Sziasztok!
Az előbb írtam egy jó hosszú levelet, de elszállt az egész.
Ehh, a technika ördöge!
Noémi, már tényleg nincs sok idő hátra!
Ne félj, nem lesz semmi gond! Az első pár hét kicsit nehezebb, amíg összeszokunk a babával, de utána minden nagyon jó lesz! Most már tudjuk, hogy mikor miért sír, imádjuk a hatalmas babamosolyokat, a gőgicsélést és a látványt, ahogy fokozatosan felfedezi a világot.
Nagyon jó érzés.
Mi még az elején megbeszéltük, hogy nem fogjuk "burokban nevelni" a kisfiunkat, ami azt jelenti, hogy szinte mindenhová visszük magunkkal. Tegnap például a barátnőm szülinapján voltunk, nagyon jó volt, a mi babánk volt a világ közepe, mindenki körülrajongta.
Õ is nagyon jól érezte magát, imádja a társaságot. Ezt szokta meg, nálunk mindig nagy a jövés-menés. A párommal már kétszer eljutottunk kettesben moziba is, addig a nagymama eljött hozzánk. Mondjuk, nem nagy kaland, 5 percnyi séta tőlünk a mozi.
Nyár végére tervezünk egy nyaralást egy nagyobb baráti társasággal, ahová természetesen a kisfiunkat is visszük.
Mindig egy rakomány babacuccal kell indulni mindenhová, de megéri.
Ezeket csak azért írtam le, hogy tényleg nincs mitől félni, az élet csak színesebb lesz egy babával.
Anikó, mi is most kezdtük az oltásokat, szegény kisfiam elég nehezen viselte a 2 hónapos szurit, pár napig nyűgösködött utána.
Mindig azzal vigasztalom magam, hogy a szuri sokkal kevésbé fájdalmas, mint azok a betegségek, amiktől megvéd. Remélem, Geri jól viselte!
Zsu77 nagyon eltűnt! Remélem, jól vannak és csak a kislánya köti le ennyire! Jó lenne, ha jelentkezne.