmia, orosz), előfordulnak büntik De ekkor sem fekete pont, vagy megszégyenítés!!!! Hanem olyan célzatú a "büntetés", hogy a gyerek csináljon valami mást, mozogjon egy kicsit, aztán menjen vissza az adott órára és újúlt erővel tudjon figyelni, koncentrálni. Pl. a múlt héten Ákos az oroszórán áriázva énekelte folyamatosan a dalokat, persze a többiek nevettek, utánozták. Ekkor a tanár átküldte (nem kiabálva, nem szidalmazások közepette) a rendbontót a kézimunkaterembe (persze volt ott kézimunkatanár), ott segített összesöpörni, rendet rakni a másik osztálynak. Amikor végeztek visszament, és csinálta szépen, ami éppen a feladat volt. Bohóckodás nélkül.
Sokkal hatásosabb ez a fajta fegyelmezés, mint pl. a fekete pont, vagy beírás... Aztán még sorolhatnám a példákat!
Otthon Mo-on a városunk W. óvodájában volt rá példa, hogy egy óvónő éppen félreértelmezte a szabadságra nevelést, na nála aztán volt anarchia... Persze hamarosan mindenki belátta (ő maga is), hogy nem alkalmas w. pedagógusnak.
Indianyo! Mit takar pontosan ez a levlista??? Olvastam itt a fórumban, hogy létezik, de nem tudom, mi ez, hogy működik, stb...
A minap a kezembe került egy újság (német waldorfos hetilap), iszonyatos mennyiségű w. óvónőt, kézimunkatanárt keresnek országszerte (10-15 oldalon keresztül csak ilyen hirdetések voltak), Te jutottál eszembe...
Otthon is van kereslet???? Persze nincs annyi intézmény, mint itt, de ha az ember szeretne W. oviban/suliban dolgozni, könnyű helyet találni???
Szilvi! Nem felejtettem ám el a mécsestartó leírását!!! Németül van meg, ha sikerül beszkennelem valahol, ha nem, akkor fotózom az oldalakat és küldöm!!!!!!
2008.01.29 13:26
SZia Hardik! Kézimunkatanári állást találni nem egysezrű dolog manapság - bár sok kézimunkatanár van, aki nem igazán a waldorfos szemléletet képviseli, de kedves ember, szakmájához (kézművesség, iparművészet) értő ember, így mindenképpen a kézimunka szeretetére nevelnek. Leginkább az újonnan alakuló iskolákban lehet keresnivalója egy kézimunkatanárnak, bár ki tudja... egyelőre nekem még nem akadt a kezembe ilyen ajánlat.
Osztálytanítót is leginkább a kisebb iskolába keresnek, a nagyokban már a meglévő tanárok versengenek is egy-egy osztályért akár. Óvónők esélyeiről msot épp szerzek tapasztalatokat, írok majd róla, ha konkrétumot tudok. Nálam ugye az a nehézség, hgoy itt ez az icipici legényke és waldorfos szemlélet szerint a gyermek az édesanyjával nevelődik 4 éves koráig, majd az oviba is csak délig-egyig jár, utána hazamegy szépen az anyukájához. MAgyarországon egyelőre a kiscsoportok az ovikban még nem terjedtek el, örömmel látom, hogy nálatok más ott a helyzet. Ha úgy alakul egyszer, hogy óvónéni leszek, akkor mindenképpen szorgalmazni fogom ezt, mert az olyan gyerekek, akiknek a szülei dolgoznak, mit csinálnak? Nekik is kell az a hely, ami a testvéreiknek. És a gyerekeknek 3 éves korban gyakran hiányzik mér a gyermekközösség, ismerek oylan gyerekekeket, akiknek korábban is.
A hajtogatást németül is szívesen vesszük az az igazsáég, hgoy várandósan én még gyártottam a 8 ágú csillagos mécseseket, de elfelejtettem azóta a kezdőlépést, hiába van benne a kezemben a gyakorlat, nem tudok elindulni.
Osztálytanítót is leginkább a kisebb iskolába keresnek, a nagyokban már a meglévő tanárok versengenek is egy-egy osztályért akár. Óvónők esélyeiről msot épp szerzek tapasztalatokat, írok majd róla, ha konkrétumot tudok. Nálam ugye az a nehézség, hgoy itt ez az icipici legényke és waldorfos szemlélet szerint a gyermek az édesanyjával nevelődik 4 éves koráig, majd az oviba is csak délig-egyig jár, utána hazamegy szépen az anyukájához. MAgyarországon egyelőre a kiscsoportok az ovikban még nem terjedtek el, örömmel látom, hogy nálatok más ott a helyzet. Ha úgy alakul egyszer, hogy óvónéni leszek, akkor mindenképpen szorgalmazni fogom ezt, mert az olyan gyerekek, akiknek a szülei dolgoznak, mit csinálnak? Nekik is kell az a hely, ami a testvéreiknek. És a gyerekeknek 3 éves korban gyakran hiányzik mér a gyermekközösség, ismerek oylan gyerekekeket, akiknek korábban is.
A hajtogatást németül is szívesen vesszük
az az igazsáég, hgoy várandósan én még gyártottam a 8 ágú csillagos mécseseket, de elfelejtettem azóta a kezdőlépést, hiába van benne a kezemben a gyakorlat, nem tudok elindulni.2008.01.30 22:53
Boldog vagyok
mert a kisleánykánk boldogan sikított a kis babájának, amit ma kapott, szülnapjára
Képeket majd teszek föl.
Innét inspirálódtam:
http://www.puppenwiege.de/lesenswertes/ ... index.html
Ezt valaki már szerintem föltette, de tán nem árt az ismétlés.
Sokat gondolkodtam varrás közben, és csodálkoztam pár dolgon
.
Pl. a babák testénél annál a résznél van mindig (hihi, még csak 2őt varrtam!) gondom, ami a valós gond is. Pl. Eliza nagyon nehezen "földelt" le ide, iszonyú sokat sírt, és keveset aludt születése után. Dr. Raffai (lásd: Lelki köldökzsinór) azt jánlotta, sokat beszéljünk hozzá, nyugodt hangon, és mutassuk be újra meg újra a helyet, lakást, környéket, ahová vártuk.
A babánál, amit neki varrtam, nem volt szabásmintám, mindent csak úgy kisaccoltam, érzésből. A láb-résznek hatszor futottam neki, egyik se lett jó, csak a 7.-ik. Érdekes. 7 hónaposan már nem sírt olyan sokat a leánykánk. Mindenestre van 6 db. pici baba-nacim:))
Elnézést, ha ez nem annyira waldorf-téma, úgy éreztem, ide megírhatom.
mert a kisleánykánk boldogan sikított a kis babájának, amit ma kapott, szülnapjára
Képeket majd teszek föl.
Innét inspirálódtam:
http://www.puppenwiege.de/lesenswertes/ ... index.html
Ezt valaki már szerintem föltette, de tán nem árt az ismétlés.
Sokat gondolkodtam varrás közben, és csodálkoztam pár dolgon
.
Pl. a babák testénél annál a résznél van mindig (hihi, még csak 2őt varrtam!) gondom, ami a valós gond is. Pl. Eliza nagyon nehezen "földelt" le ide, iszonyú sokat sírt, és keveset aludt születése után. Dr. Raffai (lásd: Lelki köldökzsinór) azt jánlotta, sokat beszéljünk hozzá, nyugodt hangon, és mutassuk be újra meg újra a helyet, lakást, környéket, ahová vártuk.
A babánál, amit neki varrtam, nem volt szabásmintám, mindent csak úgy kisaccoltam, érzésből. A láb-résznek hatszor futottam neki, egyik se lett jó, csak a 7.-ik. Érdekes. 7 hónaposan már nem sírt olyan sokat a leánykánk. Mindenestre van 6 db. pici baba-nacim:))
Elnézést, ha ez nem annyira waldorf-téma, úgy éreztem, ide megírhatom.
2008.01.31 09:28
Sziasztok!
Márti! Sok boldogságot a kis szülinaposnak!!!!!
Indianyo! Hát, akkor nem könnyű az ideális munka megtalálása... Illetve neked az óvónőség lenne ideális, és akkor egész nap a kicsi fiaddal lehetnél egészen az iskolába menetelig...
Mi elsősorban azért vagyunk No-ban, mert itt adatik meg az a számomra nagyon-nagyon fontos dolog, hogy a gyerekeknek élhetek... Nem szükséges, hogy két "kenyérkeresője" legyen a családnak, és a gyermekeimet nem az intézmények nevelik fel. Otthon sajnos ez egyenlőre nem kivitelezhető számunkra... És itt ez a gyakorlat (nemcsak a waldorfos családokban): gyerekek délig iskolában/óvodában, aztán utána otthon anyukával, aki legvégső esetben is csak négy órában dolgozik. Ez fenemód irigylésre méltó!!!! És az intézményrendszer is így alakult ki. Nagyon ritka az az óvoda, ahol van délutáni "műszak", és az iskolákban sem jellemző a napközi. Bölcsődét csak a legnagyobb városokban találni...
Pindi!
Nem mondom, hogy maradéktalanul sikerül megvalósítani itthon, de mindent megteszünk annak érdekében... Csak sajna sok bennünk van a nem w-os neveltetésből, és ezt nehéz levetkőzni... De neveljük magunkat is, éppen ezért .
Márti! Sok boldogságot a kis szülinaposnak!!!!!
Indianyo! Hát, akkor nem könnyű az ideális munka megtalálása... Illetve neked az óvónőség lenne ideális, és akkor egész nap a kicsi fiaddal lehetnél egészen az iskolába menetelig...
Mi elsősorban azért vagyunk No-ban, mert itt adatik meg az a számomra nagyon-nagyon fontos dolog, hogy a gyerekeknek élhetek... Nem szükséges, hogy két "kenyérkeresője" legyen a családnak, és a gyermekeimet nem az intézmények nevelik fel. Otthon sajnos ez egyenlőre nem kivitelezhető számunkra...
És itt ez a gyakorlat (nemcsak a waldorfos családokban): gyerekek délig iskolában/óvodában, aztán utána otthon anyukával, aki legvégső esetben is csak négy órában dolgozik. Ez fenemód irigylésre méltó!!!! És az intézményrendszer is így alakult ki. Nagyon ritka az az óvoda, ahol van délutáni "műszak", és az iskolákban sem jellemző a napközi. Bölcsődét csak a legnagyobb városokban találni...
Pindi!
Nem mondom, hogy maradéktalanul sikerül megvalósítani itthon, de mindent megteszünk annak érdekében... Csak sajna sok bennünk van a nem w-os neveltetésből, és ezt nehéz levetkőzni... De neveljük magunkat is, éppen ezért
.
