Címke › óvoda ›

Ahogy mondani szokták: először voltak elveim, aztán lettek gyerekeim. Gyakorló háromgyerekes szülőként belátom: minden egyes gyerek születésével felül kell bírálni és újra kell fogalmazni akár az alapelveket is. Sajnos, az... »   29 hozzászólás

Kétéves elmúlt a kislányom, mikor anyagilag kissé megzakkantunk. Felmerült a kérdés, mi legyen, maradjak még itthon elsőszülöttemmel, vagy jöjjön egy kistestvér, esetleg menjek dolgozni. A GYES köztudomásúlag nem valami... »   49 hozzászólás

Felébredt éjszaka és zokogni kezdett. Először azt hittem, rosszat álmodott, de aztán kiderült, napközben történt valami, ami eddig nyomta belülről, most pedig ki kellett törnie. Néztem a négyéves gyerekemet, és elfacsarodott a... »   2 hozzászólás

Huszonhatan járnak az óvodai csoportba, ez évente nagyjából tizenkét-tizennégy zsúrra szóló meghívást jelent. Plusz azt az egyet, amit a saját gyerekünknek rendezünk. És bár a fentiek szerint már rutinos versenyzőnek... »   5 hozzászólás

Csörög az óra, odakint még éjszakai sötétség, csak az egy-két madárfüttyből sejteni, hogy bizony, itt a reggel. Kicaplatok a konyhába, készítek egy erős kávét, majd beosonok a gyerekhez, akinek az arcán ott az álom nyugalma.... »   3 hozzászólás

Egyik este a gyerek arra panaszkodott, hogy fáj a torka, a füle és a feje. Egy röpke lázmérőzés után az is kiderült, nemcsak arról van szó, hogy szeretne pár nap lógást az iskolából, hiszen este még csak hőemelkedése,... »   10 hozzászólás

A héten volt az iskolában az Anyák napi ünnepség, amire már egy hete megkaptuk a gyerek által saját kézzel készített meghívót. De már jó egy hónapja megy otthon a titkolózás, apa félrehívása, hogy titokban a fülébe... »

„Úgy szeretlek, édesapám, mint az emberek a sót” – mondta a mesebeli királylány, aki ezzel a kijelentésével keményen magára haragította a királyt, lett is belőle haddelhadd. Pedig az emberek tényleg szeretik a sót – ez a... »

Szerintem alapvetõen semmi. Ha baj van, az nem a gyerekbõl, nem is abból a helyzetbõl fakad, hogy nincs testvére, hanem az õt nevelõ szülõ hozzáállásából. »

Vízkeresztkor lebontjuk a karácsonyfát, és kezdetét veszi a farsang időszaka, amely egészen húsvétig tart. Különleges időszak ez, hiszen nem köthető hozzá nagyobb vallási ünnep, sokkal inkább néphagyományokon alapul, amikor... »

Amikor a lányom egyszer úgy jött haza az oviból, hogy szóba hozta, mivel csúfoltak egy testesebb kislányt, leesett az állam. Sosem gondoltam volna, hogy az én gyerekem képes ilyenre, hogy képes direkt lelki fájdalmat okozni... »

Az első iskolát 1919-ben a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagyár igazgatójának felkérésére Rudolf Steiner szervezte meg. Steiner osztrák filozófus volt, aki a hajdani Magyarország területén, Kraljevácban született. Az... »

A Montessori-módszer Maria Montessori nevéhez fűződik, aki 100 évvel ezelőtt nyitotta meg első intézményét Casa dei Bambini néven Rómában. Pár év múlva a módszer már elterjedt Nyugat-Európában és Amerikában is, majd... »

Célestin Freinet francia néptanító, reformpedagógus, 1896. október 15-én született a dél-francia Gars községben. 1920-ban tanítóként kezdett dolgozni egy fiúiskolában, Bar-sur-Loup községben. 1928-ban Saint-Paul-de Vence-ba... »

Mivel a sokrétű alkalmazkodás egyik kicsinek sem könnyű, érdemes némi időt rászánni a beszoktatásra, hogy kislányunk vagy kisfiunk később tartalmas és kellemes emlékeket őrizzen erről az időszakról. »

Az óvodákban zajló élet központjában a játék és a családias légkör áll. A legfontosabb az, hogy a gyerek jól érezze magát, hogy személyiségének alakulását sokoldalú képességfejlesztéssel segítség, harmonikusan fejlődjön, és... »

Minden óvoda napirendjének alapja az, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek el játékkal, kiélhessék játék-, mozgás- és szabadságigényüket. Ezen tevékenységek köré alakítottak ki egyfajta rendet, amelyhez a gyermek... »

A gyerekek körülbelül hároméves korukra válnak képessé arra, hogy néhány órát szüleik nélkül is el tudjanak tölteni. Ennek azonban vannak belső feltételei, ilyen például az éntudat, vagyis az, hogy tudja, lénye világosan... »