Sziasztok!
Megjöttünk, és mondhatom hogy remekül éreztük magunkat. Gyönyörû idõnk volt, amíg olvastuk meg hallottuk hogy Budapesten milyen özönvízszerû esõ volt, addig mi élveztük a napsütést és strandoltunk nagyokat. Aigner Szilárd jóslatai egyáltalán nem váltak be a múlt hétre elõre jósolt rosszidõ tekintetében, így szerencsére csak éjszaka esett és akkor is csak egy kicsit.
Aki volt már az Õrségbe az tudja hogy mirõl beszélek amikor most egy kicsit áradozni fogok. GÖNYÖRÛ, utoljára 22 évvel ezelõtt jártam ott így most várakozással vegyes izgalommal néztem az egy hét elébe. És bár azóta sokminden megváltozott amire akkor még egészen másképpen néztem kis tizenévesként, az élmény most is határtalan volt. Szerencsére a lányaim is hasonló fából vannak faragva mint én, így értékelni tudták a sok látnivalót (mert mentünk rendesen, egy hét alatt csak az Õrségben meg Vas illetve Zala megyében elautókáztunk 1200 kilométert), a régi parasztházakat, skanzeneket, fazekas-mûhelyeket (ahol a korongozásba is beleszerettek, fõleg Annus), a hatalmas erdõket, amelyeken keresztül-autóztunk, így mint a németek élveztük autóból az erdei kirándulást anélkül hogy kiszálltunk volna a kocsiból, az illatokat, az õzikéket, akik miatt néha meg-meg kellett állnunk nehogy elüssük õket. Ahol voltunk, az Bajánsenye a Szlovén határtól egy ugrásnyira, volt saját strandja, fa játékokkal, kis vizi-csúszdával, és nagyon kevés emberrel. Úgy látszik ezt a falucskát már a színészek is kezdik felkapni, mert többször is összefutottunk Rudolf Péterrel és a családjával (4 gyerekük van) akik a faluban saját nyaralót építettek maguknak. Olyan klassz volt, hogy vasárnap, a legnagyobb kánikulában az egész strandon összesen rajtunk kívül õk voltak (Rudolf Péterék), mégegy háromgyerekes család meg egy idõsebb házaspár. És slussz... Hol van ilyen a Balatonnál vagy egy budapesti strandon??? A közelben (20 km-es körzetben) volt még három tó, a legfelkapottabb a Vadása tó (ezt csak megnéztük nem próbáltuk ki), a Borostyán tó, ez már sokkal szebb volt, itt is voltunk, de amelyik a legszebb volt az összes közül az a Hársas tó. Ez gyönyörû, olyan mint egy tengerszem, körben végig hatalmas erdõk, fenyõkkel, és van egy kis strandja ami szabadstrand, de ugyanakkor tiszta, természet-közeli, egyszóval lenyûgözõ.
Gólyát rengeteget láttunk, a nagyobb lányom számolgatta õket, és negyven gólya-családot (értsd ezalatt fészket) számolt meg, általában mindegyikben volt legalább két, de általában 3 vagy több gólya. Jóindulatú anyósom meg is jegyezte hogy vigyázzunk ám a gólyákkal!
) Ha tudná amit még nem tud, hogy mi még tervezünk egy babát, akkor biztos infarktust kapna.. Visszafelé majdnem el is ütöttünk egy gólyát, mert nem volt hajlandó mozdulni az úttest közepérõl, csak nagy nehezen szánta rá magát hogy odébbrepüljön. Mindig láttuk ahogy kecsesen repülnek a magasban, kiterjesztett szárnyakkal, élvezték a lányok.Ahol laktunk, egy felújított parasztház volt. Csodaszép, a két szoba ami a mienk volt összesen nagyobb volt mint a panell-lakásunk, és olyan jó volt belépni a rekkenõ kánukulában a hûvös szobába. Egyébként saját fürdõszobánk is volt káddal, meg bidével, és egy hosszú-hosszú tornác is ahol kedvünkre ücsöröghettünk, eszegethettünk. Hatalmas kertje volt a háznak, 4000 valahányszáz nm-es, ki lehet számolni hogy ez hány nöl-nek felel meg. Volt hinta, meg gyönyörû gyepes kert, hatalmas fákkal mindenfelé, a nénink minden reggel meg este házhoz hozta a frissen fejt tejet, és mivel régebben ovónõ volt, így nagy szerencsénkre felváltva pesztrálta a három gyereket. Elvitte õket tehenet, lovat, kecskét nézni, meg játszótérre, elmosogatott, minden pillanatban a kedvünket kereste, szóval nagyon klassz volt. Emellett végigpróbáltuk a vidék híres vendéglõit, és ettünk vadat, halat s mi szem-szájnak ingere... Kipróbáltuk hogy milyen a vadpörkölt, a tûzdelt szarvas, meg a rostonsült cápa... Persze a táj specialitásai sem maradtak ki, dödölle, vasi pecsenye, õrségi finom-falatok... A kisfiam meg a strandon kezdett elõször mászni, úgyhogy most már 8 és fél hónaposan mászunk. És nagyon élvezte a fürdést, úgy pancsolt hogy a keze és a lába is járt, közben meg berregett.
Hát nagyjából ennyi történt velünk egy hét alatt, de azt hiszem hogy mindannyiunk számára felejthetetlen egy hét volt ez.
Most vagyunk egy másfél hetet, de aztán leköltözünk augusztusra a Velencei tónál levõ hétvégi telekre, kissé nomád körülmények közé, mert vizet a faluból kell hordani kocsival, és ismét enyém lesz a házimunka is, de azért ott a nagy kert úgyhogy jó lesz. Viszont internet az sajna nincs!
Ildinek itt is gratulálok a kis Bálinthoz, én tudtam már sms-bõl aznap, bi-bi-bi!!! Csak nem tudtam nem-közelbe jutni, vannak is elvonási tüneteim! Így csak Tikknek tudtam megírni a jó hírt! Szerintem hamarosan már haza is jönnek!
Sasha. Nem Balaton, Õrség!
Csak pár kilométerecske kicsét odébb! De nagyon klassz hely tényleg!!! Szóval akkor az erkély már megvan!
Anyósomék locsolgattak, egyébként tényleg változatlan volt eddig! Na de ma már kint lógnak a mosott cuccok, és így lesz még pár napig!
Egyébként ha elmondanám hogy mielõtt mentünk és vasaltam (az erkélyen), akkor már kispapástul láttalak ám! Olyan aranyosak voltatok, és igenis nagyon látszik hogy kismami vagy. És olyan rendes tõled ez a kutyagumi szedegetés! Bárcsak mindenki így gondolná!!!
Kata, hát jól eltûntél. Ezt mi is végigélveztük az EMKTV-vel, hol volt internet, hol nem, és általában hol nem. De most már ismernek minket mint a rossz pénzt, tudják hogy nem hagyjuk õket a babérjaikon így megemberelték magukat. Fõleg mert nem fizettünk azokért a napokért amikor nem szolgáltattak... Homeopátiával kapcsolatban, ekkora gyereknek max. két bogyót lehet adni, legalábbis a mi homeopata dokinénink szerint (a régi azt mondta hogy ahány éves annyi bogyó, max. 5.), a mostani meg ezt. Az 5 az nagyon sok neki! Mondjuk nem lehet túladagolni, de akkoris. Homeopátiával kapcsolatban a szõke nõcin kívül még nagyon jó az a göndörhajú középkorú nõ, olyan furcsán mozog kicsit, de õ ért az összes közül a legtöbbet az egészhez, õt szokták a többiek is kirángatni ilyen témával kapcsolatban.
Tikk. De jó hogy nektek már négy fogatok van!!! Nekünk még mindig csak kettõ, viszont már mint korábban írtam MÁSZUNK!!!
Na megyek, mert azért igencsak sok kilométer van mögöttünk, és én eddig csak olvastam, meg olvastam, meg olvastam, meg néha azért írtam is.
Puszi, és most már jövök majd amíg itthon leszünk. (Meg valószínûleg a játszóterezést sem fogom megúszni.)
Norcsi