Ma voltunk a Gólyahír közgyűlésén, ami nagyon jó hangulatú volt. Megismertük személyesen Ildikót és Marci anyut.
Nagyon örültünk nekik. Gergő kitűnően érezte magát, mivel kézről kézre járt, amit nagy mosolyokkal köszönt meg.
Délután azt hitte, hogy szintén ölibaba lesz, így volt némi sírás, mert anya kegyetlen volt és csak a kiságy mellett állt, illetve együtt hasalt a fiával a játszószőnyegen.
Hildus: ha lehet, küldesz a picurodról fotót mélben? Szeretném már látni mennyit nőtt. Persze, ha nem szeretnéd, nem fogok megsértődni.
Ancsúr: szomorúan olvastam, hogy bömbis hangulatban vagy. Gondolom, a várakozás nehéz percei gyötrik meg a lelkedet. Hiába mondanám, hogy türelem, sajnos az ilyenkor lehetetlen. Ki kell bírni valahogy. Bömbizve vagy nevetve, de ki fogod bírni.
Amneris: Végre, aljött a nagy nap, amikor Zitus a karjaidban pihenhetett. Gondold el, Õ mennyire várta a védelmező, szerető anyucit.
Gabszi- Süni: nekem nagyon tetszik a könyvajánló
Töltike: várhatjuk a testvérkocsis fotót?
Rvan.
Rayo: Jobban van már Regina? A közgyűlésen kaptunk egy könyvet a természetes gyógymódokról. Ott ajánlják a gyermek mellkasára kenve a disznózsírt, túrót és a harmadikra nem emlékszem. Mindez köhögéscsillapító hatású.
Boszi: tőlem is megkérdezik gyakran, hogy miért barna a Gergő szeme? Én ilyenkor azt mondom: barna, észre sem vettem :
na, hogy ezután mit gondolnak?
Mit kell erre a hülye kérdésre válaszolni?
[/
