SZiasztok!
Henke! Így találták fel a konzervet a halak is: beúsztak az apró fémdobozokba!
Házvásárláshoz drukkolok! Hogy álltok? És hogy sikerült végül a hajvágás? Vagy Bai azóta is féloldalas?
A taliról:
BMárti! Szerintem nem széthúzás az, ha több csoportban több helyszínen találkozunk, hiszen a lényeg az, hogy minél jobban érezze indenki magát a babájával együtt, nem? Én is tudok kocsival menni, tehát ha két (vagy több) helyszín lesz, nekem is döntenem kell, de ettõl nem érzem rosszul magam! Ha az egyik helyen pld, olyanoik lesznek, akikkel már rég szerettem volna találkozni, de még nem volt rá módom, valószínû, hogy õket választrom. Nem azért, mert akiket már ismerek, azok nem rokonszenvesek, hanem mert kíváncsi vagyok a többiekre is. SZempont lehet még, hogy hová hogyan tudok eljutni, mennyi idõ alatt, milyen az idõ, stb., és persze, a szimpátia is. Szerintem itt is, mint bármilyen valóságos társaságban, kialakulnak kölcsönös szimpátiák és kölcsönös ellenszenvek, akár állandóra, akár idõlegesen. Én ezt természetes dolognak tartom és nem hiszem, hogy ez bántó lenne bárkinek is, hiszen feltehetõen engem sem "szeret" mindenki sem itt, sem sehol. Remélem, azért néhányan igen!
Cory! Veled sem értek egyet (ez ilyen nap
)! Attól, hogy a hétfõi talira hárman tudtatok épp elmenni, miért kéne hármótoknak dönteni a következõrõl? Az meg, hogy "kinek mihez van joga", elég izgalmas kérdés, de szerintem senkinek nincs joga eldönteni, hogy mások mit csináljanak, viszont ez a fórum szerencsére nem is alkalmas hatalomgyakorlásra. Én hiába dönteném el, hogy csak azzal vagyok hajlandó találkozni, aki idejön (mert persze jogom van hozzá), ha nem jön ide senki, pofára esek (de akkor persze úgy kell nekem)
Andi! A tegnapi szigetezés nem sikerült
és nagyon jó volt
, amit úgy kell érteni, hogy 10-re beszéltem meg a barátnõimmel, én ott voltam fél tízkor, õk fél tizenegykor (mondjuk így átlagban megvolt a tíz
), aztán nekik egyik játszótér sem felelt meg, úgyhogy fél tizenkettõig csak "helyet kerestünk", aztán õk fél tizenkettõkor hazamentek
Aztán én meg rájöttem, hogy kettesben Árminnal én nagyon jól megvagyok, így mi 3-ig maradtunk, csodálatosan jól éreztük magunkat, hazafelé pedig még egy antikváriumba is bementünk
:9 (az antikváriumok a gyengéim) és egy gyrost is ettem, amit már vagy másfél éve nem. Ha tegnap lettetek volna a SZIP-ben, átmentem volna, de a Ligetet túl bonyodalmasnak ítéltem.
SZila! Ármin feje is koppan a padlón!
Én már kíváncsi lennék a koppanós Hangára, úgyhogy mi rászánnánk magunkat az Omszki-tavi talira, akár jövõ hétfõn is, de nem érdemes a hév miatt tényleg egy hetet csúsztatni?
SAjnos nagyon rég kezdtem el írni, mert közben történnek itthon a dolgok, úgyhogy lehet, hogy már rég lezártátok a témát, akkor bocs!
De most már aztán tényleg megírom azt is, amit akartam eredetileg!
Még rég tanultuk pszichológiából, hogy egy ekkora gyereknek nem létezik az, amit nem lát. Kipróbáltuk: tényleg, és nagyon édes!!!!!!!
A szemüvegünkre mindig vevõ, bárhonnan odatép ezerrel. Mikor már odaér, a szeme láttára rádobok egy kispárnát a szemüvegre, amitõl az nem látszik. Ármin keze megáll a levegõben és tudja, hogy akart valamit, de hogy mit?????
Ha vkinek a gyereke ilyenkor benyúl a tárgyért a párna alá vagy azt tudatosan lehúzza a tárgyról, az már egy lépéssel elõttünk jár! Nagyon-nagyon aranyos, próbáljátok ki!
Márti+Ármin(tegnap volt 8 hónapos
)