Terhesnapló 8. - Ilyen az élet 4 fiúgyerekkel terhesen

Reggel 6kor már ugrálnak a fejemen, még jóformán ki sem nyitottam a szemeim, de már a reggelit készítem, öltöztetem a kisebbeket, a nagyobbaknak meg könyörgök, hogy öltözzetek már, ne a tévét nézzétek. Rakd el az uzsonnádat, mert éhen halsz egész nap, te is tedd el az innivalót mert az oviban csak vizet ihatsz. Nem, te nem vihetsz túrórudit, a Máté azért vihet, mert ő nem kap ennivalót az iskolában. És akkor megint nagy könyörgések árán el is tudunk indulni.

Mindenkit elszállítok a célállomásra, gyors bevásárlás, persze találd ki, hogy mi legyen az ebéd, ami mindenkinek jó, finom is és persze túl drága se legyen. Ki sem merem számolni, hogy mennyiben van ekkora családnak csak az élelmiszer. Otthon gyors főzés, takarítás. És a takarítás, tényleg olyan, mint hóesésben havat lapátolni. Tulajdonképpen semmi értelme. Hiába csinálom, nem látszik. De jajj nekem, ha csak egy porszívózást elcsalok. Mindeközben rohanj a 2 kicsi után, ne mássz fel, ne hozd be a macskát, ha már bent van a macska, akkor meg ne vidd ki. (szegény cica, egy éjszakát a kanapé alá zárva töltött, de hálás volt az éjszakai meleg szállásért, mert csak bepisilt).

Délután hazafuvarozom a nagyokat, míg a kicsik alszanak, megcsináljuk a leckét, aztán kinti program. Hála az égnek, hatalmas udvarunk van, lehet focizni, bicajozni, persze ez sem mindig elég, olyankor irány a játszótér.

Este vacsi (én szigorúan csak utánuk tudok enni, mert meguntam, hogy fél percenként mindig kell valami, amit persze csak anya tud adni, és így állandóan ugrálok evés közben, azt pedig nagyon utálom), vacsi után harc a fürdőben, hogy minden száraz maradjon(legtöbbször nem jön össze), esti mese, kötelező pisilni kell-, inni kell-, takarj be-körök után, végre én is lefekhetek. Fárasztó, na. És ez egy teljesen átlagos, jó nap volt. Le sem merem írni, milyen az mikor hisztisek. Pedig ilyen is van, elég sűrűn.

Csütörtöktől itthon voltak 4 napot, mert síszünet volt. Gondoltam, majd csavargunk jó nagyokat. Hát az eső közbe szólt. Délután már nem mertem bekapcsolni a mosogatógépet, mert még egy plusz zajforrást, már nem bírtam volna elviselni. Mikor kicsit alábbhagyott az eső, esőkabát, gumicsizma fel, babakocsira esővédő és már mentünk is!

Azért a 4.nap tartogatott jót is, a Babanet/Kölöknet meghívott minket moziba A tenger dala c. film premier előtti vetítésére, így a nagyfiammal felkerekedtünk, és eltöltöttünk 1,5 órát csendben sírdogálva egymás mellett, míg néztük a mesét. A hormonjaimra próbáltam fogni, pedig én alapból is sírós vagyok. De azért nagyon köszönjük, szuper délelőtt volt!

És persze, az esős időben azért anya is el tudja magát foglalni, neki álltam az "elveszett" szatyorból zoknit párosítani. Memóriajáték felnőtteknek. Ajánlom mindenkinek!

A fárasztó nap végén, pedig jár a kényeztetés!