Sziasztok!
Hát ma jó fejfájós napom van megint, de talán megúszom hányás nálkül. Úgy védekezem ez ellen, hogy ma még alig ettem. A wellnesshétvégés zabálás után jót is tesz egy kis böjtölés. Mert igencsak jókat ettünk apával, baromi jól főztek. És mindig volt többfajta süti, és nem fogtam vissza magam.
Tünde!
Nem igazán volt vágyálom a 20 gyerek.
Inkább rémálom. Félek még a kettőtől is kicsit. De persze egykét nem szeretnék.
Réka!
Bocsi, nem emlékeztem, hogy Te kérdezted. És hogy ízlett a karfiol Ágostonnak, megette? És nem puffasztotta nagyon? Én is nézegettem már, hogy kellene venni, és csinálni Bendegúznak. Ha túl leszünk a tejtermékes próbákon, akkor ki is próbálom.
Timi!
Azért köszi, hogy elvittél volna, de ebben az a jó, hogy így tényleg mindketten akkor tudunk indulni, ha ébred a gyerkőc.
Lányok Bendegúz kezd hisztis lenni sajnos. Vagy csak nagyon mocorog a foga. Eddig olyan büszke voltam rá, hogy soha nem hisztizik, de mostanában néha szabályos kis dührohamokat produkál, ha valami nem tetszik neki. Persze, ha szabadjára van engedve, mint most is, és arra kószálhat amerre akar, azt élvezi és egy kis angyal. És van egy újabb killer-arckifejezése, amihez még a nyelvét is kidugja, majd megpróbálom megörökíteni.
Ja, és már tök jól veszi a szintkülönbségeket mászáskor, felmászik az alsó polcra, ahol a számítógép áll. Szerintem már megpróbálkozna a lépcsővel is. Ha lenne a lakásban lépcső. De szerencsére nincs.