A kisbaba sejtjei születés után akár 38 évig az anya testében maradhatnak
Gondoltad volna, hogy miután életet adtál gyermekednek, nem váltok fizikailag teljes mértékben el egymástól, kisbabád sejtjei jó ideig megmaradnak a testedben? Ezek a sejtek beépülnek a testedbe és a benned keringő vérrel karöltve csodálatos dolgokra képesek az anyai szervezetben.
Ez a felfedezés a 19. század idejéig nyúlik vissza, hiszen számos kutatás igazolta, hogy a terhesség alatt az anya és a magzat között rendszeresen sejtek cserélődnek. Ez lehet a magyarázat arra is, hogy olykor akár Y kromoszómákra is bukkanhatnak az anya testében. Mivel az Y kromoszómák köztudottan csak a férfi génállományban vannak jelen, ezért az egyetlen magyarázat erre csakis az anya-magzat közötti sejtcsere lehet.
Amy Boddy, a Kalifornia-i Egyetem biológusa szerint ez a cserefolyamat a terhesség 6. hetében kezdődik és egészen a baba születéséig tart. Mivel még a kutatók sem tudják pontosan, milyen típusú sejtekről is van szó, ezért egyelőre őssejtekként kezelik, hiszen könnyedén beépülnek bármilyen szerv szövetébe, akárcsak az őssejtek.
A hollandiai Leiden Egyetem Orvosi Központjának patológusai 2015-ben 26 olyan nőn hajtottak végre kísérletet, melyek a szülés során, vagy után életüket vesztették, és fiúgyermeket hoztak világra. Az eredmények a legtöbb esetben beigazolták az Y kromoszómák jelenlétét az anyák szervezetében. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a női szervezetben szinte mindig marad magzati sejt, melyek eltűnhetnek, vagy éppen hosszú távon be is épülhetnek az anya szervezetébe.
Szakemberek szerint, ha ezek a sejtek aktívan beépülnek és részt vesznek a szervezet működésében, akkor akár autoimmun betegségektől is megóvhatják az anyai szervezetet. Ezeket a jótékony hatásokat az anya szervezetének immunválasza okozhatja, melyet a baba sejtjei váltanak ki.
A rák esetében viszont kettős eredmények születtek, hiszen alapjába véve az anyaság csökkenti a nőknél kialakuló mellrák kockázatát. Eredmények szerint a rákos anyák vérében alacsonyabb a magzati sejtek száma, mint az egészséges édesanyák szervezetében. Viszont olyan eset is előfordult már, hogy a kialakult méhnyakrák rákos szöveteiben pontosan ilyen, a babától kapott sejteket találtak, amik tovább osztódva kedvező feltételeket teremtettek a káros szövetek továbbfejlődésének.
Jelenleg olyan kutatások folynak, melyek azt kutatják, hogy hogyan lehet felhasználni a magzati DNS-t és az anya vérében található RNS-t a prenatális vizsgálatok során, melyek elméletileg megkönnyítenék a Down-kór és egyéb rendellenességek kimutatását.
Egyelőre még az orvostudomány számára sem egyértelmű ezen sejtek tulajdonságai, de folyamatosan azon dolgoznak, hogy napról napra többet tudjanak meg arról, milyen pozitív és negatív hatással vannak az újdonsült édesanyák szervezetére.
A cikk forrása: filantropikum.com
