Isten éltesse a féléves Csöppöket!
Ildi, Marci azért született császárral, mert - szerintem - nem akart kijönni. a 8. hónapot farosan töltötte, és én aggódtam, h császár lesz..aztán megfordult, és mégis az lett. Bővebben: egy orvos kissé brutálisan vizsgált meg, ő vizsgálta fölül, hogy az 1 hetes túlhordásom esetén indokolt-e a császár. ettől folyt el a magzatvíz, de 6 óra mulva még nem indultak be a fájások (szülinapom lévén telefonálgattam a szülőszobában vidáman, és az uram is fölért Pestre. Aztán oxitocint kaptam, onnan kezdve újabb 6 órán át 1-2 perces fájásaim voltak. sokat sétálni-rásegíteni se lehetett, mert félő volt, hogy előesik a kzsinór...pedig a végefelé már olyan tolófájásfélék voltak... jaj, és azért tartott iolyen sokáig, mert nem tágultam rendesen, mert a feje nem illeszkedett be, "nem konfigurálódott" vagyis nem csúsztak össze a csontocskái, mert egy kicsit se segített. csak elszenvedte szegénykém, hogy tágítanak ezerrel az összes dokik
aztán romlott már a szívhangja is, "asphyxia" veszély volt, akkor megcsászároztak. akkor látták, hogy a köldökzsinór is kicsit a nyakára volt tekeredve. de hogy most emiatt nem indult el kifelé, vagy úgy érezte, hogy a kicsit lyukas szíve miatt nem menne neki, nem tom, de pocsék volt mindkettőnkek. hát "röviden" ennyi.
Csatlakozom Ildihez a hirtelenkedéssel kapcsolatban! Emberem szülei a "csak semmi őszinte érzelem, fő a kellemes, kedélyes, idilli polgári család látszata" meg a " mindíg legyél barátságos, de őszinte soha" elvét vallották... rettenetes, tényleg. két frusztrált, egymás előtt is folyton feszengő és színlelő ember merő képmutatásban görcsölve, soha egy hangos szó, de három depressziós, önértékelési és kapcsolatteremtési zavarokkal küzdő gyermek...jó, már a múlté. Úgyhogy csak lazán. Jó ha a gyerek látja, hogy vannak érzelmeink, és hogyan dolgozzuk fel azokat. sokat tamnul belőle, ha jól kezeljük magunkat végül.
"Hiszen ok a mi varva vart kincseink, akiket annyira vartunk...mindig erre gondolok ha mar teljesen kiboritanak." ez jó, köszi!
És jobbulást Nektek, hamar!
Judit, az a kedd éjjel nekünk is nagyon frontérzékenyre sikerült
Maris, az olvastam, hogy a nőgyogyik, meg a szülésznők is babaneteznek, de nem írnak, csak figyelik, h ki mit ír róluk...ajajaj
(nekem is kellene fogorvoshoz menni, Marci megfoganása óta nem voltam, az egyik agyaram szürkül a tömés alatt, belül
(( gyökérkezelős rémeket látok, és csak halogatokkk
Zita, de jó, én pont fordítva, azon rágódom,hogy hogy bírom ki, hogy nem dolgozhatok míg teljesen lefoglal a gyerek, akit nagyon szeretek, csak olyan jó lenne valami Mást IS néha!!!
Várandós Csilla és Vera, élvezzétek, hogy (majdnem) azt csinálhattok, amit akartok, az utolsó percig
mert aztán évekig elfelejtehtitek ezt a felhőtlenséget
szóval olvasás, egyéb élmények, társaság, hobbik, most még mindent bele
!
Sasiorsi
A Babának nem nehéz egy éves koráig nem adni tejet, én se adtam, óvatoskodásból, pedig Apja csak atkára allergiás, igaz, 5keresztes. Viszont se tejeskávé, se kakaó a maminak, ó borzalom! Találj ki helyette valami más fincsi kényeztetést! Ananászlé...kinek mi
Vera, nekem a citromfagyi sokat segített a hányingeremen...meg kefíren éltem.
Na eldugulok, mert sokk vagyon mindég! meg Uramnak köll a gép.
Jó éjt!