Sziasztok!
Lányok, annyira aranyosak vagytok!!! Nagyon jól esett az együttérzésetek és a drukkotok! Köszönöm!!!
Túl vagyunk a vérvételen! Szerencsére Marci annak ellenére jól viselte, hogy végül nem mehettünk be (nővér szerint ritkábban sírnak úgy a gyerekek, ha nincs velük a szülő
nekik ez tutira kényelmesebb így
). Végül nem sírt, teljesen nyugodtan hozták ki. Viszont az eredményre 1 hónapot kell várni
, amit sejtettem, mert már utánaolvastam a dolognak, de a lelkem mélyén bizakodtam a rövidebb átfutásban. Mindegy, ez van, viszont az eredmény kézhezvétele, esetleg kontroll után beszélek a kórház betegjogi képviselőjével, hogy hogy is mennek a kórházon belül a dolgok...
Marci totál taknyos, most van a tetőfokán a dolog. Másik para, hogy orrszívások alatt úgy felspannolja magát, hogy kihányja a pocakban lévő kajcsit, úgyhogy nagyon kell figyelnem a szívások idejére. Elég fárasztóak a napjaim, nem tagadhatom.
Beni (Párom kérte, hogy Bence helyett Beninek becézzük
) jól van, Ő rugdal, boxol, ütlegel, néha csuklik, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Legalább ez megnyugtat
Bettus-Csengő!
Sajnos a szívem és az eszem két különböző dolgot diktált: szívem szerint rohantam volna el Marcival onnan, viszont az eszem közbeszólt, hogy erre a rohadt vizsgálatra-vérvételre is 1 hónapot vártunk!!! Fel kellett nőnöm a helyzethez! Az ürömben annyi öröm vegyült, hogy Marci nyikkanás nélkül viselte a vérvételt, pedig Ő már szegényem legalább 10 vérvételen van túl és ilyen jól még tényleg nem viselte. Az viszont biztos, hogy lehetőség szerint ide nem viszem többet. A mi történetünk szerintem a kiszolgáltatottságról szólt.
Kata!
Csengőnek is írtam, hogy az idő miatt inkább túlestünk rajta, de egész jól. Ha belegondolok, hogy máshol is 1 hónapot vártunk volna a vérvételre és még 1 hónap az eredmény, akkor az elég nagy gáz. Meg ugye, még szeretném végigzongorázni az egészet, még Beni megszületése előtt.
Hidd el, Gábor is ódzkodott a köldökzsinór elvágásától, aztán annyira természetes volt az egész! Utólag mesélte, hogy nehezen ment, olyan volt, mintha valami mócsingos húst vagy szalonnabőrkét vágott volna el valami iszonyatos rossz ollóval
(Bocsi a fura hasonlatért...) Majd a Párod is felülkerekedik az érzésein és totál természetesen fogja venni az adott helyzetben
Rejoékhoz hasonlóan Marcit is rögtön a pocakomra tették azon melegében (még most is beleborzongok, annyira jó volt megérezni a meleg, csúszós kis testét, hogy Ő most az én Babám) és ahogy kis idő elteltével (gondolom a pulzálás elmaradása után) mehetett Gábor nyiszálni
Emese!
Tuti megyek a betegjogi képviselőhöz, amint már érzem, hogy nem lesz belőle kárunk, mert sajnos ezt is figyelembe kell vennem... Röhej, nem?!
Nem vetetünk le köldökzsinórvért.
Sz_Kata!
Sajnálom, hogy Neked is rossz élményeid vannak az eü-ről. Minden tiszteletem a kivételé, mert találkoztam már nagyon kedves nővérekkel, orvosokkal (SOTE I. csecsemőosztálya, Szent László gyerekfertőzője). Nekem viszont egyéb családi tapasztalatokból az jött le, hogy inkább a nővérek a durvábbak, a ridegebbek, embertelenebbek (és inkább nem folytatom a jelzőket), de kérdem én, akkor mi a túróért ment erre a pályára. Én is azt mondom, az ilyen üljön be egy egyszemélyes irodába és keserítse meg a saját napját. Na nem folytatom, mert csak jobban felhúzom magam!!!
Dorka!
Neked is köszönöm a kedves szavakat!
Rejo!
Motívációs festés
, nálunk is Gábor fest mindent. Nálatok is előtört a fészekrakási ösztön? Mondjuk mifelénk csak saját magamon veszem észre: porszívóztam, mostam (mindent amit lehetett), port töröltem, sikáltam, hűtőt mostam stb. a hétvégén
Bettus!
Az Ikea-s holdas lámpából nekünk a pelenkázó felett világít egy. Éjszakai tisztába tevésnél nagyon jól jött
Piciri-Erika Érden lakik! Még a héten dolgozik, lehet hogy sűrűbbre sikeredik az uccsó hét, de jól van (frontos fejfájástól eltekintve), legalábbis a hétvégi emilváltások után ezt tudom írni.
Gátmetszés: anno Marci születésénél én is úgy voltam vele, hogy gátvédelemre beszereztem minden szir-szar olajat, aztán a kitolási szakasz olyan gyorsan jött, hogy nem volt ilyenekre idő, bizony vágtak. De a mai napig nem tudom, mikor, csak az ollót láttam a doki kezében (akkor kicsit beparáztam
). Nekem a belső méhszájam is repedt (Marci nagy bébi volt), azt is varrni kellett, viszont a gátnál csak kicsit kellett vágni, ami a mai napig nem jelent problémát. Én mindenkit meg szeretnék nyugtatni, hogy gátmetszés után is van élet
Gyerekszoba: Marci születésekor igaz, hogy megcsináltuk a szobáját, de a kiságya a mi hálónkban volt és egészen 5 hónapos koráig nálunk is aludt. A szopik miatt elég fárasztó lett volna állandóan átjárni hozzá és amikor elérkezettnek láttam az időt, kiköltözött a szobájába
Szopi volt éjjel egészen 8-9 hónapos koráig, de akkor max. 1-szer és nem minden éjjel, így az már nem volt túl megterhelő. Beni is az első pár hónapját velünk tölti majd
Látom, hogy vannak újak, akiket nem írtam még be a táblába. Kis türelmet és Őket is beírom, most próbálok egy kicsit visszaolvasni, mert most is csak a mai napi termés sikeredett.
Mindenkinek sok pusz és még egyszer köszönöm a bíztató szavakat!
Puszi: Melinda (30+5)