Válogatós a gyerekem, és tudom, hol rontottam el
Biztosan vannak sorstársaim, akik válogatós gyerekkel rendelkeznek az otthonukban. Nekem a három gyerekemből a két lány teljesen jól, kiegyensúlyozottan eszik, de a legnagyobb, az egyszem fiam, na, ő egy katasztrófa ebből a szempontból.
Némiképpen nevelésem egyik kudarcának élem meg, hogy a fiam ennyire nem hajlandó semmi mást megenni az általa favorizált, igen szűk palettájú, és nem is egészséges ételeken kívül. Könnyű dolgom van felsorolni, mit hajlandó elfogyasztani: vajas kenyér sajttal, hot-dog, sült krumpli, sült csirkemell, rántott hús, pizza - amin csak paradicsomszósz, kukorica, pici sonka és sajt van. Az utóbbi időkben már megeszi a spagettit is, ,,cserébe” lemondott az addig időnként megevett borsófőzelékről és paradicsomlevesről. Jó kis lista, igaz?
Elhihetitek, mindenfelé kutattam, orvosokat faggattam, mégis hogyan bírnám rávenni a normális étrendre? Kaptam tanácsokat: terítsek meg szépen, mindig azonos időben együnk, ne adjak neki lehetőséget a választásra, csak azt ehesse, amit a többiek is, tálaljak elé bőséges választékot, adjak neki étvágyfokozó vitaminokat, mozogjon sokat, vásároljuk és készítsük el az ételeket együtt. Talán beválnak ezek az ajánlások azoknál a gyerekeknél, akiknél a válogatósság csak átmeneti, esetleg az unalom szülte, de nekem sajnos semmi nem jött be.
Hogy hol rontottam el, azt most már majdnem biztosra tudom. Több tényező játszott ebben közre, és hogy ezek lehetnek a valós okok, azt abból szűrtem le, hogy a lányaimmal teljesen másképpen csináltam - igen, az első gyerek fizeti meg a szülei bénázását.
-
Javarészt tápszeres volt a srác, nagyon korán, kéthónaposan kezdtem el hozzátáplálni, vagyis alig volt lehetősége az anyatejben koncentrálódó különféle ízekkel megismerkedni.
-
Üveges bébiételeket, babatejet, készen kapható pépeket és kekszeket kapott először, sokáig ezeken élt, ezeknek a semmilyen, fűrészpor-ízét szokta meg.
-
Ha nem akart nyugton megülni az étkezéseknél, akkor futkostam utána a falatokkal, kádban, játék közben, mindegy, csak egyen!
-
Ha egész nap semmit sem volt hajlandó megenni, és túrórudiért ácsingózott, előbb-utóbb odaadtam azt a nyomorult csokis túródarabot, csak egyen már végre valamit!
-
Jászmákba bocsátkoztam: ha ezt most megeszed, akkor jutalmul ez meg ez lesz, ha viszont nem eszed meg, büntiből az meg az lesz.
- Központi kérdést csináltunk a válogatósságából, sokszor túlzottan nagy figyelmet szentelve annak.
Kedves Olvasók, akik még a hozzátáplálás elején vagytok: kerüljétek ezeket a hibákat. Ezenkívül sose erőltessétek erőszakkal az utódotokba az étket, azt hiszem, mindannyiunknak vannak ovis korából menzás rémtörténetei - én úgy utáltam meg egy életre a mákos tésztát, hogy már nem voltam éhes, jóllaktam a levessel, de mégis muszáj volt megennem, így hát szépen vissza is öklendeztem.
Azt sem tartom jó ötletnek, hogy kreatív módon tálaljuk az ételeket, fejecskéket, állatkákat varázsoljunk a felvágottból és a zöldségből, hiszen az étel nem játék, nem ettől jön meg a válogatós gyerek kedve valami újdonsághoz.
A te gyereked mennyire válogatós?
Nágel Zsuzsi, 2013. június 28.
Babanet hozzászólások(15 hozzászólás)
Az enyém egyelőre mindent megeszik (7,5 hónapos), viszont, az anyukája...vagyis én :D Na ééén inkább nem eszek, de olyat amit nem szeretek (és ebből elég sok van), meg nem ennék. Előre félek, hogy mi lesz, ha tejbegrízt kell főznöm, ránézni nem bírok. Kb 5 féle levest szeretek, aztán kész. Én nem hibáztatom a szüleimet, szerintem ők nem rontottak el semmit, sose erőltették, ha már nem akartam enni. Ízlés dolga is ez. Egyébként meg olyan rossz, amikor pepecselsz egy csomót a mini adagokkal és nem hajlandó megenni. Nálunk ez volt múlt héten, de azóta már visszatért az étvágy (valószínű a meleg miatt, és a 2 első fogacska miatt volt az étvágytalanság)
Ez is benne lehet. Itt szokott kialakulni egy fincsi kis játszma, ami akár végigkísérheti a gyerek gyerekkorát, sőt, kihathat a felnőttkorára is...
Ugyan az nem derül ki h hány éves agyerek ,de ha nem 15 és nincs önálló keresete, akkor nem tud pizzát rendelni magának, tehát akkor eszik pizzát amikor adok neki.A válogatós gyerek 100% -ban a szülei miatt válogatós(aki ennyire, mert persze egyéni izlés alapján mindenki szeret és utál bizonyos ételeket, de normális módon eszik mindenből) egészen egyszerűen nem kell adni olyat miat nem akarok h egyen. EGYETLEN egyszer kell a szülőnek erőt venni magán, 2-3 nap letenni a gyerek elé átlagos, az egész család által fogyasztott ételt, és ha az első 3-5 étkezést ki is hagyja, garantáltan eszik majd 24 óra éhezés után bármiből amit elé tesznek.
Abban az első 24 órában pedig a szülő bátran szidja saját magát.
És ha ezt túl drasztikusnak tlaálja bárki, akkor gonodljon a 100 kilos chipszabáló 12 évesekere, h talán még nem késő, van értelme normális étrendre szoktatni.
Nem mellesleg pl a cumielvételnél, vagy a bilizésre szoktatásnál tudnak szigorúak és következetesek lenni a szülők, akkor legyenek ebben is.
Engedjétek meg hogy leírjam egy picit a másik oldalt, jó? Csak mert ez a kaja téma is olyan mint az alvás...akinek jól alszik a gyereke, bőszen veregeti a saját vállát, hogy mennyire jól csinálja és a másik meg bezzeg, de vacakul, hogy a gyermek 30 perceket szuny...nos, kaja: a fiam 4 hetesen totál abbahagyta az evést, nem válogatott, nem voltak ilyen úri dolgai, egyszerűen nem evett, hónapokig szondázni kellett. Tömni, hogy ne száradjon ki spontán. Igen, ez megalapozta azt hogy utálta a kaját, én meg rettegtem minden etetéstől, mert kezdtük tápival (szopiról hallani sem akart, pedig rengeteg tejem volt) aztán ha az nem ment vagy visszahányta, akkor jött az orron keresztül táplálás. Amikor már nem csak tápszer volt, az is kínkeserves volt. Másfél évesen végre elaltatták, endoscoppal megvizsgálták, súlyos reflux, gyomorfekélyek hada.Úgyhogy én bizony rohangásztam utána ha kellett, játék közben etettem és örültem hogy bent marad valamennyi. Ugyanis nekünk napi 10-12 alkalommal kellett ennünk, szinte egész nap, mivel a fele visszajött, sőt...:-( Tény, hogy elképesztően válogatós, magától alig eszik meg valamit, de már végre eljutottunk oda, hogy nem hány egész nap és van az a stabil 5 dolog, amit magától is elcsipeget. Ha hagynám, persze ő sem enne jó sokáig, de akkor annyi sav gyűlne fel a kis pocakjában hogy már nem is tudna enni, ördögi kör....szóval vannak esetek amikor sakk-matt-ot ad ad az élet.
Ugyanakkor ott a nagyobbik fiam, sajnos Ő is rémesen evett babakorában, nála is volt egy komolyabb gyomorműtét 8 hetesen, ami után azt mondták, úgy volt falni mint egy elefánt, de persze nem ez lett. Nála is elkövettem nem egy olyan "hibát", mint amiket itt felsorolt a cikk írója...és igen, pici korában eléggé válogatós lett, de pont idén, 5 évesen jött meg a kedve a kóstoláshoz, már egyre több új dolgot bepróbál és öröm nézni, ahogy eszik. Pedig Ő szopizott, házi kaját evett, mégis utálta a hozzátápit, a krumplin kívül nem evett meg semmit majdnem egy éves koráig. Adhattam én neki bármit, éhezhetett volna akár egy napig is.
Tehát az én véleményem, hogy ezekkel a hibákkal persze megkeseríthetjük az első pár évünket, lesz pár nehéz időszakunk, de ha a baba válogatós, akkor a fejünk tetejére is állhatunk, akkor is az marad. Ezen nem fog változtatni 24 óra éheztetés...te jó ég....ellenben egy jó adag bizalom szépen tovaillan a szülők felé.
Nekem is súlyos GOR beteg a kisfiam, pontosan tudom h mit jelent ha a kenyeret is kihányja, ha a világon semmi nem marad meg benne, ha 20 percenként kell szoptatni, tehát az egész nap szoptatásból áll, mert 3 órával később is káhányja.tudom h mit jelent naponta több alkalommal gyógyszerelni, tudom h mi a súlyos nyelőcső gyulladás, ha vért bukik. Igen.
Ugyanakkor elismerem a hiábiamt is ha hibázok, de tudom h ez nehéz dolog a legtöbb embernek.
Vettem a fáradtságot magam készíteni az ételt ,mert tudtam h ha nem teszem, később majd azon nyáovgok h csak a "műízű" ételt eszi..
Ha a gyereket jelentősen válogatósra nevelem, az az én hibám.
24 óra éheztetés az teljesen mmás, mintha egy 5-6 éves saját maga úgy dönt h nem eszik 24 óráig.(mert finnyás) Nyilván nem arra gondoltam h egy csecsemőt éheztetek, de ezt nem is magyarázom, mert ha bárkinek ez jutott eszébe, akkor gondolom h magából indult ki...
És egy egészséges de válogatós gyerek nem ugyanaz, mint egy beteg gyerek.De ezt sem kell magyaráznom.A cikk írója nem említette h allergiás, GOR beteg, vagy súlyos emésztési zavaros volna a gyereke és ettől válogatós, de nyilván én tévedtem...
Dehát Istenem mások vagyunk, van aki képes értelmezni, van aki meg olyan mint Te :)
És még csak nem is gondolom h nem vagy normális, sztem csak buta vagy :)
Az én kisfiam 3 éves múlt, van 15-20 étel amit nem szeret, nem eszi meg vagy nem szívesen eszi meg, van 10-20 féle étel amit imád és akkor is megeszi, ha beteg és étvágytalan , a többi ételt szó nélkül fogyasztja.
Nem eszünk "mekiben", nem kap nyalókát, vagy pez cukorkát, de néha váalszthat túró rudit, vagy kinder tejszeletet. Sűrűn készítünk itthon édességet, mert nem tiltakozom ellene kézzel -lábbal, de azt csakis étkezés után ehet.
tudja mi a különbség az étkezés és a desszert között, tudja h bizonyos ételeket azért kell megenni, mert bár ne ma legfinomabb a világon, de szüksége van rá az egészsége miatt. (pl brokkoli, hal)
De természetesen vannak ételek amikkel nem is próbálkozom, én is rosszul vagyok pl a pacaltól, ő meg ugyanúgy tekint a tökfözelékre.Nem kell mindent megennie, én sem teszem.De minden második ételre se mondhatja h utálja és nem kéri, csak azért mert az oviban is ezt mondják a válogatósabb gyerekek.
És igen, ezt kialakítani nem volt könnyű, főleg nem a családdal elfogadtatni h két évesen semmi szüksége pl a túró rudira, ezzel az oviban ismerkedett meg.
Ha csak ritkán (napi1) eszik édességet, de kompenzálod a nap többi részén egészséges kajával, akkor teljesen mindegy, mit eszik.
És nem az első szülött 2 évessel kell megértetni, hogy nem ehet akármit, hanem azzal a 2-3. gyerekkel, akinek már van nagyobb tesója és a nagytesó ehet bármit, amit a kicsi nem. Hogyan is oldjam meg? Úgy, hogy a kicsi is kap egy falatot és nem görcsölök a dolgon.
Az első lányom mindenevő, a második válogat. Mindkettő szopizott, az elsőnél talán még görcsöltem is a kaja miatt, a másodiknál már nem. Eszik, ami jól esik neki. Szerintem ezzel nem lehet elrontani semmit a gyermekem fejlődésében.
Ismerősöm 5 éves gyereke, ha este 11-kor sültkrumplit akar enni, anyuka felkel és megcsinálja neki, csak hogy egyen valamit szegényke..., na itt a baj.
2. ne vonjunk le messzemenő következtetéseket abból, ahogy a mi (egyszem) gyerekünk viselkedik
3. abból se vonjunk le messzemenő következtetéseket, ahogy egy kicsi gyerek viselkedik, iskolás korára ezerszer megváltozhat oda-vissza
NEM AZT írtam h éheztesd, AZT írtam h ADD neki AZT amit TI IS esztek, mindenfélét. HA NEM AKAR enni az első pár alkalommal(amúgy sok gyerek nem is tudja h mit jelent éhesnek lenni, a legtöbb felnőtt sem azért eszik mert éhes, hanem mert eljött az ideje, ne mrossz ha ezt is megtapasztalja h egyáltalán tudja h mi az a dolog, amikor korog a pocak)akkor MAJ FOG utána.
Kiragadtál egyetlen szót, azt a saját ízlésed szerint formáltad ,aztán hajtogatod. Nem értem h miért.
Nemrég volt egy cikk, de lehet h nem itt, az extrém válogatós gyerekekről h ŐKET orvoshoz kell vinni! AZ HA az ételek 90 % -át nem eszi meg, az nem egészséges dolog, és lehet javítani rajta, mint ahogy a cikk is írta.
Sokatoknak igaza van, pl abban h ne egy gyerek alapján ítéljem meg h jól csináltam e de ha egy gyerekem van akkor mi alapján foglaljak állást, alkossak véleményt?? Nem kétlem h másik gyerkeemnél ,aki más jellemű más eredmény érnék el ,de attól még nem csinálnám máshogy.
Adtam és adni is fogok édességet, mert sztem kell a gyereknek, de azt is megválogatom.hogy melyik boltban kapható ételben milyen és mennyi szar van, abba ne menjünk bele, mert az egy másik cikk alatti vita is lehetne.
A lényeg h mindenki éljen boldog kiegyensúlyozott élett a gyermekeivel, engem az sem zavar ha csak és kizárólag gyorsétteremben esznek és a másik amit még megeszik vmi csoki, de könyörgöm az ne is panaszkodjon. Ezerszer hallottam, bölcsiben, oviban, barátőnktől h miylen válogatós a gyerek, de azt egyszer sem ha OLYAN JÓ h ez így sikerült h csak 10 félét eszik.Kivételnél nélkül az összes anyukatársam ebben az esetben panaszkodik.És a környezetemben lévő nem is próbál tenni semmit ellene, csak a panaszkodás, vagy ami még roszabb a gyerek szidása!! Pedig nem a gyerek tehet róla.
Na, ez az ami zavar. Nem más.
Szóval ha a kaja íze valami rosszra emlékeztet, akkor hiába teszik a gyerek elé, nem fogja megenni, inkább füvet legel az oviudvaron.