Sziasztok
Ma éjszaka este 11-től reggel 6-ig aludtam és közben csak egyszer ébredtem fel, hajnalban, akkor ugyan virrasztottam fél órát, biztos, ami biztos alapon
, enélkül nem múlhat el éjszaka, de utána horkoltam tovább
Törpi is este 10-kor ébredt csak fel, utána már reggelig aludt
Meg is van az eredménye, nekem már tiszta hawai volt ennyit aludni, rendesen kipihent vagyok
Most én is pörgök Kristóffal
És a kedvem is jobb
Bárcsak mindig ennyit tudnék aludni!
Apucimról pedig:
Higgyétek el, nem múlik el nap, hogy ne lenne téma nálunk a játék.
Õ mindigis számítógépbolond volt, azt is tudtam, hogy ezt a játékot már nagyon várta. De nem gondoltam, hogy ennyire.
Sajna hamarosan jön a játék kiegészítője
Ez nála szerintem olyasmi függőség, mint másnál az alkohol vagy a drog.
Tudja, hogy nem normális, amit csinál, néha próbálkozik is kevesebbet játszani, bár teljesen abbahagyni nem tervezi.
Két napig megy a dolog, persze ezen a 2 napon is játszik, mert nem telhet el úgy nap, hogy ne játsszon, de akkor legalább mértékkel. De harmadnap már nem bírja és újra beleveti magát a játékba.
Az a baj, hogy minden barátja ilyen számítógépes, és mivel egyiknek sincs családja, sőt, a legtöbbnek még barátnője sem, így ők ráérnek egész nap játszani, éshát csábítják Apucimat is. Mégis, milyen dolog az, hogy minden haverja játszik, csak ő nem???
Persze, persze, ezerszer megdumáltuk már, hogy ő már férj és apa, neki első a család. Õ ezt tudja, de nem megy neki.
Néha már olyan, mintha nem is itt élne, hanem egy másik világban, egy fantáziavilágban. Megkérdeztem pl., hogy mit szeretne karácsonyra. A válasza az volt 700 aranyat, hogy meg tudja venni azt a mittudoménmilyen lovat. A játékban. Tehát már nem is kézzel fogható valós dolgokra vágyik, hanem csak a játékban tud gondolkodni.
Mikor telefonál is mindig csak ilyeneket hallok, hogy lemegyek a minotaurral a labirintusba, kinyírjuk a szörnyet, elmennek Urumharba, meg mindenféle fantázianevű helyre, megveszem a páncélt,stb.
A játékkal kapcsolatban nem számít semmi. 7000Ft-okért veszünk 60 napos feltöltőkártyát hozzá.(na nem mintha ilyen jól menne!) Az se számít, hogy hajnali 2-kor fekszik le és reggel fél 6-kor már kelnie kell.
És az a rossz, hogy mivel internetes játék, nem úgy van, hogy csak fogja és kikapcsolja, (mármint lehetne úgy, tőlem, de szerinte ez lehetetlen),merthát a neten többen játszanak együtt, egy időben, így nem léphet ki a játékból csak azért, mert pl. vacsizni szeretnénk, ha ők akkor épp egy labirintusban csatáznak.
Mondtam neki, hogy menjen el pszichológushoz. Dehogy megy el, ő nem bolond, csak szeret játszani.
Utoljára abban egyeztünk meg, hogy egy héten 2 nagy játékos nap van, ilyenkor játszhat hajnalig, én pedig átmegyek Manó szobájába, hogy ne zavarjon a billentyűzet és az egér kattogása, ami megjegyzem egyébiránt nagyban hozzájárul ahhoz, hogy nem tudok aludni. Fél éjszaka ezt hallgatni, hát nem éppen altató jellegű.
Szóval 2-szer játszik, a többi napokon is, de akkor max. 11-ig és utána jön velem az ágyba, és persze folyamatosan kap kisebb feladatokat, Manóval játszani, hétvégén pórszívózni, stb. Nem nagy dolgok, olyanok, amik egyébiránt természetesek lennének, de neki nem azok.
Úgyhogy most ez van, de, hogy meddig, azt senki se tudja.
Muki
A szopizásban igazad van. Ez az én hülyeségem.
Nekem már Kristóf 2 hetes korától kezdve nem volt elég tejcsim, előtte rengeteg volt, de tuti, hogy pszicés hatásra (Apucim kirakta a 14 éves kutyusom szűrét, mondván kutya és gyerek nem fér meg együtt, így mehetett a kutyám anyukámékhoz. Nem beszélte meg velem, nem volt beleszólásom, nem hatotta meg, hogy teljesen kikészültem. Sose szerette a kutyámat, ez jó alkalom volt megszabadulni tőle. Mindegy, ez már régi történet, a régiek talán még emlékeznek a sztorira) Na ettől kikészültem, a tejcsim drasztikusan lecsökkent, azóta küzdök, hogy legyen kicsit több.
Kristóf iszonyatosan cicimániás, és ami nem utolsó szempont, a szopizás nálam 1. helyen áll a bealtatásban. Nélküle még ennyit se aludna Kristóf. Nappal pl. se a ringatás nem segít (mert közben ficánkol és nézelődik), sem a teáztatás, egyedül a cici az, amitől beájul. Nélküle nem tudom, hogy altatnám be.
És sokszor éjszaka is ez segít.
Nincs már sok tejcsim, 30-40gr lehet, de félek, ha abbahagyjuk a szopit, még nehezebbek lesznek a napjaink.
Csak ezért nem merem abbahagyni a szoptatást. Tudom hülye vagyok, örökre nem szopizhat, de lagalább addig, amíg van mit és amíg ő is elfogadja.
Tamesz
Nagyon jók a képek, Marci nagyon helyes kispasi
Juc
Jobbulást nektek
Kristóf talán már mára kezd jobban lenni. Mondjuk a kedve eddig se volt rossz, csak péntek óta nem evett, csak reggel és este egy kis tápit, (de szerencsére vannak tartalékai
)és minden nap ment a hasa, nem is kicsit, mint a víz, folyt ki a pelusból, egy tonna ruhája ázott tegnap a kádban.
Ma , nem szeretném elkiabálni, egyelőre szilárdat kakilt
Remélem így is marad
Cipő:
Én meg épp úgy tudom, hogy egészségesebb, ha mezítláb megy a gyerkőc, mert a lábboltozat így tud jól kialakulni.
A tavaszt már én is úgy várom
Akkor már nem kell majd ennyi ruha, meg már majd menni is tud Kristóf egyedül. De jó lesz, lemegyünk majd sétálni, játszóterezünk, átmegyünk a Dolfi kutyáért és együtt visszük sétálni
Flames
Én pedig pont a terhesség alatt voltam olyan kiegyensúlyozott és boldog, mint még soha életemben
Nagyon fitt kismami voltam
, egész nap pörögtem, tele voltam energiával, mitha nem is lettem volna pocakos
Nekem akkor kezdődtek a gondok, amikor 2 héttel szülés után megcsappant a tejcsim, ezt nagyon nehezen tudtam elfogadni.
Na most már fefogom, mert egy kész regényt írtam
Megyünk ruhákat teregetni a segédemmel
Babus