Milyen veszélyeket rejt és hogyan óvjuk gyermekeinket a túlzott cukorfogyasztástól? Az édesítőszerek és a cukor

Az édes íz szeretete teljesen természetes, a DNS-ünkben kódolt információ, mert a szervezet számára azonnali, gyors energiát jelent, amit annak természetes formájában (gyümölcsökben, zöldségekben) képes tökéletesen hasznosítani. A megfelelő, kiegyensúlyozott emésztés érdekében a bevitt tápláléknak ugyanis egészként, természetes szerkezeti formájában kell tartalmaznia minden összetevőt. Bármilyen gyümölcsben a szénhidráton (vagyis a cukrokon, keményítőkön…) kívül még számos ásványi anyag, vitamin, rost stb. is található. Ezek együtt, a természetben előforduló szerkezeti formában képesek leginkább hasznosulni.

Európában, a forgalomban kapható cukorrépából előállított szacharóz, melegebb éghajlaton a nádcukor, vagy a juharfából nyert cukor ugyanabba a kategóriába tartoznak, a nem teljes értékű szénhidrátokhoz. Ezek ugyanis élelmiszertechnológiai feldolgozás során keletkeznek, így megnő a szénhidrátsűrűség az ezeket tartalmazó termékekben. Érdemes megemlíteni, hogy napi étkezésünkhöz a WHO maximum 10%-nyi hozzáadott cukrot javasol. Ennél magasabb mennyiség fogyasztása gyulladásos és egyéb komoly megbetegedéseket okozhat, eredményezhet, illetve, hogy a táplálékokban természetesen előforduló cukrok (teljes értékű szénhidrátok) minden esetben egészségesebbek. Azonban a mértékletesség a legfontosabb, hiszen minden hat a szervezetünkre, mert a hasnyálmirigyet és a mellékvesét bármelyik édes íz megdolgoztatja.

A forgalomban lévő hozzáadott édesítőszerek, cukrok jellemzői

1. Az emberi szervezet számára leginkább tolerált édesítőszerek: az eritrit, a stevia, a glükóz (szőlőcukor) és a méz

• a mértékletességre minden esetben érdemes figyelnünk, mert nagy mennyiségű használatuk káros
• maximum 30-50g hozzáadott cukrot/édesítőt fogyasszunk naponta, amibe számoljuk bele a gyümölcsökben található gyümölcscukrot, és ügyeljünk arra is, hogy ezt a mennyiséget semmiképpen se egyidőben fogyasszuk

Eritrit

A cukoralkoholok családjába tartozik. Nagy részét a vékonybelünk köti meg, ahonnan egyenesen a véráramba kerül, megy pár kört, majd változatlan formában a vizelettel választódik ki. A róla megjelent publikációk, kutatások eddig még semmilyen negatív hatásáról nem számoltak be. Nem befolyásolja a vércukor- és inzulinszintet, mindemellett nullkalóriás. Egyeseknél előfordulhat, hogy nagyobb mennyiségű fogyasztása esetén enyhe hasmenés jelentkezik.

Stevia

Az abszolút top kategória az édesítőszerek körében. Már több évszázada használatos Dél-Amerikában, ami azért érdekes, mert ennyi idő alatt már sok minden kiderült róla. Rengeteg cukorbetegséggel kapcsolatos kutatásban alkalmazták és alkalmazzák, mert szabályozza a vércukor- és inzulinszintet, de kimutatták egyéb jótékony hatásait is. Nullkalóriás és 300-szor édesebb a cukornál.

Glükóz (szőlőcukor)

Az egészségesebb édesítőszerek közé sorolandó, noha kivált inzulinválaszt és a vércukrot is megemeli. Ez az egyetlen közvetlenül használható energiaforrásunk. Éppen emiatt az elfogyasztott mennyiség és a mértékletesség esetében különösen fontos. Felnőtt nők esetében a javasolt enegriabevitel szőlőcukorból megközelítőleg napi 100 kcal, férfiaknál 150 kcal.

Méz

Szeretjük, mert természetes, mert a méhecskék szedik, és mert sok benne a vitamin. De érdemes szem előtt tartani, hogy koncentrált mennyiségben tartalmaz fruktózt (40%). Ha ezt összehasonlítjuk a WHO napi fruktóz fogyasztásának ajánlásával, ami 20-25g (és ez már magában foglalja a természetesen előforduló – tehát a gyümölcsben, zöldségben, amit megeszünk – fruktóz mennyiségét is), nagyon gyorsan összejön.

2. Egészségünk szempontjából a legkárosabb édesítőszerek az aszpartám, agávé és szukralóz

Aszpartám

Szinte mindenben ezt találjuk, ami „cukormentes”, vagy „diétás”. Fokozottan figyeljük az összetevőknél. Összetételét tekintve dipeptid metil-észter, aszparaginsavból és fenil-alaninból állítják elő. A szervezetben aszparaginsavra, fenil-alaninre és metanolra bomlik. Rengeteg hatása ismert már: rákkeltő, idegméreg mindemellett látászavart, migrént, depressziót és számos egyéb betegséget, tünetet képes okozni.

Szukralóz

„biztonságos” cukor alternatívaként fejlesztették ki a cukorbetegség tüneteinek enyhítésére és megelőzésére, de sajnos, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Amerikában a Splenda néven ismert vegyület számos embernél ugyanis éppen cukorbetegséget okozó hatást mutatott a felmerülő vérszegénység (csökkent vörösvértestszám), vesekő, vesebetegségek, férfi meddőség és spontán vetélés mellett.

Agávé szirup és fruktóz

Az agávé szirup rendkívül hasonló a magas fruktóztartalmú kukoricasziruphoz. Megközelítőleg 70%-a fruktóz, ami hatalmas koncentráció és önmagában a fruktóz fogyasztása (a gyümölcsből kivett koncentrált mennyiség = nem teljes értékű szénhidrát) szintén veszélyes, számos gyulladást kiváltó oka a szervezetünkben. Mindemellett megemeli triglicerid szintet, ami megterheli a májat, zsírmáj alakul ki, továbbá hormonzavar és egyensúlytalanság lép fel férfiaknál és nőknél egyaránt. Azzal, hogy nem vált ki inzulinválaszt, leptin sem termelődik (éhségérzet szabályozásáért felelős hormon), aminek következtében a magas fruktóz tartalmú ételek csak tovább növelik az éhségérzetet.

A korai közelmúltban (és sajnos még ma is előfordul) a diabetikus termékek nagy része fruktózzal volt édesítve, abból a megfontolásból, hogy legalább nem emeli meg különösebben a vércukorszintet. Azzal viszont nem számoltak, hogy a táplálékokban elfogyasztott természetes formában jelen lévő fruktóz amiatt nem jelent egészségügyi problémát, mert (természetes közegében és formájában) a gyümölcsökben, zöldségekben jelenlévő rostok és egyéb anyagok nagy mértékben befolyásolják felszívódását.