Sziasztok!
Ági vagyok, aki elindította ezt a témát.
Áginak
k, ezentúl ÁÁgi leszek. Garatulálok a fiacskádhoz,
második lehetõségem még nekem is van!
P. Ildinek: Már túl vagyok a kezdeti kiboruláson, bár azért
még örülnék, ha a következõ UH-n
(nem a szülésnél!) kiderülne, hogy mégis fiú.
De már bennem van az az érzés is, hogy
sajnálnám, hogy mégsincs kislányom.
Z Mariannak: Biztos vagyok benne, hogy teljesen igazad van,
és így lesz velem is!
Zsomimamához reagálnék: Igen, tudom, hogy a baba érzi azt,
amit én, és ezalatt a 2 nap alatt szegénykém
nagyon-nagyon keveset rúgdosott! Már túl
vagyok a dilin, amit õ is érez, és tegnap óta
megint nagyon sokat mocorog! De azért nem
hiszem, hogy pszichológushoz kellene mennem,
amikor ilyen csodálatos ember van mellettem,
mint a férjem, akinek köszönhetem, hogy
folyamatosan nyugodtabb vagyok.
B.Verának: És sohesem fogok így reagálni, ebben egészen
biztos vagyok!!!
Nincs szükségem pszichológusra ahhoz, hogy
tudjam, miért. Az elsõ és prózai oka csak annyi,
hogy fiút szerettem volna. Másodsorban tényleg
van oka is, van aki nagyon durván reagált rá,
hogy kislány. (hozzájárult a kiboruláshoz)
De ehhez nincs szükség nyomozásra.
Szia Id: Köszönöm, amit leírtál, nagyon jól esik!
Már nem sírok, sokkal nyugodtabb vagyok, ebben
segítenek ezek a pozitív levelek is. Már adtunk
nevet a picinek, Dórának hívják. Õ is érzi, hogy
már nyugisabb vagyok, újra simogatom õt, és õ
"válaszol"!
Egyébként nekem is volt álmom, a második hónapban voltam, mikor azt álmodtam, hogy kislányom lett, nagy fekete haja volt. Nem akartam hinni az álmomnak.
Lombikkal kapcs-ban: nem tudom, milyen lehet az, hogy sokáig próbálkoztok és mégse, de próbálom elképzelni.
Nekünk védekezés mellett fogant ez a kislány, de drukkolok nektek, hogy sikerüljön, mert nekem is van olyan barátnõm, aki hasonló cipõben jár veletek!
Sziasztok, ÁÁgi.