2000.06.09 08:54
Szerző: Anonymous
Kedves Mindenki!
Alapvetően valóban felháborító, hogy pénzt kell adni egy orvosnak, de én úgy gondoltam, hogy inkább fizetek valakinek, csak rendesen lásson el, minthogy ne törődjenek velem. Ugyanis az történt úgy három évvel ezelőtt, hogy egy tragikus eseményből kifolyólag nem nagyon törődtem magammal, nem ettem, stb. igy aztán lett egy olyan kis finom fertőzésem, melynek következtében a vérpisiléstől kezdve a 40 fokos lázig minden bajom volt. Az apám és a nagyanyám felvittek a Szent János kórházba egy világhírrel rendelkező urológushoz, aki amellett, hogy egy darab húsként kezelt, ránézésre megállapította a bajomról, hogy ez bizony gomba. Figyelmeztetés nélkül megkatéterezett, stb. Mondhatom nem volt túl kellemes. Ezek után átmentünk az ottani nőgyógyászatra, ahol egy Dr. Újvári Elemér nevű orvos kezei közé kerültem. Ő megvizsgált, ahsonlóan az előbbihez, levett egy kis kenetet, azt mondta szerinte nem gomba, de majd, ha meglesz az eredmény. Meg is lett, tényleg nem gomba. Urológus a lelet láttán legyint, de higyem el, hogy az. Kezelés: Klion, Tarivid, Canestenék teljes családja. Nem javul. Eltelik egy hónap, ugyanolyan. Két hónap, hasonló. Közben beszéltem többször a nőgyógyásszal, mondtam neki, hogy a leletem ellenére mire kezelnek, válasza az volt, hogy ne törődjek vele, ártani nem árthat. Újabb vizsgálatokra nem került sor, öt hónap elteltével a helyzet még mindig változatlan volt, sőt allergiás lettem a Canestenre, ami azt jelentette, hogy lett egy szép kis göböm. Mondtam neki, jól beijedve, berendelt magához, majd egy 2 másodperces vizsgálat után közölte, hogy ő nem érez odabent semmit, de ha úgy gondolom, hogy allergiás lettem a szerekre, hagyjam abba a kezelést egy hétre, majd menjek vissza hozzá egy hét múlva. Na ez volt az a pont, amikor totál betelt a pohár. Hazamentem és eldöntöttem, hogy a Jánosba soha töbé betegként be nem teszem a lábam. Elmeséltem a dolgot a nagyimnak, mivel mindkét orvos jó ismerőse volt, a nagynénéim ennél a dokinál szültek, az urológus kezelte a család vízügyi panaszait, tehát elmeséltem neki, hogy hogy jártam, mire ő megkérdezte, hogy adtam-e az orvosnak pénzt. Én naivan visszakérdeztem, hogy miért kellett volna, mire ő, hogy igen illett volna. Hozzáteszem, hogy akkor voltam életemben először nőgyógyásznál, így aztán semmiféle tapasztalattal nem rendelkeztem az orvosok terén. Honnan tudhattam volna, hogy mit vár, ha nem közli? Néma gyereknek anyja se... Mondtam neki, hogy nem, de ezek után nem is adnék semmiféleképpen, és hogy vissza se megyek oda, inkább keresek valaki mást. Míg keresgéltem, kb. úgy egy újabb hónapig, szüneteltettem a "kezelést", és érdekes módon kezdtek elmúlni a panaszaim. A volt főnöknőm mesélt az ő orvosáról, akinél a második fiát szülte, hogy mennyire rendes és emberszerető, hogy mennyire jól végzi a munkáját, milyen emberséges. Tudtam, hogy magánrendelője van és azt is tudtam, hogy pénzbe fog kerülni, de úgy gondoltam, próba-cseresznye, hátha kapok is valamit tőle. Így kerültem a Bálint dokihoz, aki végre valóban kikezelt, és bár mint magánnőgyógyászomnak, meg vannak a tarifái, mégis szívesen járok hozzá és eddig még nem csalódtam benne. Emberként kezel, figyel arra, hogy ne legyen számomra megalázó vagy lelkileg kellemetlen egy vizsgálat, minden szükséges vizsgálatot megcsinál, stb. Elbeszélget velem és ha mondok valamit, végighallgat, figyelmesen. Nem csak ül szótlanul. Bármit kérdezhetek tőle, bármikor utol tudom érni, de ha mégse, ha üzenetet hagy neki az ember, visszajelentkezik. Lehet,hogy nem etikus az orvosok részéről pénzt elfogadni, de szerintem sokkal gusztustalanabb az, hogy valaki csak elvárja a pénzt és addig nem is kezel rendesen, amig nem adsz neki valamit. Én azt sokkal tisztábbnak és korrektebbnek érzem, hogy tudom mennyivel tartozom, de azt is tudom, hogy ezért maximális figyelmet kapok. És ez nem hálapénz ebben a formában, hanem egy jó előre megállapított tarifa. Így még mindig meg van az ember választási lehetősége.
Különben is, ha az ember például a fogaira kiad egy csomó pénzt és magánfogorvoshoz jár meg hasonlókhoz, akkor miért pont a szüléskor és a nőgyógyászati vizsgálatokkor ne kapjon maximális figyelmet. Mellesleg itt nem egyedül az orvosok a hibásak, hanem az egész ellátási rendszer úgy vacak, ahogy van.