Te vacsoráznál egy vécében?

Az anyatej a baba legfőbb tápláléka, lehetőleg minimum egyéves korig főképp ezt kellene a gyereknek ennie, az anyák csapjaiból is csak az folyik, mennyire fontos a szoptatás. És nemcsak fontos, de elvileg intim élmény is, hiszen az anyatejes táplálás nemcsak a gyerek pocakjának korgását szünteti meg, de ahhoz is hozzájárul, hogy érzelmileg jól kötődjön, és megfelelően fejlődjön testileg-lelkileg.

Igen ám, csakhogy egy baba gyakran nem akkor éhezik meg, mikor otthon, a négy fal között tartózkodunk. Azt meg egy anyától se várja senki, hogy csak azért ki se mozduljon, mert szoptat. Ahogy az is elmeroggyant ötlet, hogy az anyatejes babával úgy induljon útnak valaki, hogy cumisüvegben viszi magával a tejet lefejve - egyfelől kicsit sem biztos, hogy a gyerek hajlandó megenni a tejet cumisüvegből, másfelől adunk vele a sterilitásnak is rendesen...

Ha tehát egy anyatejes gyerek útközben éhezik meg, marad a nyilvános szoptatás, vállalva a furcsálkodó tekinteteket, sőt a beszólásokat, és a konkrét abúzusokat. Vagy az anya fogja magát, és igyekszik elvonulni valahová, ahol nyugodtan megszoptathatja a babát. Lévén, hogy a mama-baba szobák elterjedtsége egyelőre egyáltalán nem mondható általánosnak, a valahová ezekben a helyzetekben sokszor egy nyilvános vécéfülke.

A bevezetőben említett Észak-Texasi Egyetemen tanuló két diák erre a jelenségre igyekszik felhívni a figyelmet azzal az erőteljes és beszédes kampánnyal, melyet iskolai feladatként készítettek. Hiszen ha a szoptatás ennyire fontos, hogy a frászba lehet, hogy az anyák gyakran mégis egy vécében kényszerülnek megetetni csemetéjüket? És egyáltalán, kinek jutna eszébe egy vécében enni? El tudnátok képzelni egy gyertyafényes vacsorát a vécécsésze felett?

Nektek van hasonló tapasztalatotok a nyilvános szoptatással?