Kiemelt témák

"Érted haragszom, nem ellened." Ha már...
CSákány doktor (Gyuri) tényleg fura, de rendkívül õszinte.
És szerintem ez tiszteletreméltó. Kevesünkben van elég bátorság hozzá. És bírja a kritikát. Szakmailag nem tudnám értékelni, ehhez orvosnak kéne lenni
Emberileg viszont csak jó tapasztalatom van.
Ilon: nagyon fiatal, nagyon vehemens.
Ilon! Néha mintha magamat látnám jó pár évvel ezelõtt!
Tényleg! Off: olyan vitát csaptam a volt hittantanárommal, akit nagyon kedveltem, lehordtam (kis túlzással) az egész rendszert, õt is mindennek, és meg voltam gyõzõdve róla, hogy igazam van, és õk semmit sem csinálnak jól.
Ahogy folyamatosan gyûlnek az éveim, vele a tapasztalataim, alakulok. Szerintem jó, hogy ilyen vagy! Mikor, ha nem most?
És jó lesz majd az is, amilyen 10 év múlva leszel. De a 2 nem lesz ugyanaz.

Sziasztok:
Edóka

Kedves Csákány dr4
Köszönöm a válaszát és õszinte véleményét.
Abban igaza van,hogy a háttérmunkásokról -ha szabad igy nevezni-sem szabad elfelejtkezni.Én a szülésznõmet választottam és megfizettem,hogy bejött a szüléshez (de megérdemelte,mert a maximálisat nyújtotta) Viszont a többiek és itt gondolok fõleg a nõvérekre ill. a csecsemõsökre egy fabatkát sem értek. Nemcsak én,hanem elég sokan panaszkodnak abban a kórházban a nõvérekre,ahol én szültem. Közönyösek,nem segitõkészek sõt az én esetemben megtörtént,hogy az elsõ reggel (elsõ éjszaka,mivel császáros voltam,nem volt nálam a baba) amikor hozták a fiamat hozzám -hogyhogynem véltelen egy kislányt adtak oda,az én fiamat meg egy másik anyukához vitték.Azonnal visítottam a nõvérnek,hogy mit csinált (és meg is ijedtem hirtelen,hogy hol az én fiam),azt felelte:"elnézést, kicsit korán van még" Na ilyenek nem történhetnek meg és ez felháborit! Meg az is,hogy engedtek volna tusolni,holott nem vizálló tapasz volt rajtam és annyi volt a szerencsém,hogy pont jött a dokim vizitelni (le is szidta a nõvért) és még ehhez hasonlók. (mig a szülõszobán voltam csak úgy átrendezték a személyes homijaimat stb.)
Szóval hiába volt a dokim , a szülésznõ és a szülészteam profi, ha az elsõ napokat a babával megkeseritették a nõvérek.A takaritónõ meg nemes egyszerûséggel kidobta a rózsacsokromat,mondván azt hitte szemét. Na ennyit a háttérmunkáról. Persze általánositani nem lehet és nem is akarok,de úgy látom nemcsak én vagyok ilyen véleménnyel (lsd:Álnév).
Viszont a "dokimat" csakis és kizárólag dicsérni tudom és ha megint babát várnék nála szülnék :-))
CSákány dr.-nak további jó munkát kivánok és annak külön örülök,hogy szereti a munkáját ! (lehet,hogy kicsit elhamarkodottan itéltem és ezért elnézést kérek,nem akartam senkit megbántani!)
Gitike

Kedves Álnéven író!
Én semmi esetre sem mennék vissza abba a kórházba, ahol ennyi rossz tapasztalatot szereztem!

ZSunya!
Teljesen igazad van, ha legközelebb szülök én sem szeretnék választott dokit. Nálam a "fogadott doki nem csinál semmit egy halom pénzért " variáció jött be, és tényleg elegem van abból, hogy fejõstehénnek néznek. Viszont amennyiben meg leszek elégedve, fogok adni annyit amennyit jónak látok és annak akinek gondolom, hogy megérdemli. (orvos, szülésznõ, takarító, vagy mindegyik.)

Kedves mindenki,

bár nem idetartozik, de leirom mi történt ma velünk. Délelõtt moziba vittem a lányomat, a párom kocsival vitt el minket, és gondolta addig kocsikázik a fiammal amig nem végzünk. Kocsikáztak kocsikáztak, mikor az alsó rkp-n leállitotta 2 rendõr. Kiderült hogy a nagy rohanásban - késésben voltunk- itthonmaradt a "brifkója":-)), benne minden iratával. A rendõr azt mondta hogy ez minimum 5 rendbeli szabálysértés- nincs jogsi, nincs szig etc. etc. és mivel nem tudja a férjem igazolni magát, ezért be kell kisérnie a rendõrõrsre, amig valaki érte nem megy, aki igazolja a személyazonosságát, vmint az autó legalitását. Mivel ez céges autó, nálunk csak a forgalmija van. A papirok otthon Budaörsön, én a moziban- de ha fel is hiv max taxival hazamegyek, majd be az õrsre (nem volt nálam annyi pénz),az autó papirjaiért a cégvezetõt kellene odarendelnie, neki viszont mindennapi munkájához kell a kocsi, ráadásul Döndi is ott nyûgösködött hátul. Mire ez végigszaladt benne, addigra a rendõr megkönnyitette a dolgát, és sejtelmesen közölte hogy másképp is el lehet ezt intézni. Párom értett a szóból: mennyi? kérdezte. A rendõr a párjával visszavonult tanácskozni, majd közölte hogy 20 ezer fejenként. A párom majd elájult, de osztott szorzott, és úgy gondolta még igy is olcsóbb mindtah most rendõrségi ügy lesz belõle. Mivel pénz nem volt nála ezért a rendõr du. 2 órára megadta a pénzátadó helyszint. Ezután jött értem a moziba. Én teljesen felháborodtam, és zat javasoltam hogy jelentse fel, vagy adjon kevesebbet, és hazudja azt hogy én a mögötte lévõ kocsiból kamerával rögzitettem a pénzátvételt. (Milyen naiv vagyok.) Nagyon összevesztünk, végül a férjem elment kettõkor, leintették igazolást mimelve, majd belesutyorogták a fülébe hogy tegye a boritékot a forgalmiba. Ezzel odébbsétáltak, majd diszkréten lenyúlták a lóvét. Ennyi. Teljesen fel vagyok háborodva. Szolgálunk és védünk, meg korrumpálódunk is mi???
Felháboritó hogy ekkora lóvéval lenyûltak minket- mikor végül is nem vezetett ittasan, nem ment 180-al, nem veszélyeztetett senkit. Mennyit kellett volna fizetni ha ez történik? Megjegyzem a hiteltörlesztésünkhöz kellett hozzányúlnunk hogy kifizethessük. Tavaly egy ismerõsünknek ennyiért a rendõrségi nyilvántartásból törölték a már meglévõ feljelentést - gyorshajtás miatt. Nem elképesztõ?
Ez a szörnyû, nem az hogy a szülésedért tejelsz a dokidnak..

Zsunya, en sem valasztott dokinal szultem mert ott NINCS valasztott doki. Nincs halapenz, ergo az ugyeletesnel szulsz. Aki elvegzi a munkajat es megkoszoni ha meg a hathetes kontrollra is hozza mesz. Ingyen. De ez nem Magyaro. Viszont szerintem itthon is ugyanazok az orvosok ugyelnek akik penzert kulon bejonnek. Ha nekem most itthon aktualis lenne a dolog es valamiert nem szuletnek otthon, en sem valasztanek senkit kulon. Korhazat igen, hiszen altalaban a stilus egy korhazon belul hasonlo. De megbiznek benne hogy aki sok penzert kiserni tudna a szulesem az tudja munkaidoben ingyen is. Az hogy kesobb adnek neki valamit esetleg az mas kerdes. De hogy nekem elore megmondjak a tarifat. Es en senkit nem szeretek a gyereke szulinapi zsurjarol riasztani, az ugyeletes akkor eppen ugyis ott van, remelhetoleg nincs mas dolga :-)

Alnev teged kitolas elott katetereztek???!!! ISZONYU! Csak mert az nember azt HITTE hogy lepisiled oket??? Meg ilyet nem is hallottam. Tenyleg csodallak hogy oda visszamesz! A csoda orvosod mit mondott erre???

Az sem semmi hogy elcserelik a gyerekeket! Meg jo hogy a nemuk is kbozo volt! Legalabb ha otthon szul az ember, ez elkerulheto :-)

Sziasztok!

Én tisztelem Csákány dr-t, hogy meri vállalni a véleményét. Nem rosszabb õ, mint az orvosok 95 %-a, viszont nyíltan bevallja, hogy igen, ez van. És ez szerintem korrekt.

A gyerek elcserélés szerintem elég kiragadott dolog, velem is megesett, de én akkor is, azóta is csak mosolygok rajta. Ikreim voltak, 95-ben, nem roominginben. Kocsin tolták ki a babákat, egy kocsira 10-15 baba jutott. Onnan szedegették le õket. Így hoztak a lányom helyett egy másik kislányt, de mire a fiamat is behozták, már mondtam a nõvérnek, szép ez a baba, sokkal dundibb, mint az én lányom, de nekem inkább mégis az a kis sovány kéne. Õ is mosolygott, visszament a kocsihoz, és hozta az én lányomat. Igazi elcserélésrõl szó sem volt, hisz karjukon cimke, pólyán a szám, az mind stimmelt. (más kérdés, hogy ominózus sovány leányzóm a cimkéjét is elhagyta egyszer, annyira soványka volt...) Na, szóval én nem tartom az ilyen elcserélést annyira katasztrófának, mégsem arról van szó, hogy totál összekevertek két babát.

Ildi

Nagyon különbözõek vagyunk, úgy látszik. Én nem azért fizetek a dokinak, hogy csináljon valamit, hanem hogy hagyjon nyugodtan szülni. Végtelen azoknak a szüléseknek a száma, amikor a doki "nem ért rá" kivárni, hogy szépen magától megszülessen a baba.
Az is különbözõ nyílván, hogy ki mennyire bírja a kellemetlen beszólásokat. Feltételezem, hogy az ügyeletes doktor is ellátja a gátsebet, és ad pl. helyi fájdalomcsillapítót (sajnos, nem automatikus), felszívódó varratot, ha azt kérsz stb., kérdés, hogy közben hogyan kommentálja az eseményeket. A fenti szülésznõ megjegyzései jól szemléltetik, mire gondolok. Ilyesmiket, sõt még durvábbakat az orvosok nap, mint nap megengednek maguknak! És ezt senki ne próbálja megcáfolni, mondván, hogy xy doki, milyen rendes volt, pedig nem kapott semmit.. Lehet, hogy van egy-két kivétel, de nem jellemzõ.
És igen, pont azok az orvosok, akik egy másik, jól fizetõ pácienssel szuper kedvesek, a másikkal iszonyú bunkók.

Csákányi doktor, ha tényleg tartja magát az orvosi eskühöz, akkor jogosan érvel fogadott doki nélküli szülés mellett, de én azt tapasztaltam, és nem csak a szülészet terén, hogy ez az eskü ma már csak formalitás. Mintha egyesek nem is emlékeznének a szövegére!

Mia

Igen, én is ezt próbáltam érzékeltetni. Sokszor nem a pluszt szolgáltatást akarjuk (plusz UH, plusz vizsgálat, stb.) hanem hogy EMBERként bánjanak velünk. Ne alázzanak meg, ne beszéljenek ki szülés közben, stb. Csákány doki szerint ez is szolgáltatás. Ez az elkeserítõ számomra.

Manci

Álnév!
Remélem változott (sajnos nem vagyok bioztos benne). Csúcsintézménynek azért nevezem, mert orvos-szakmailag az. Más tekintetben sajnos nagyon is átlagos. Sõt, néha azt hiszem még az alatt is van. (pl. ha érdekli megmutatom a szobámat az alagsorban). Szívesen látom egy teára.
Egyébként örülök annak, hogy megemlítette, mikor jön be az orvos a szüléshez, mert ez nálunk általános szokás! Nem gratulálni, az utolsó percben szoktunk érkezni (és addig más vigyáz helyettünk), mint ez igen sokhelyütt zajlik.
A szülés elõtti csapolás egyébként, ha a hólyag tele van, helyes, mert a magzat feje komoly sérülést okozhat, és a telt hólyag reflexesen a kitolási szakot is zavarja. A tevékenység helyes volt, a szöveg hülye (Vera volt, vagy Kati?)
Manci!
Miért elkeserítõ? Nem tus elképzelni magas színvonalu szolgáltatást. Az hogy EMBERként bánjak a beteggel az nem magas szinvonal, az az alap! A megalázás, a kibeszélés stb az elfogadhatatlan színvonal. A baj éppen az, ha nem fogadjuk el, hogy az egészségügy egy szolgáltatás, mert akkor elfogadhatjuk azt, hogy rossz, de külön pénzért meg lehet venni a jót.

Kedves Mindenki!
Azért megyek vissza abba a kórhába szülni, ahol ennyi negatív élmény IS ért, mert egyrészt ott van az orvosom, akivel hosszú évek óta jó kapcsolatom alakult ki (a családom más tagjai is hozzá járnak nagy megelégedéssel), másrészt pedig amit Csákány dr. írt a profi szakmai háttérrõl, azzal teljesen egyetértek. Semmiképpen sem mennék szülni egy olyan kórházba, ahol nincs PIC (NIC), mert az elsõ a gyerekem biztonsága és az, hogy vele lehessek akkor is, ha ne adj Isten bármi komplikáció adódna. Ne kelljen egy pár perces babával mentõzni át a városon, elszakítani az anyjától stb.
Nekem valóban a leginkább az számít, hogy az orvosomban maximálisan megbízhatok. Biztonságban érzem magam, ha õ vezeti a szülést, mégha túlnyomó részt a férjem és a szülésznõ van is velem. Nekem ez megéri! És a másik, hogy más kórházakban is hasonló a helyzet. Legalábbis a kórházakról írt topicokból kiindulva. Persze mehetnénk néhány százezerért mondjuk Telkibe, de tényleg felelõtlenségnek érezném, hiszen onnét mire beér a mentõ egy NIC-es kórházba... vannak mentõs ismerõseim, hát senkinek sem kívánom.
Az biztos, hogy ha minden rendben lesz, akkor a lehetõ legkevesebb idõt szeretném a kórházban tölteni. Úgy gondolom, második gyerekkel a szoptatásról már többet tudok, mint az ott lévõ fiatal nõvérkék (bár lehet, hogy tévedek). A gátkezelést ugye idáig sem vitték túlzásba. Szóval ha minden rendben, akkor nem szeretnék 3 napnál többet ott tölteni. Persze, ha az orvosom kérne rá, azt hiszem , maradnék. Majd meglátjuk. Csak legyen minden rendben!

A kórházról azért még egy jót szeretnék elmondani. Az ultrahangon nagyon kedvesek voltak idáig mindig velünk. Legutóbb még külön átvittek egy másik gépre, ahol van videó, és térítésmentesen felvették nekünk a babát. Ez sajnos szintén nagy szó. Máshol, ha jól tudom, ezért pénzt kérnek.

A szülésznõt Katinak hívják. Egészen addig nemigen érdekeltem, míg az utolsó napon nem vittem fel neki a pénzt. Akkor viszont rögtön lejött, és végigbájmosolyogta a baba öltöztetését, majd kedvesen utánunk szólt, hogy akkor ugye majd megint ide jövünk szülni.
Más szülésznõk, különösen Ica néni rendkívül kedves volt még hozzám is, pedig én nem nála szültem. Mégis hozzám és a babámhoz is volt egy jó szava, amikor a nála szült kismamát már a szülés másnapján meglátogatta. Ez nem kötelessége, mégis egy olyan emberi gesztus, ami után igenis jó szívvel adok hálapénzt még akkor is, ha a pedagógusfizetésembõl nem igen telne rá. És így vagyok az orvosom hálapénzével is. Már most azon törjük a fejünket, hogy vajon hogyan fogjuk és honnét elõteremteni a hálapénzeket, hiszen három helyre törlesztjük a 70 nm-es lakásunk részleteit. De valahogyan lesz.
Viszont azt tényleg szeretném megkérdezni akár névtelenül is Tõletek (értem itt Csákány doktor urat is), hogy mennyit szokás adni mostanában? Induljunk ki optimistán, sima szülésbõl. Valóban fogalmam sincs róla, és mégis jó lenne tudni, hogy mivel nem sértem meg az orvosom, és mennyit kell addig összespórolni.
Köszönöm, ha tudtok segíteni!

Álnév

Álnév,
erre egyérszt nyílt egy topik, ott is érdemes szvsz körülnézned, másrészt alighanem a kórházban fog kiderülni, hogy mennyi most ott az átlagos tarifa...

Alnev,

En ott szultem tavaly novembereben (lasd a HIETE topic). E-mailben szivesen leirom mennyit adtam, mert tovabbra is ugy erzem ez nem publikus.

Bianka
bianka@freemail.hu

PIldi!
A gyerekelcserélést én abban a pillanatban egyáltalán nem tudtam viccesen felfogni. Akkor egyenként hozták ki a gyerekeket,tehát a nõvér kezében egy db gyerek volt (mivel ott rooming-in van és nem is veszik be éjszakára sem,kiv.ha császáros vagy).tehát hajnali hatkor beront,odaadja a babát és kiviharzik. És akkor nézem,hogy ez a baba nem olyan,mint az enyém,a hangja is más és akkor láttam a karszalagon,hogy lánynév van rajta. Én hülye még ki is csomagoltam,hogy megbizonyosodjak róla,hogy biztos lány-e. Ezalatt a nõvér észre sem vette,hogy tévedett,az én fiamat szépen beadta másnak és visszament a helyére. Én nemigazán örültem neki,hogy a másik anyuka már éppen hozzálátott,hogy megszoptassa a fiamat,mikor észrevette,hogy ez nem az õ babája (ill. annak örültem,hogy nem szoptatta meg!) És akkor visitottam bele a telefonba,hogy azonnal kérem a fiamat!
Olyasmi is eszembe jutott,hogy mi van,ha a hazaadásnál tévednek?
Lehet,hogy igy utólag megmosolyogtató (bár nekem még most sem az!) ez a csere , én inkább felháboritónak és megengedhetetlennek tartom,hogy ilyesmi elõfordulhasson-erre nincs magyarázat!
De ezen kivûl még számtalan dolog volt,ami nem tetszett -nõvérek terén.De ez egy másik topic témája lenne.
Elnézést,ha OFF voltam.
Giti

Giti
a nehogy-más-szoptassa-megrõl jutott eszembe hogy én november végén születtem és január elején mentünk haza a korházból, mert anya belázasodott és sok sok idõbe telt mig valaki penicilint adott neki...mindegy szóval engem ott aztán mindenki megszoptatott. Kb minden második akkor ott született baba a tejtestvérem. Én szeretem hogy ez igy történt de nyilván ez egészen más eset. Csak eszembe jutott.

pusz
Zsunya

A szules elott "csapolasra" bevett modszer a kismama WC-re engedese. Szules kozben is sokszor!!! ISZONY!! Kateter a WC alternativajakent. Probalja ki kedves doktor meg a szuleszno is!!!

Na, most majd kapok biztosan de ez mar mindennek a teteje!!

Ildike!
Miért kapna, csak nem értette meg mit irtam: Kitolási szakban (amikor már a baba feje mélyen van, általában nem engedjük ki WC-re, mert a mélyen lévõ fej (a hólyag záróizma alatt) miatt mát NEM TUD spontán vizelni! mégyegyszer kitolási szakban indokolt LEHET a TELT HÓLYAG kiüritése a szövõdmények megelõzése céljából. Ez nem a WC alternativája.

Álnév!
Nem tudok tarifát mondani. Hiszik vagy nem én még soha sem kértem pénzt kórházi betegtõl.(sajnos) nincs tarifám, és nem érdekel másoké.
Ettõl még véleményem az egészségügyrõl, mint szolgáltatásról nem változott meg.

Köszönöm a válaszokat, bár sokkal okosabb nem lettem. Talán Bianka magánban ad valami támpontot.

Csákány doktor úrnak pedig elfelejtettem megköszönni a felajánlott teázást. Gondolom nem igen lenne rá ideje, de azért egyszer szívesen látnám a másik oldalról is a dolgokat egy picit. És kíváncsi vagyok a kórházzal kapcsolatos véleményére is. Egyszer a HIETE topicban valaki felajánlotta tevõleges segítségét a kórházi állapotok javításáért. Nem tudom, hogy olvasta-e, de akkor az illetõ igen éles letorkolást kapott az ott dolgozó nõvérektõl, hogy mit üti bele az orrát, meg különben is minden pénzkérdés. Pedig abszolút nem anyagi dolgokról volt szó, ha jól emlékszem. Szóval érdekel a véleménye, hogy az ilyen hozzászólókat miért nem ragadja meg a kórház, hiszen úgy tûnt, tényleg komolyan gondolta. Vagy azóta megkeresték? Remélem.

Bocsánat a többiektõl, off volt.
Álnév

Álnév!
A meghívás áll.
Megkerestük, megkapta a magét a hülye hozzászólásért.(bocs)

Hat lehet hogy van ilyen is, de en setalgattam a vegeig es a szuleszno rendszeresen kikuldott pisilni. Inni sem ittam sokat pedig kinalgattak, szoval szerintem eleg extrem lehet hogy valaki igy megtelik. Persze ha sok oraja fekszik az agyon monitorozva stb akkor el tudom kepzelni.

Es tudja dr. Ur, igaza van. Ha elvarom egy sokdiplomas nagyon okos orvostol hogy velem toltse a Karacsony ejszakajat vagy a felesege szuletesnapjat akkor fizessek! De akkoris vacak a rendszer es ebben egyetertunk :-)

Kedves Doktor Úr!
Félreértett, én azt kérdeztem, hogy azt megkeresték-e, aki a segítségét ajánlotta? Nem a nõvér számonkérésére kérdeztem rá, mert ahhoz semmi közöm.
A meghívást továbbra is köszönöm. Talán, ha egyszer akkor kell ultrahangra mennem, amikor éppen ráér Ön is... Jelentkezem itt a neten elõtte.

A katéterezésrõl pedig még annyit, hogy én sem a szakmai indokát kérdõjeleztem meg, hanem a stílust, ahogy a szülésznõ mondta. Alapvetõen megbízom az orvosokban és a szülésznõkben, amíg nem tapasztalok valami nyilvánvaló szarvashibát.
Ildike, tényleg nem tudom, mi indokolta, mert rövid ideig vajúdtam, de valóban háton fekve ill. oldalt. EDA-val szültem, és deréktól lefelé semmit sem éreztem, így nem is igen tudtam volna másképp.
Titeket nem ejtett kétségbe (ha hasonlóan fekve kellett vajúdnotok),hogy az állandóan hasunkon lévõ CTG állandóan elmozdult, ilyenkor nem hallottuk a szívhangot. Na ekkor mindig frászt kaptam.
Álnév

Álnév!
Elnézést, tényleg félreértettem, de a letrokoló válasz, akkor a klinikán is váltott ki visszhangot, ezért emlkeztem rá. A másikra nem emlékszem, és csak egy hozzászólást találtam, ami a baba-mama szobáról szólt (ha ez az?).

Ildike!
a pisilésrõl (nem alapvetõ kérdés, de minden félreértést tisztázni kell, ha lehet, és miért nem lehetne?) Ha valaki végig "mászkál" (sétál, járkál, nem fekszik) és nem iszik, akkor valóban ritkábban kell vizelni, és ha még a kitolási szak elõtt kiürítette a hólyagját akkor nincs szükség "mûveletre". Infuzió mellett ez nem extrém, de ekkor is gyakori, hogy a nyomatáskor együtt vizelet is ürül, ekkor sem kell csapolni ....

Kedves Doktor Úr!
Az alábbi helyen található az egész "párbeszéd". Ha érdekli, és persze ideje engedi, olvassa el! Számomra újra érdekes volt.
Anyaságról: HIETE - vagyis a Szabolcs utcai klinika...Te is ott szültél: Archiv 2001 Octóber 06
Üdvözlettel: Álnév

Kedves Csákány dr.,

egy kérdésem van Önhöz. Azt írta: "...az "otthonszülõktõl" is tanultam, olyat, amit nem is sejtettek." Mi az, amit tanult tõlük? Egyébként azt hiszem, igaza van a hálapénzt illetõen. Az elsõ két gyerekemet az ügyeletesnél szültem. Maximálisan ellátott, a gátsebemet 6 hét múlva a fogadott orvosom észre sem vette, olyan szépen varrt, és a másodiknál sem hívtam be senkit, mert õ volt ott. Mindemellett azért a 3. és 4. szülésemhez fogadtam (egy másik) orvost, akinek a jelenléte nagyon megnyugtat, nagyon kedvelem. Ha most szülnék, Egerbõl rángatnám fel szegényt, de ragaszkodott ahhoz, hogy azonnal hívjam, ha elkezdek vajúdni, pedig az elõzõ szülés után sem tudtam többet adni 5000-nél, ami másnál egy vizit ára... (A férjem mikrobiológusi fizetésébõl nem telt többre.) Kár, hogy nincs sok ilyen orvos. És megértem Önt, hogy nem vállalja, hogy össze-vissza rángassák. Csak az a baj, - és most ismételek másokat, bocsi - hogy sokszor az ügyeletes orvos sem/nem végzi rendesen a munkáját, legyen szakmai vagy emberi kérdésekrõl szó. Még visszatérve a febr. 25-i hozzászólásához: szülésznõt is fogadtam, bocsi, de aneszteziológust nem, és szakasszisztenst, mûtõssegédet és takarítónõt sem (nem tudom, ez utóbbiakat miért választanám), de a védõnõn elgondolkodtam. A jelenlegi fabatkát sem ér. Köszi az ötletet. (Bár érdemes védõnõt váltani a negyedik gyerekhez? Eddig sem mondott semmit, nem törõdött velünk soha, újat sem igen tud mondani...) Bocsi a kitérõért.

Virág

Virág!
Azt hiszem védõnõt nem válaszhat, mert a területhez kötött (lehet, hogy tévedek, ilyen még nem volt a praxisomban! Érdekes, látja mindíg lehet ujet hallani)Ha terhesgondozással van problémája akát én is szivesen segítek.....
Az ügyeletes általában az átlagnál fiatalabb, amit két dolgot jelent: lelkesebb, de tapasztalatlanabb ennek minden elõnyével és hátrányával. A hátrány ellen ott van részben a szülésznõ.....
Hogy mit tanultam? Ezt a saját érdekem nem szívesen mondom el (mert majd kapok a fejemre, ezt sem volt szerencsés elmondani, még a fejemhez vágják olyan ügyban ami nem .....) mindegy, hadd maradjon ez az én titkom.

Csákány dr.,

köszönöm a terhesgondozással kapcsolatos segítségének a felajánlását, el is fogadnám, ha nem volnék egyrészt 100%-ig elégedett, másrészt pedig nem 10 nap múlva lenne a kiírt idõpont - vagyis mostmár bármikor szülhetek.
Továbbra is rendkívül érdekel, mit tanult az "otthonszülõktõl", végigolvastam a nem archivált hozzászólásokat, és még nem adtam fel, úgyhogy ha tõlem nem félti ezt a dolgot, akkor, kérem, írja meg e-mailben a bajoek@nextramail.hu -ra, és én igérem, titokban tartom.

Off. Kicsit sajnálom, hogy nem engem hívott meg teázni, én azonnal elfogadtam volna. Azt hiszem, sok mindenben hasonlítunk - például a stílusunk - és én szívesen megismerném. Ez persze most egy ideig amúgy is lehetetlen, egy újszülött mellõl elszakadni nem lesz könnyû.

Ha meggondolta magát, és mégis van kedve elárulni a titkát, várom a levelét.

Virág

Virág!
Kapcsolódjon be a chat-be, ott módunkban van "személyesen" is beszélgetni.
Bárkivel szívesen "teázok", de a véleményem személyesen még keményebb (ha ugy tetszik durvább)
Én ugyanis személyekre nem haragszom, ha õk nem sértenek meg (erre is volt példa), csak véleményekre, azok pedig nem igényelnek kíméletet. Ezért VELEM nem kell békepipát szívni, az elveimmel pedig NEM LEHET, esetleg meg lehet gyõzni, de nem könnyû: ehhez kemény tények és (bizony) némi tekintély is kell!
Miért? Mert az orvoslás természeténél fogva igencsak konzervatív tudomány: gondoljunk csak bele, ha minden kósza ötletet meg akarnánk valósítani, könnyen úgy járnánk, mint az egyzseri libapásztor a rabbival: mikor már minden liba megdöglött azt mondtam:"kár, pedig még anyi jó ötletetm lett volna a meggyógyításukra" ....

Csákány dr.,

hol van az a chat, és mikor szokott ott lenni?

Virág

Fiore!
Itt a babaneten és mindíg, fõleg késõ este

Fellángolt a vita a sajtóban és a szakmai testületekben az otthon– szülésrõl. Antagonista álláspontok egymásnak feszülésének vagyunk tanúi, mindkét tábor újabb és újabb érveket sorakoztat fel. Feltûnõ eközben, hogy a vitázó felek szemérmesen hallgatnak valamirõl, ami pedig meghatározó befolyással van véleményükre: a pénzrõl.
Közismert, hogy a magyar szülészek túlnyomó többsége pénzt vár el a kismamától vagy családjától a szülésben való közremûködésért. Nem is kevés pénzt. Ma már vidéken sem ritka az 50–60 ezer forintos "tarifa". Tekintsünk most el attól, hogy a magyarországi orvosi hálapénz agyonrágott csontján gyakorlatoztassuk rágóizmainkat. Egy fontos tény mellett azonban nem mehetünk el észrevétlenül: a szülések több mint 90 százaléka szövõdménymentesen zajlik le, tehát élettani, nem pedig megbetegedési esemény. Az érte járó "hálapénz" ezért valójában nem is orvosi hálapénz, hanem valami más. Nevezhetjük talán "örömpénznek": a gyermekáldás öröméért való fizetségnek. Ezzel csak az a bökkenõ, hogy ama 90 százalék esetében ezért az örömért érdemi, valós tartalommal bíró szülész–orvosi közremûködésre nincs szükség! Ez még akkor is igaz, ha az örömpénzt a szülészorvos nem kizárólag a szülésnél való közremûködéséért, hanem a terhesség–gondozásért is kapja. Ha azt mondjuk, hogy a szülések túlnyomó többségénél nincs szükség orvosra, akkor ez elkerülhetetlenül azt is jelenti, hogy a szülészek elesnek az "örömpénztõl", ami esetükben súlyos egzisztenciális következményekkel járna. Hasonlóan súlyos anyagi hátrányt jelentene a kórházak szülészeti–nõgyógyászati osztályai számára, ha a szülõnõk többsége nem a kórházban szüle. Nyilvánvaló, hogy a szülészek ezért sem lelkesednek a közremûködésük nélküli otthon szülésért. Érthetõ, hogy egyetlen szülész sem fog nyilvánosan ezzel érvelni a kórházi szülés mellett, noha túlnyomó többségük minden bizonnyal ezért nem akar hallani sem az otthon–szülésrõl. A tisztesség és a korrekt tájékoztatás azonban megkívánja, hogy a vitában a felek számára kényelmetlen–kellemetlen érvekrõl és indítékokról is szó esik.
Ugyanúgy ki kell mondani azt is, hogy "pénzügyileg" a másik oldal sem makulátlan. Igaz lehet ugyan, hogy az otthon szülés esetében örömpénzt nem fogadnak el az abban közremûködõ egészségügyiek, ám az otthon–szülésre felkészítõ tanfolyam ára nagyságrendileg történetesen éppen annyi, mint a szülészorvosokat "megilletõ" örömpénzt: ötvenezer forint.
Láthatjuk tehát, hogy a pénz mindkét oldalon jelen van, és nem lehet kétségünk afelõl, hogy aktív szerepet játszik a vitázó felek véleményformálásában (pecunia non olet!) Amíg ez így van–lesz, a vitázó felek véssék eszükbe: egyikük sincs erkölcsileg tiszta és feddhetetlen helyzetben, és a szülõnõk érdekeire való kizárólagos hivatkozások helyett kellõ alázattal képviseljék – és legalább önmaguknak vallják be! – saját önös érdekeiket is. Különösen igaz ez, a Magyar Orvosi Kamarára és etikai bizottságára, mely testületeknek hivatalból kell(ene) õrködniük a magyar orvostársadalom erkölcsi–etikai feddhetetlenségén.
A fentiek újabb bizonyítékát adják annak a rendkívül szomorú ténynek, hogy amíg az alapvetõen erkölcstelen és etikátlan orvosi hálapénzrendszer Magyarországon mûködik, addig a magyar orvosok számára az erkölcsi–etikai szempontból feddhetetlen pozíció (ami tisztességes szakmai vitáknak sine qua monja!) merõ illúzió marad csupán.

Dr. Szerény Zsolt

sebész gasztroenterológus fõorvos

ZA! Nagyon aktív vagy! Ugyanezt kitetted az érdi topicba is!
Nem elég egy helyen.
Válaszom ott olvasható.

Csákány doki, ne törtd le a lelkesedésem. Nem mindenki olvassa az érdi topikot ám!!:-))

ZA

törtd=törd
ZA

ZA,
A fenti szerény nyilatkozatról és egyáltalán a szüléssel kapcsolatos hálapénz-örömpénz kérdéskörrel kapcsolatban az érdi születésház topicban leírtam a véleményemet. Remélem ennyi hivatkozás után már az itteniek is ellátogatnak Érdre :-))
a.

Hello Mindenki, és ismételten üdvözlet Doktor úr!

Akik még nem ismernek, azoknak néhány szó: budapesti kispapa vagyok és nem régóta vagyok fenn, de Dr. Csákánnyal elkezdtünk egy diskurzust a "Tudsz olyan jo szulesz -nogyogyasz orvost , aki nem csak a penztarcam utan erdeklodik hanem en is erdeklem ?" topikon. Ott offtopiknak nyilvánítottak, és ide vezéreltek.

Nos ha senkit nem zavar folytatnám, amit ott elkezdtem. Ha valakit mégis, akkor szóljon, és tovább költözködöm... Akit esetleg érdekelnek az elõzmények, nézzen szét az elõbb említett helyen. Mivel a mondandóm / számomra legalábbis / közérdekûnek tûnik, nyugodtan kapcsolódjatok be ti is a dokival folytatott eszmecseréinkbe, eszemben sincs a topikot kisajátítani.

Nos akkor:

Mégegyszer üdv Dr. úr!

Nos szerintem a társadalom úgy érzi !!! Az egészségügy hatékonysága mindenek felett fontos, hisz csak egy olyan nemzet tud felemelkedni, ahol a test és lélek egészsége energiát, tartalékokat ad a társadalom minden tagjának... És hogy itt miért nincs ez? Két oldalról is meg kell közelíteni a dolgot: Az "adó" oldalról nézve az országunk belsõ gazdaságpolitikája nem épp a legszerencsésebb, hogy finoman fogalmazzak. Azok a politikusnak titulált kiskirályok akik "nincs jobb" alapon a parlamentben ülnek, csöppet sem foglalkoznak azzal, hogy hol kell elkezdeni a "rekonstrukciót" amit az eddigi és azóta is folytatott eszement pazarlás okozott. / már elnézést hogy egy pillanatra offtopikba kényszerültem / De ennek ellenére az orvosi fizetések az egészségügy sanyarú sorsa mellett sem estek az átlag alkalmazotti bér alá. Mert ugye az említett autószerelõ általában magánvállalkozó, és õ az összegbõl adózik, szerszámokat vesz, kisebb alkatrészeket vesz / pld csavarok stb. / és az ön által a "példabeszédben" említett 10000 forintból jó ha megmarad neki 3-5 ezer. / mert hát a példaként álló esteben a kiszálláshoz felhasznált benzinköltség is a kapott összegbõl jön ki / Akkor pedig ha azt nézzük ugyanott van mint az átlag orvos hálapénz nélkül. Vagy az alatt. Úgyhogy szerintem az orvosoknak nincs miért sírniuk: Bár nincsenek kiemelt bérezésben, de olyan nagyon rosszul sem keresnek. Fogadó oldalról viszont siralmas a helyzet. A solgáltatás nem megfelelõ színvonalú, és minden nem foghtó a "felszerelés silányságára" amit állandóan maguk elé tolnak a dokik. Pld. nagymamám sem halt volna meg egy egyszrû rutinmûtétnek mondható vesekõ eltávolításban, ha az orvosai figyelnek arra, hogy a seb megfelelõen tisztul-e. Hogy a kedvesem autóbalesetérõl / amit már említettem néhányszor / ne is szóljak... Ha egy orvos nem a szívügyeként kezeli a hivatását / ahogy ön fogalmazta: él-hal a munkájáért / addig a betegek fognak élni-halni helyette... Élni, ha szerencséjük van: épp jó napja van a dokinak, megfelelõ összeget tud prezentálni, vele van az Isten Vagy halni: ha nem tud tejelni, ha a dokink szokásos nemtörõdömséggel látja el, ha épp a kevés fizetésén rágódik, miközben a beteget félrediagnosztizálja... Ez utóbbi esetben már csak Isten marad... Sajnos ez a gyakoribb. És hogy nem kell lámpával keresni? Akkor ezekszerint csak én vagyok a szerencsétlen, hogy a "mintavételezés" során csupa ilyen krapekba botlottam? Lehet... De akkor mindazok, akik velem egy véleményen vannak / tippem szerint az ország lakosainak 2/3-a / szintén balek? Elég jól bujkálnak a jó orvosok, ha ilyen kevés kókler van, és mégis mindig õket szúrjuk ki, nem ?
Mindazonáltal abban egyet értünk, hogy az anyagi kérdést felülrõl kellene beszabályozni. Még talán abba is belemennék, amit ön mondott: az elsõdleges prioritású hivatásúak kapjanak kiemelt bérezést. De ennek azért az is feltétele, hogy az egészségügy kidobja magából az ilyen rákos daganatként burjánzó orvosokat, hogy ne rontsák a kevés jól dolgozó orvos imázsát. És persze már a kezdetekkor kiszûrni, hogy ne is kerüljön vadkapitalista az orvosi rendelõk, kórházak belsejébe, max páciensként. ez viszont egy nagy mértékû összefogást feltételezne, egyfajta lázadást a jelenlegi rend ellen, nem azt amit ön mondott, hogy ez van, ezt kell szeretni. Ha Ön pld. egy normálisabb jövõt szeretne / ahogy azt kifejetette / miért nem tesz érte? Ha Ön annyi jó orvost ismer, miért nem fognak össze? Ha csak egy évig kollektíve nem fogadnának el hálapénzt / ez persze azt jelentené, hogy hajlandóak legyenek lemondani az elveik érdekében a Havai nyaralásról, esetenként a kalácsról is, beérni csak a kenyérrel / akkor rögtön kibukna, hogy ki a hunyó, mert nem hiszem, hogy azok akik csak a pénzt óhajtják megmaradnának ott, ahol vannak. Elmennének magánpraxisba, ahol többet kereshetnek. És be is buknák, ha Ön és társai a továbbra is lekiismeretes munkájukkal bebizonyítanák a társadalomnak: Nem kell feltétlenül hálapénz ahhoz, hogy emberségesen, normálisan lássák el a betegeket. Bebizonyítsák, hogy a hálapénz nem kényszer, hanem fakultatívan választható lehetõség... No ehhez kellene aztán vér a pucába ! Ön tudja legjobban, hogy a láz az egész testet gyengíti, de azért van, hogy a testbe került "hiba" kipurgálódjon... Persze a társadalom segítségére, támogatására is építeni kellene: Annonim panaszkönyv bevezetésével. Ha pld egy ABC-ben ki lehet rúgatni valakit, aki nem odavaló, miért nem lehet ugyanezt egy kórházban megtenni? Csak akkor lehet belekötni egy orvosba, ha akkora hibát követ el, amit már bíróság elé lehet vinni, és a végeredmény még ha a beteg nyeri is nem minden esetben elbocsájtás, hanem csak pénzbirság... Ha elütök valakit, akkor elveszik a jogsimat. Ha sok kicsi hibát követek el, akkor kipontozódok.. Akkor is elveszik a jogsimat... Az orvosoknál miért nincs így? A jó orvosoknak nem lenne félnivalójuk, csak azoknak, akiknek "gyakran van rossz napjuk", vagy akiknek csak az van... Ezek pedig szerintem éppúgy nem valók orvosnak, mint ahogy a flegma eladónõ a pult mögé, és a "rallybajnok" a volán mögé... Ha az orvosok igazán szeretnék, hogy ne mondjanak rosszat róluk akkor az okot kell megszüntetni, nem pedig okoskodni, hogy miként is magyarázzuk meg... Hogyan igazoljuk mások és esetleg saját hibáinkat...

A "libát a doktornak" esete nem azt jeleni, hogy a zongoratanár játtszon el egy etûdöt, a bálnavadász hozzon egy bálnát, az anyókák pedig csirkével a hónuk alatt menjenek orvoshoz... Hanem azt, hogy nem feltétlenül rendelkezik mindenki elegendõ kp-val. Lehet, hogy az orvosoknak az a kényelmes, hogy mindenkitõl ropogós bankókat kaszíroznak, de a hála nem csak az államilag kibocsájtott értékmérõre korlátozódik. Pld. ha Julcsa néni nem tud 3000 Ft.-ot adni a vizsgálatért, akkor az orvos elégedjen meg az 500-zal is. Julcsa néni hálája nem lesz kisebb ettõl. De ha a doki vasárnap a piacra megy zöldségért, Julcsa néni mosolyogva, szívében hálával adja féláron, esetleg ingyen is a portékát... Az említett autószerelõ is, lehet, hogy kp-ban kevésbé bõvölködik / ahogy pld apám sem /, de ha a doki bácsi lerobban, akkor ugrik a kocsiba kimegy a határba, és megjavítja a verdát... És nem kér pénzt, vagy csak az anyagárat... Íme a hála más aspektusból. Erre egy kis példa / mondjuk a BSA nem örülne neki.. /: amíg suliba jártam, az osztályomban és a baráti körünkben is élt egy hivatalosan ki nem hirdetett, de mindenki által betartott és elfogadott szabály: ha valakinek van valami szoftvere az közös kincsnek tekinthetõ, és kérésre ingyen bérmentve másoltuk le egymásnak... / tudni kell, hogy mind kispénzû diákok voltunk, az akkori szoftverárak mellett nem tudtuk volna beszerezni a tanuláshoz feltétlenül szükséges dolgokat / ez azért volt jó mindenkinek, mert mindenki megkapta amire szüksége volt, aki adott, az a jövõ héten mástól kapott mást ami pedig neki hiányzott... aztán volt egy krapek, aki mindebbõl kimaradt, csak a markát nyújtotta, ha kellett valami... Adtuk, hisz mi is úgy kaptuk ingyen... Aztán végül úgy alakult, hogy tõle kellett valami... Erre benyögte, hogy 5000 Ft. Pedig még ha nem adtunk volna neki semmit soha, akkor sem lett volna erre joga, hisz amit kértünk tõle azt szintén valaki mástól kapta... Ha a dolog jogi oldalát nézzük egyikünk sem volt mentes a bûntõl. A szoftverek illegális másolása bûn, akárhogy nézzük. Egyedül az a mentségünk, hogy rá voltunk kényszerülve, de persze ez a bíróság elõtt egy fabatkát sem ér... Viszont a BSA sem ezekre csap le teljes szigorával... Az ilyeneket csak felszólítja, hogy x idõn belül semmisítsék meg az összes illegélis szoftverüket... Hanem azokat, akik az illegális szoftvert áruba bocsájtják, pénzért adják tovább... Mondanom sem kell, a fickót ezek után kiközösítettük, és soha senki nem kért tõle semmit... És nem is adott... Nos, hogy mire is példa ez /a jogi bonctól eltekintve /? Arra, hogyha a doki kisajtolja a viselkedésével a pénzt, és csak a pénzt, lehet hogy megkapja... De legközelebb mikor neki kellene valami, akkor akit megpumpolt, az is úgy számláz, ahogy egy idegennel tenné, esetenként mégjobban megnyomja a ceruzát, ha még a kapott szolgáltatással is elégedetlen volt... Kinek jó ez? Csak arra alkalmas, hogy mindenki nyögjön a terhek alatt, és ebben az esetben az orvos is joggal mondja : azért kérek ennyit, mert nekem is grága az élet... Ha például én találok a feleségemnek egy olyan orvost, aki lelkiismeretesen törõdik vele, lehet, hogy anyagilag nem jár jól velem, ugyanis fiatal házasokként nem épp a leggazdagabbak közé tartozunk... De ha a doki számítógépet vesz a gyerekének, vagy elromlik otthon a sajátja, és rámtelefonál, akkor képességeim maximumát latbavetve sietnék a segítségére, s mindezt anyagiaktól mentesen... Eddig ez bevált, és az alapján ítélve, hogy az emberek mit mondanak rólam nyíltan és a hátam mögött, nem volt panasz azügyben, hogy esetleg valakinek nem honoráltam meg eléggé a segítségét... egy orvos meg pláne abban a helyzetben van, hogy a cipésztõl a pékig mindenkivel kapcsolatba kerül egyszer / esetünkben a cipésznével, péknével... / Ha kihasználja a lehetõségeit, akkor még jobban is járhat, mint ha az azonnali kézzel fogható hála megoldást választja...

Nos, akkor egyenlõre ennyi... Várom válaszát...
/ bocs ha néhány helyen offtopikos voltam... /

S78

S78!
Sajnos amit írsz diákos báj, kedves és rokonszenves naivitás. Az élet egészen más. Az un. hálapénz és az ezzel kapcsolatos egész bûnös és erkölcstelen és a bûnt és erkölcstelenséget ujratermelõ viszonyrendszer, csak a politikusok akaratán múlik, de mivel nekik nem érdekük, nem is fognak rajta változtatni. Pesszimista vagyok.

Üdv Doktor úr!

No ez tetszik !J J J „diákos báj, kedves és rokonszenves naivitás” No akkor van egy kis helyesbítés: lehet hogy naiv vagyok, de nem hülye…. Idézek öntõl: „amit leírtál az az én életérzéseimet csaknem pontosan fedik. Csakhogy nem ilyen világban élünk. Eszméid szépek, de megtanultuk, hogy abból nem lehet kenyeret venni, vagy kalácsot, és Hawain nyaralni ....
Ez az ország (is) a kapitalizmusra szavazott (már négyszer, szabadon), márpedig a kapitalizmus világa a profit-extraprofitra épül. Minden más rendszer gazdaságilag bukott meg, tehát életképtelen. Persze ez nem jelenti azt, hogy szeretem. De ez van. A szabadság (és ebbõl adódóan a boldogság forrása) pedig nem más mint alkotó alkalmazkodás a felismert szükségszerûséghez (Marx)
Az embereknek hiába tanítják a szerénységet, a mások megbecsülését, a szeretetet, ha ez nem fizetõdik ki, nem mûködik. Ahol kifizetõdik, vagy legalábbis nem fizetnek nagyon rá, ott elõfordul. Talán majd nálunk is lesz ilyen. Kár, hogy nem fogom megérni. Igen, ma is vannak, akik így élnek, sajnos nagyon kevesen, sõt egyre kevesebben. Remélem Te, vagy legaláb Kismisz, már egy ilyen világban fog élni. Tegyünk érte! „
Na ez a naivitás… Álmodozni valamirõl, várni hogy a szánkba essen a sültgalamb, átrakni a felelõsséget a politikusok, és mindenki más nyakába… Na ez a naivitás. Én teszek minazért amit vallok ! Én így élek, mióta megszülettem a kormányok, rendszerek, bármi ellenére… Apám is ezt teszi és így is fogják eltemetni… Én nem csak a szép jövõrõl álmodozom, hanem akarom, és teszek is érte, hogy Kismisz ha a világ ugyanilyen marad is, képes legyen a szeretet, az egyetértés elveivel élni… Hogy ne csak álmodhasson… Boldog legyen, mint én, és azok akik felismerték, hogy mik az igazi értékek… Azt írta tegyünk érte… Ön mit tesz? Én a magam szintjén mindent megpróbálok… Nem hiszem, hogy a politikusok erõszakkal dugnák a zsebébe azt a pénzt önnek, vagy bármely orvosnak… Bárki más is kérhetne/elfogadhatna hálapénzt, de mégsem teszi meg mindenki… Én anno kenyerei is árultam havi nettó 21 eFt-ért. Hajnal 4-kor már kocsiban ültem, és ½ 5 tõl 11-12 ig álltam falusi piacokon a kocsi mellett. November-decemberben. Alig repkedtek a mínuszok… De amikor jöttek az öreg nyugdíjasok, a kiló kenyerükért, és hálából akartak adni egy tízessel többet, akkor volt szívem azt mondani: „ Tegye el néni, magának nagyobb szüksége lesz rá, mint nekem…” Nem voltam gazdag, most sem vagyok, de az hogy egy nálam szegényebbet lelejmoljam, még véletlenül sem szerepelt a repertoáromban… És annak ellenére, hogy néha majd megfagytam, barátságosan elbeszélgettem mindenkivel, pedig ezért senki sem fizetett meg… Meg is lett az eredménye… Pár hét múlva azok az életlátott bölcs öregemberek, akik néhány percre meg megálltak a barátaikkal beszélgetni a kenyeres mellett, befogadtak maguk közé, és egyenlõ partnerként beszélgethettem velük bármirõl, nem a tejfölösszájú suhancot látták bennem… Ez az ami igazán boldoggá tett, nem az, ha egy-két forinttal többet adnak, de nem emberként, hanem automataként kezelnek… Marx papa pedig nem tévedett, mikor a boldogság forrását a szabadság elérésében vélte megtalálni, csakhogy a szabadság nem az , ha hozzá vagyunk kötve a mammonhoz… Az igazán boldog embert nem a vagyonon megvehetõ, hanem a mindenkiben meglévõ alkotási vágyban gyökerezõ értékek jelentik. Miért van az, hogy a vagyont megszerzõ emberek ha nem is boldognak, de elégedettnek, büszkének érzik magukat, a bele születõk viszont céltalannak, életuntnak? Mert nem a vagyon, hanem a megszerzése közbeni alkotás az ami a sikerélményt adja. Akkor tehát mi szükség van a vagyonra, ha az embert nem az boldogítja? Én optimista vagyok. Nem azért, mert a világ jobb lesz… Sõt tudom, egyre rosszabb lesz… A szép jövõrõl sem ábrándozom… De a harcot akkor sem adom fel… Ha csak egy talpalatnyi helyet, egy lakást egy családot tudok is védeni a mocsoktól, már megéri… És legalább azokat, akit fel lehet, felrázok ebbõl a beletörõdött, mindenrosszésmindenmindegy típusú tespedésbõl… csak önön múlik, hogy akar-e a pesszimista hozzáállásán változtatni, és elkezdeni az életében a reformokat… Mondjuk a hálapénzzel… Az emberi értékeket emelni a világi értékek ellenében… És erre buzdítani az egész orvostársadalmat… No ez kellene ahhoz, hogy legyõzze a pesszimizmusát… De ha ez így OK, akkor nincs mit tenni… Aki nem úszik, az a víz alatt marad…
És ezen a hálapénz sem változtat… Csak ront. Mérgezi az ön és a betegei közti viszonyt… Pedig annyi szépet és jót is kaphatna tõlük pár rongyos ezres helyett…
Hagyaj a politikusokat és a többi okostojást a saját fejük után menni… Legyen jó, hogy boldog lehessen… És segítsen másokat is ebben…
No ez az én naiv szemléletmódom…
A diákos … Inkább egy életcélnak nevezném amiért érdemes élni…


No akkor ismét abbahagyom, várom a reflexiót…

S78

/ ismételten elnézést kérek az offtopikokért /

S78,
csak így tovább! nagyon jókat írsz, és egyáltaklán nem vagy off!!
üdv
Zsóka

S78

Sajnos igazad van, de mit foglalkozol a kérdéssel, jobb úgysem lesz a helyzet országunkban, és hogy errõl beszélünk sem lesz jobb.
Szerintem hagyd a csudába!
Ha már van jó orvosotok, akkor örülj neki, és segíts a nejednek mindenben! Készülj fel az apaságra!
És örülj,nagyon örülj!!!!

Nikie

Hello Nikie!

Nagyon-Nagyon boldog Vagyok !!!
De én nem csak magamnak kapargatom a gesztenyét... Azt szeretném ,ha mindenki az lenne, nem csak én... Ne foglalkozzak vele? Na ezért nem lesz jobb, mert mindenki így áll hozzá !!! Jó példa erre a válások tömkelege is... Valami elromlott, akkor dobjuk ki és kezdjük újra... Gyermek koromban még voltak suszterok, akik képesek voltak megjavítani az elszakadt cipõt... Ma már a kukába dobják legtöbben, mert kényelmesebb újat venni, mint energiát fordítani arra, hogy a régit megjavítsuk... De ha mindenki ezt teszi, mi lesz a világgal? Nem sütögetheti mindenki csak a saját pecsenyéjét... Abban viszont igazad van, ha csak beszélünk róla, nem lesz jobb... De ha szembe merünk nézni a közös problémával, és mindenki csak egy kicsit, csak a saját "hatáskörében" hozzájárul ahhoz, hogy legyen változás, akkor máris elõrébb vagyunk, minha mindenki csak a másikra mutogat, vagy ha észreveszi a bajt, de mivel reménytelennek tartja nem tesz semmit... Nem tudom az orvosokat megváltoztatni... A politikusokat sem... Titeket sem... De ha már egyvalaki odafigyel arra amit mondok, és egyvalaki elgondolkodik, hogy lehetne máshogy is élni, s ha ez az egyvalaki meg is teszi ezt a saját kis életében, akkor már megérte koptatnom a billentyûket...
Ez úgy érzem nem megy az apasági, kispapasági teendõim rovására... És az örömöm sem veszi el... Sõt ! Ha létezik egy ember is aki komolyan vesz, akkor én azt már sikernek könyvelem el...
Szerintem te is ahelyett hogy engem beszélnél le gondolkodj el azon, hogy a "sajnos igazad van..." -t le lehetne cserélni az "Igazad van, de..." mondatra... És én remélem nem lesz mindíg igazam... Legalábbis a fenti szavaim egyszer hatályukat vesztik... Nálad, nálam, s talán mindnyájunknál...

Üdv S78

S78

Hát kicsit elpityeredtem írásadon, és mint kollégának javaslom neked, hogy akkor se érdekeljen ez az egész vitázás itt a neten, inkább foglalkozz a nejeddel, csak ezt tudom hangoztatni, mert írtó szerencsések vagytok, hogy csakúgy összejön a baba.
A világ egyébként is olyan sz... amilyen. Az alma kívülrõl szép sokszor, de belülrõl rohadt, ez igaz szinte mindenre.
A politikusokat is le kellene cserélni, és még hánymindenkit? Szóval annak örüljünk amink van!

Amúgy igazad van! De aki ezt mondja, az legtöbbször úgy is él, én legalábbis úgy érzem, hogy a segítõ szándék bennem megvan.
Aki ellened van, az pedig nem igazán fog megváltozni.


Nikie

Szia Nikie !

Hol is kezdjem... Talán az elején... Nagyon meglepõdtem ! Min sírtad el magad? Én legalábbis nem nagyon találtam benne olyat ami ennyire mély érzelmeket pengetett volna... vagy ha volt is nem pityer alapú érzelmeket pengetett... Szeretném, ha leírnád nekem, mit is éreztél, min akadtál ki ennyire... Ha nem publikus akkor esetleg magánban... Tudod a címem...

A "vita" itt a neten, másodlagos dolog ahhoz képest ami kedvesemmel, velem, és egy harmadik, egyenlõre ismeretlen személlyel történik... Nem ez az életem, nem veszem annyira a szívemre, de komolynak, és szükségesnek találom... Persze sokan mások is úgy gondolják, hogy ki kell mondaniuk kétségeiket... De ez így van jól... Az elfolytott problémák csak a lelket mérgezik, de a megbeszélt problémák, fõleg amikre megoldás is látszik megkönnyebbülést okoznak... Reményt adnak, és az érzést, hogy nem vagy egyedül...

A világról más a nézetem... Én is sûlyedõ hajónak látom a világot, de míg ellepi a víz addig még sok isõ van... Sok helyen nyomorban élnek az emberek, ahol kisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy az orvoslás színvonalával bajlódjanak... De itt csak úgy emelkedhetünk feljebb, ha azt is nézzük mi a megoldandó probléma, és nem csak azt, mit lehet élvezni... Igen sok gyönyörû dolog van a világon... Például az az egyik leggyönyörûbb, amiben most részt veszek Miszikével és Kismisszel... De ahol fény van, ott árnyék is... És az árnyék sem egyértelmûen rosz, csak ahol állandósul, ott a baj... No ez az egész hálapénzesdi árnyék az életünkön, és azon vagyok, hogy ezt legalább próbáljuk megoldani, mert szerintem nem megoldhatatlan...

A célom az, hogy minnél többen belássák az igazságot, és éljenek úgy mint mi... Nem ellenségeket látok itt, nincs is senki ellenem, még a doki sem, csak olyanok vannak, akik észlelték a problémát, de még nem tudtak túljutni rajta... Vagy pld a doki esetében "jobbezígyahogyvan", vagy "ígyvandehátmitlehettenni" esetek forognak fenn... No ezekért írok... És hiszem, hogy senki sem reménytelen... Még ha idetévedne egy olyan igazi vadkapitalista orvos, akiktõl a hideg futkorász a hátamon, még neki is adnék némi esélyt, hogy valaha ember lesz belõle... És talán az az elsõ lépcsõ, hogy meghallgatja azokat, akik a "másik oldalon" vannak... Mindenkinek van lelkiismerete, csak van aki nagyon ráült... Az nem hallja a hangját... De a miénket igen... És ha sikerül elgondolkodtatni, akkor van sansz arra, hogy eljut majd magától a helyes gondolatmenetre...

Annak is örülök, hogy nem veszekedésként, hanem kulturált hozzászólások formájában boncolgathatunk, hisz ez az egy az, aminek értelme van, ami hatásos lehet... Annak pedig különösen, hogy nem csak én, hanem ti is hozzászóltok... Persze nem én találtam fel a spanyol viaszt... Valaki létrehozta ezt a topikot, ahogy a másikat is ahonnan jöttem... írtak is szép számmal... én csak folytatom a más által megkezdett munkát, úgy ahogy szerintem értelme van... Erre nem sajnálom az idõt...

No akkor itt be is felyezem...

Üdv S78

Hello Dr. Csákány !

Nem kaptam választ a naivitást boncolgató szösszenetemre... Vagy annyira elfajzott lennék, hogy már a válaszra is méltatlan vagyok?

Én azért várok türelemmel...

S78

S78!
Azért nem irok, mert már önmagunkat ismételgetjük.
Súlyos társadalmi gondokat nem lehet így megoldani. A megoldás, mint ezt már sokszor leírtam csak egy piacorientált egészségügyben képzelhetõ el.
pl. olvashatja itt is korábbi irásaimat.
Ha már a megfelelõ kontrollok is mûködni fognak az ismert gondok nagy része automatikusan oldódik meg, mert egy ilyen rendszerben, az a szakember, aki jól, hatékonyan dolgozik az jól él, és nem szorul megalázó borravalóra. A jelen helyzetet a jelen szervezettség konzerválja. Ezen nem segít semmiféle jószándék, "naivitás, diákos báj". (Bocs)
Ja igen.
"Aki a mondanivalóját egy mondat helyett háromban fejti ki, az más gonoszságra is képes" (Karinthy után szabadon.)

S78
Csak a megszólítás utáni mondatodon gondolkodtam el egy kicsit... Ezen: "Nagyon-Nagyon boldog Vagyok !!! "
Nikie

Kedves Zsunya! Kedves mindenki!

Második babámat várom, a kisfiam most 1 éves. 14 hetes kismama vagyok, és úgy döntöttem, hogy másodszorra nekem sem lesz fogadott orvosom. Az elsõ babánál volt, szorgosan jártam hozzá 9 hónapon át, 3 hetente behívott, fizettem neki minden alkalommal. A szülés kiírt idõpontjának napjára berendelt, hogy feküdjek be a kórházba, és onnantól ott várjak a szülésre, hogy "elkerüljük a komplikáció lehetõségét". Mikor bevonultam a kórházba, felvetettem magam a kiírt idõpontban, kerestem õt, és az aszisztensnõje közölte, hogy pár napja elment nyaralni, és 2 hét múlva jön csak vissza. Teljesen ledöbbentem.
Egy héttel elõtte voltam nála vizsgálaton, beszéltünk és akkor errõl egy szót sem szólt, pedig nagyon jól tudta, hogy egy-két nap múlva nyaralni indul. Engem pedig befektetett a kiírt napon, hogy nyugodtan menjen nyaralni, hisz a kórházban bármi történjen jó kezekben vagyok.
A hozzáállásával már a 9 hónap alatt sem voltam elégedett, de mivel nagyon jó orvosnak mondta mindenki, úgy voltam vele nem baj ha nem olyan barátságos, csak a gyermekem jó kezekben legyen nála ha bármi történne a szülés alatt. Pedig megfordult a fejemben a 7. hónapban, hogy másik orvost keresek, mert vele semmit nem lehetett megbeszélni, a nevemet sem tudta soha, látszott hogy nem foglalkozik velem igazán, csak a pénzért vizsgál - így éreztem.
Hogy nem volt képes szólni a szabadságáról, amiatt borzasztóan csalódott voltam, nem azért, hogy nem nála szülök, hanem mert annyit sem tudott mondani, bocs de én éppen akkor leszek szabadságon mikorra ki van írva, ez és ez az orvos lesz helyettem akihez bizalommal fordulhat vagy ilyesmi.
Szóval befeküdtem a kiírt dátum napján és vártam a szülést, ami több mint egy hetet késett, de én úgy voltam vele, ha visszaér a nyaralásból és még mindig nem szülök meg, nála már akkor sem akarok, semmiképpen!
Végül megszültem az akkor épp ügyeletes orvosnál, akit aznap láttam életemben elõször és aki egy tündér volt, egy nagyon lelkiismeretes, kedves, figyelmes és remek orvos, ezer százalékig elégedett voltam minden szempontból vele! A szülés alatt nagyon jól éreztem magam, csak csupa szép emlékem van arról az éjszakáról, a férjem is végig mellettem volt, életünk legcsodálatosabb napja volt!
Mindez a SOTE II. Klinikán történt, 2001. nyarán.
Az orvos, aki ügyeletben volt amikor szültem, Dr. Várbíró Szabolcs Tamás, gyakornok.
Aki pedig nyaralni ment és nem mondta meg Dr. Bakos László adjunktus professzor osztályvezetõ fõorvos.
Ennyit a rangról és az emberségrõl.

Hozzáteszem még, hogy a SOTE II. Klinika minden orvosában százszázalékosan megbízom, és bárki is legyen ügyeletben második babám születésénél, biztos vagyok benne hogy mindenben számíthatok a szaktudásukra és segítségükre!

Azt hiszem érthetõ, hogy miért nem fogadok orvost erre a 9 hónapra. Tudom, hogy a szülésnél mindenképpen jó kezekben leszek, és nem érzem felelõtlenségnek sem a magam sem a gyermekem szempontjából.


Minden jót: Katus

Katus, köszönöm, hogy nekem cimezted. Nagyon örülök, hogy ilyen pozitiv emlékként maradt meg benned is a szülés. És én is ugyanigy érzek a János kórház orvosai iránt. Én sem fogok másodszorra sem fogadni senki. Bár elég nagy a kisértés, hogy azt mégis felfogadjam, akinél, mint ügyeletesnél szültem. Ez azért még odébb van. Biztos vagyok benne, hogy alapjában véve minden orvos igyekszik megtenni mindent, csak esetleg a felkapottabbak a tömeg miatt elgépiesednek. Nemtudnak annyi embert fejben tartani, és egy idõ után el is vesztik az igényüket erre. Hiszen enélkül is szépjó minden.

Nekem a doki a szülõszobán azt mondta, hogy õ csak aszisztál, de a lényeget mi anyák végezzük el. Azért van csak ott, hogy ha baj van segitsen. De legtöbbször semmi baj nincs. Persze lehet ez tólzás, de jól hangzott ott két fájás között.

Zsunya

Kedves Zsunya!

Mindenben egyetértek Veled.
Biztos vagyok benne, hogy a tapasztalatom nem csak az általam ismert klinikára, hanem minden kórházra érvényes, a János kórházban is lelkiismeretes orvosok dolgoznak úgy mint bárhol az országban!
Amit az utolsó bekezdésben írtál, azt nekünk már a szülésre felkészítõ tanfolyamon elmondták, ugyanezekkel a szavakkal (mert én elsõ babámnál még arra is jártam ám! )

Nálam is nagy a kísértés, hogy megkeressem az elsõ babámnál ügyeletes orvost. De míg Bp-re oda-vissza utazással együtt fél napot kellene egy vizsgálatra szánnom, nem lenne aki a kisfiamra vigyázzon.
A hozzászólásomat abban a hiszemben írtam, hogy Te most az elsõ babádat várod! Így, hogy Neked is van már tapasztalatod, teljesen megértem a döntésedet.

Azt a kismamát is megértem, aki régóta szeretne babát, elsõ gyermekével sikerül kimamává lennie és elképzelhetetlennek tartja, hogy ne fogadjon saját orvost hisz teljesen ismeretlen számára ami elõtte áll, egy saját orvossal sokkal inkább biztonságban érzi a várva várt 9 hónapot és a nagy napot, a szülést! Én így voltam az elsõ gyermekemmel.
Tapasztaltam, megismertem sokmindent, a kórházt, az orvosokat, önmagamat... és most nagyon magabiztosan állok azzal az elhatározással, hogy az égvilágon semmi szükségem a havonta-háromhetente borítékolt ezrek adományozására, inkább félreteszem ételre, kiscipõre, a második kiságyra.
Ha nagyon gazdag lennék, biztosan nem sajnálnám kiadni a 4-5.000 forintot egy 6 perces vizsgálatért, de így bevallom, sajnálom rá. Nem a magzatomra sajnálom! De nem hiszem, hogy neki az kell, hogy minden hónapban ugyanaz a doki kukkolja meg és attól fog egészségesebbnek, szebbnek születni.

Nna, jövõ héten megyek a körzeti orvosi rendelõbe, ahol szintén minden doktor kedves, aranyos és figyelmes!
Aki legutóbb az ultrahangot csinálta, végig ilyesmiket mondogatott: "Milyen jó fej ez a baba! De édesen nyújtózkodik, látszik hogy jól érzi magát odabent! Látja anyuka, itt a karja, lába... Nna, milyen szögbõl nyomtassuk ki a képet az apunak, hogy mutat a legjobban ez a csöppség?"


Jó éjszakát : Katus

Szia Kata!
Mikor elõször irtam ide valóban még vivódtam, de azóta már megszületett a kisfiam. És életem legnagyobb sikerélménye volt a szülés. Ami nem volt hosszú, sokkal kevésbé fájt mint vártam, és barátságos derüs hangulatban zajlott. És bár itt azt irta valaki, mégsem éreztem magam a szülõágyon kiszolgáltatottnak és butának mert nem foglalkoznak velem megfelelõen.

Azt hiszem azért még az is közre játszik, hogy az ember hogyan fordul a dokihoz és a szülésznõkhöz. Ha partnert és nem a megváltó mindent megoldó fehérköpenyest szólitjuk meg bennük, akkor nem lépnek bele abba a viselkedésformába, ami szerint õk úgyis jobban tudják mi a jó nekem. Kicsit zavaros ez igy. Szóval azt hiszem hogy a beteg viselkedésére ad választ az orvosok nagytöbbsége. Az emberek hajlamosak isteniteni õket, õk meg nem térnek ki ez elõl. Pedig ha benne lenne ezekben a párbeszédekben az egyenrangúság, hogy nem tesz szivességet azzal, hogy elvállal, akkor talán ez is megszünne.

A gyerekorvosunk pl nem volt szimpatikus, ezért átjelentkeztünk egy másikhoz. Az új megköszönte a bizalmat. És a következõ vizsgálaton mindenre emlékezett amit korábban telefonon beszéltünk. Szóval nagyobb biztonságban érezzük magunkat igy, hogy biztosan emlékszik, hogy ki ki.
Szóval igenis vannak jó és emberi orvosok, akik szivvel csinálják a dolgukat. Én az ilyen orvosnak szivesen adok karácsonykor ajándékot, vagy ha kiderül a szülinapja. De az ilyen emberek ahogy hallom nem is nagyon tudják jószivvel venni a hálapénzes rendszert.


Bocs a szájmenésért, csak annyi minden eszembe jut errõl. De most abbahagyom.
Puszi
Zsunya

Hálapénz

Az orvos megkérdi Géza bácsit a rendeloben:
- Maga tette ezt a húszezer forintot a zsebembe?
- Nem.
- Miért nem?