Hah, gyerekek, itt mindenki ilyen szupi hormonképekkel jön?
Még a végén a metformin (+D3?) mindenkit lerendez és nem lesznek PCO-sok akiket hormonozni kelljen...
Megvolt a mai halálos hétfőm. Halálos, mert fel kell hajtani a Lágymányosi hídra - körút - Pesti út. Képzelhetitek: az összes kamion itt nyomul. Most megtettem a kórházba az utat 1 ó 20 perc alatt, jupijeee. (Múltkor 1 ó 40 perc volt, alapesetben 50 perc se.) Miközben battyogtam be a kórházba, gondoltam magamba, minek is jöttem, 2 napja olyan csendben a pocak, hogy csak na. Szülőszobába be, NST öv föl, egyből indítottunk 70%-os cunami-szerű fájásgörbékkel. Aszittem nem látok jól!
Bogi nem mozgott semmit se, vicceket kellett ehhez mesélnem és nevettetnem a szülésznőt. Azért ő is nézegette a papirost... közölte, milyen szépen készülődik már a méhem! Mondom, aha! Aztán a fájások elültek, alapban 20-30%-on vagyok, indulhattam is, jövő kedden megyek újra, de mostmár apával menjek. Mit lehet tudni, ugye...
Aztán még városba be, fodrászhoz, mindenhol túrják az utat, közben a májusi kánikulában olvad az aszfalt. Nekem való program volt. Levágattam a hajam. Le én. A fodrászom kicsit sírt, de felhomályosítottam, hogy engem 2-3 hónapig biztos nem lát.
Hazajöttem, azóta keményedek egyfolytában. Biztos pszichés is. Na úgyhogy ez volt ma.
Kavics, mikor mész legközelebb Uh-ra? Bocs ha már zagyvaságokat kérdezek és nem követem, de úgy tűnik, a fájás az agyamra is ment néha.
Kincseske, mi az ábra????
Norka (36+3)