Terhesnapló 8. - Frissen nem, de fitten igen, az utolsó héten

Folyamatosan feszül a hasam, fáj a derekam, jó lenne csak pihengetni, de mint tudjuk,  ezt nem tehetem meg. Mondjuk az elmúlt pár napban elég jól bírom a tempót, szilvát szedtem, lekvárt főztem belőle, barack és lecsó is várja a telet a polcokon. Megvolt egy utolsó utáni nagytakarítás, nagymosás, mindenki azt mondja, hogy nagyon jól bírom.

Hát a 4 fiú mellett nem volt sok esélyem ellustulni, az biztos,szóval lehet, hogy csak én érzem, hogy elfáradtam. Vagy csak kifele nem mutatom? Igaz, sosem szeretem, ha látják rajtam, hogy valami nem megy. Inkább összeszorítom a fogam, de akkor is megcsinálom, amit elterveztem. Lehet, ezért is nézek furán arra a kismamára, aki ctg-n a mellettem levő ágyról fel sem bír kelni segítség nélkül!? Vagy igazából ez a normális és én vagyok az ufo?

Szokták mondani, hogy a terhesség nem betegség, hanem egy állapot. Azt hiszem, én eszerint élek. Nem vívok ki magamnak több segítséget. Ugyanúgy cipelem, pelenkázom, rohanok a 1,5 éves után. Tortát sütök a szülinapokra, felmosok, teregetek stb., esetleg egy cseppet lassabban teszem a dolgom, de azt hiszem, összességében büszkék lehetnek rám a srácok, hogy milyen fitt anyukájuk van! Az utolsó orvosi vizsgálat hétfőn volt, teljesen zárt volt a méhszáj, szülésnek semmi jele, a ctg is rendben zajlott. Igaz, fel kellett ébreszteni Lucát, de egyébként olyan lett az eredmény mint a nagykönyvben! Mivel hivatalosan szeptember 2-re vagyok kiírva, most azon kezdtem el aggódni, hogy csak ne elsején kelljen bevonulni szülni, mert akkor az én elsőszülött fiam nem fog eljutni az évnyitóra. Pedig jobban várom az ovi-, sulikezdést mint magát a szülést,ami bármikor beindulhat!