2006.03.30 21:15
Szerző: kormi
Sziasztok!
Jöttem hozzátok egy kis vidámságért. A korosztályos topicunkból tegnap meghalt az egyik anyuka, én is végigsírtam az egész estét, nagyon jó, összetartó társaság az a topic, s mindenki nagyon szerette, s szorított érte, hogy ő győzzön a betegség felett... Nem is tudom, hogy magához fog-e térni a topic ebből a sokkból.
Ezért nagyon jól esett ma itt a napi dolgokat olvasgatni, s nézni a képeket.
Mamacka,
olyan IRÍGY vagyok!!! GYÖNYÖRÛ a babasarok, leginkább a textiliák tetszenek.
Tücsökmami,
a babaúszásért is irígykedem. Amikor Benedek úton se volt, már akkor elhatároztam, hogy ha lesz babám, majd járunk babaúszásra. Erre lett egy olyan fiam, aki közel egy éves koráig kifejezetten utálta a vizet, így nem tudtam vele járni. Leventével meg esélyem se lesz eljutni.
Több, mint egy hete elkezdtem egy maratoni hozzászólást, amit végül esélyem se volt befejezni, a témák meg közben elavultak. A két legfontosabb gondolatsoromat azért leírom:
fejés:
Azt tudjátok, hogy a meleg (forró) víz nagyon megkönnyíti a fejést? Borogatás formájában is, de én sokáig azt csináltam még Benedek idejében, hogy beültem a fürdőkád sarkába, engedtem a mellemre a forró zuhanyt, s amikor éreztem, hogy jól fellazult a mellem, no meg telítődött, akkor gyors törölközés után ott helyben fejtem, majd újra zuhany, újra fejés... Ez akkor is segített, amikor a mellgyulladáskor a besürűsödött, trutyis tejtől kellett megszabadulni komoly fájdalmak között, meg amikor az volt a cél, hogy minél több tejet nyerjek a kiegészítéshez.
Hozzátáplálás: én annak a híve vagyok, hogy elég 6 hónapos kortól elkezdeni, több okból is. Lustaság: a legkönnyebb dolog cicvel elintézni a kajáltatást, bőven fog az ember később eleget szenvedni az etetéssel, legalábbis nálam minden nap horrorpontja Benedeknél az etetések, mennyire könnyű volt, amikor csak cicizett...
Ugye sokan mondják, hogy csak akkorra érett eléggé az emésztőrendszer a más ételekhez, s amire nálunk kifejezetten figyelni kell, az az allergia. Mind a párom, mind én halmozottan allergiásak vagyunk, egy csomó dologra, így a fiúknak sajnos elég nagy esélyük van erre, Benedek nem is nagyon ehet még most sem tejterméket, mert nem nagyon bírja.
Még a témához: egy régebbi Kismama újságban volt egy cikk, hogy a hozzátápihoz ne főzzük, hanem inkább süssük a hozzávalókat, mert jobban benemaradnak az értékes anyagok. Ugyan én nem próbáltam se répát, se céklát sütni, de a sültalma rettenetesen bejött nálunk. Nem is olyan savas, mint nyersen (én pl nem nagyon tudok nyers almát enni, nem bírja a gyomrom), s Benedeknek ma is nagy kedvence (leginkább sütötőkkel együtt). Így nálunk nagy sláger volt, hogy nagyobb adag almát sütöttünk, egy kis részét a babának ízesítés nélkül, a többit a mamának, mondjuk lekvárral és dióval, nyam-nyam...
Egyrészt nagyon szalad az idő (kedden megyek a dokinőhöz 6 hetes kontrollra), másrészt folyton figyelmeztetnem kell magam, hogy hiába olyan nagy baba Levente, ő még valójában nagyon kicsi. Lesem már, mikor jön az első igazi mosolya, nagyon várom, néha félálomban elmosolyodik, s az olyan gyönyörű!!! Alig várom már, hogy szabadutat kapjak a kádfürdőzéshez, rettenetesen hiányzik, én ezzel tudok ellazulni. Mondjuk komoly akadályt jelent a rengeteg fürdetőjáték eltávolítása a kádból. Az egyik este egész sokáig tartott Benedeket meggyőzni, hogy a horgászbotját nem viheti magával aludni. Végül kiegyeztünk két halacskában.
Írok majd egyszer a két kisbabás létről, msot ennyire futotta. Azért azt még gyorsan, hogy imádom a babakocsimat, ahhoz képest, hogy milyen nehéz, nagy kocsi, annyira könnyű navigálni, hogy egész egyszerűen el tudok jutni a játszótérre minden kátyún és útpadkán keresztül úgy, hogy az egyik kezemmel a babakocsit tolom, a másikkal Benedek kezét fogom. Úgy néz ki, szép idő esetére kialakult a napi menetrendünk, délelőtt a Lenhossek parkba megyünk, ahol egész jó kismamatársaság jön össze, délután meg a Brumi Maci bababolt melletti, Tinódi utcai játszótér a cél.
Megyek, Levente kb 10 percenként rájön, hogy nem vagyok mellette, s ilyenkor morcosan ébred...
Kormi
