Oltásra megyünk!

Magyarországon több kötelező védőoltást is be kell adatni minden gyereknek. A magas átoltottsági aránynak köszönhetően ma már nem kell félnünk attól, hogy a gyermekbénulás miatt vastüdőre kerül szemünk fénye, védettséget kapnak a rubeola és a kanyaró ellen is. Az kötelező védőoltások mellett arra is van lehetőség, hogy a baba más, ajánlott védőoltásokat is megkapjon – pl. a rota vírus, a meningococcus vagy a kullancsok által terjesztett encephalitis elleni védőoltásokat.

De bármennyire is hasznos legyen a védőoltások garmadája, egyvalami szinte biztos: a beadásuk fáj a gyereknek, és utána is számolnunk kell bizonyos kellemetlen tünetekkel.

Mikor milyen oltást kap?

A legelső védőoltást a gyerekek még közvetlenül születésük után, a kórházban megkapják – ez az első BCG-oltás, mely a tuberkolózis (ismertebb nevén TBC vagy gümőkór) ellen ad védelmet. Ennek utólagos tüneteivel nem nagyon találkozik a szülő – kivéve azzal, hogy a baba karján az oltás helyén piros, esetleg váladékkal telt duzzanat alakul ki, mely később magától vagy egy kis nógatástól felfakad -, és legtöbbször akkor sincs ott, amikor beoltják az újszülöttet.

Legközelebb 2 hónapos korban kell oltásra vinni a picit a körzeti gyermekorvoshoz. Ekkor a DPTa+IPV+HIB védőoltást kapja meg a baba, amit aztán két további ugyanilyen oltás követ 3 és 4 hónapos korban. Ezek a torokgyík (diftéria), szamárköhögés (pertussis), tetanusz, ajárványos gyermekbénulás (polio) és a gégefő- és agyhártyagyulladás (Haemophilus baktérium) ellen adnak védettséget. Ugyanez az oltás vár még a gyerekre 18 hónapos és 6 éves korban is, 11 éves korban pedig kap még majd egy emlékeztető oltást is a fenti betegségek ellen – ez a dTap-emlékeztető oltás.

Kettő, négy és tizenöt hónapos korban kaphatja meg a baba a PCV-13 vakcinát (Prevenar), melyet kötelezően felajánlanak, de nem kötelező beadatni. Ez a védőoltás a Streptococcus pneumoniae baktérium ellen ad védelmet, mely tüdőgyulladást, agyhártyagyulladást és középfültő-gyulladást okozhatna.

Az MMR védőoltás, melyet a kanyaró, mumpsz és rubeola betegség ellen kap meg a gyerek, 15 hónapos korban esedékes. Később, 11 éves korban kap a gyerek még MMR-oltást az iskolában.

A kiskamaszokat 13 éves korban még Hepatitis B ellen is (Engerix B) oltják – kétszer egymás után, minimum 5 hónap eltéréssel. Körülbelül ezzel egy időben egyes gyerekeket ismét beoltanak a BCG ellen is, ha szükséges.

Mire számíts az oltás során?

Első alkalommal a baba még nem számít a fájdalomra, így sírni is valószínűleg csak akkor fog, miután már megszúrták. Második-harmadik alkalommal azonban már akkor tiltakozni kezdenek, amikor még csak belépünk a rendelőbe. Bármennyire is rossz érzés a szülőnek ezt végighallgatni, próbáljunk nyugodtak maradni – egyfelől mi magunk is túl vagyunk pár oltáson, és innen tudhatjuk, hogy szerencsére nem annyira vészesek, másfelől ha a betegséget kapná el a gyerek, sokkal nagyobb fájdalmak várnának rá – és ránk, szülőkre is.

A nyugodt viselkedésen felül azzal is tudsz segíteni a gyereknek, ha megpróbálod elterelni a figyelmét. Állj oda a fejéhez, hajolj hozzá közel, beszélj hozzá halk és nyugodt hangon, esetleg dúdolj neki és simogasd. Miután megtörtént az oltás, vedd fel, próbáld meg megnyugtatni – ebben segíthet az is, ha egy picit mellre teszed.

Nagyobb gyereknél mindig mondd meg előre, ha oltásra viszed – nincs annál rosszabb a gyerek számára, mint amikor azt hiszi, anya-apa jól becsapták és cserbenhagyták őt. Inkább szólj előre, ha kérdi, mondd el, mi vár rá, miért van erre szükség. Bíztasd, hogy bár egy kicsit fájni fog, annyira nem vészes, és igen, mondd el nyugodtan azt is, ha esetleg te is félsz az oltástól, tűszúrástól.

Azt ne várd el, hogy az oltásnál ne sírjon, de arra próbáld meg rábírni, hogy működjön együtt – tartsa a karját, ne rángassa, és ha lehet, ne feszítse meg az izmait. Utána pedig feltétlenül dicsérd meg, akkor is, ha sírt vagy kapálózott! Na és persze, jár egy pár jó nagy puszi, anyai-apai ölelés – a fagyit-nasst meg sem említem, úgyis kiharcolja magának.

Mire számíts oltás után és hogyan segíthetsz?

Az oltásoknak vannak következményeik: általában az oltás helye bepirosodik, megduzzad és fájhat is, hőemelkedés – esetenként láz is – előfordulhat. De lássuk részletesen.

A BCG-oltást a felkarba adják – általában a bal karba -, reakcióideje viszonylag lassú, hónapokkal később – amint azt már fentebb írtam – az oltás helye bepirosodik, begyűlik, megduzzad. Esetenként genny is lehet benne, ekkor vagy magától, vagy némi orvosi rásegítéssel kifakad.

A DPTa+IPV+HIB védőoltást a combizomba adják a babának. Gyakori, hogy az oltás helye bepirosodik, fájdalmas és hőemelkedést okoz a babánál. A baba lábát az oltás után borogasd be hideg vizes borogatással, és ha a gyermekorvos is javasolja, lázcsillapító kúpot is adhatsz neki. A duzzanat és a fájdalom általában már másnapra sokat javul, harmadnapra pedig már szinte biztosan elmúlik. Ha nagyon nyűgös a baba, kösd magadra kendőben vagy kenguruban, és kínáld meg gyakrabban anyatejjel. Hagyd, hogy az evésen túl egy kis komfortcumizással is nyugtassa magát!

A 15 hónaposan beadott MMR védőoltást megint a felkarba adják. Közvetlenül az oltás után pirosodás, enyhe duzzanat és fájdalom előfordulhat, ám itt igazán 1 hét múlva jelentkeznek az oltást követő tünetek: orrfolyás, esetleg bőrkiütés, hőemelkedés, de akár láz is felléphet. Ha tartósan lázas lenne a gyerek, mindenképp mutassuk meg az orvosnak. Itt is a legjobb, ha borogatod az oltás helyét, és ha láz lépne fel, adj lázcsillapítót a gyereknek.

A PCV-13 vakcinát (Prevanar) követően szintén enyhe fájdalommal, érzékenységgel, bőrpírral és duzzanattal lehet számolni. Előfordulhat még 38 fok feletti láz, ingerlékenység, sírás, aluszékonyság és nyugtalan alvás is az oltatást követően. Ismét segíthet a borogatás és a lázcsillapítás.

Az iskoláskori oltások esetében a 11 éves korban esedékes MMR-oltás és dTAP emlékeztető oltás esetében ismét felkarba kapnak szúrást a gyerekek – egyet izomba, egyet a bőr alá. A tünetek hasonlóak a fentiekhez: duzzanat, bőrpír, fájdalom, esetleg hőemelkedés-láz. Borogatással, lázcsillapítással enyhíthetők a tünetek.

13-14 éves korban, a Hepatitis B elleni oltást is felkarba, izomba adják. A gyerekek két oltást kapnak, kb. 5-6 hónapos különbséggel. A szúrás után bőrpír, duzzanat alakulhat ki az oltás helyén, hőemelkedés, bágyadtság, kisebb láz, fáradékonyság léphet fel, esetenként pedig enyhe ízületi fájdalmakkal is számolni lehet. A borogatás, lázcsillapítás segíthet, de a tünetek egyébként is pár nap alatt elmúlnak.

Nálatok melyik volt a legrázósabb oltás a gyereknél?