<font color="ff6000">Cas!
A "pipi" akkora nagy, hogy a fejét épphogy csak át tudom karolni. Azért is tettem bele, hogy látszódjon a kocsi mérete. Szerintem tök jó széles. Legalábbis azokhoz képest, amik ott voltak mellette a boltban.
Nem repedeztem szét. Csak egy pici repedés van a köldököm felett. Vékony, és kb 3 cm hosszú.
Szeremcsére.
Zseppy!
Gyógyulj meg minél előbb!!!
Én is túl szeretnék már lenni rajta.
Otyka!
Én is ott vettem a kocsit.
Szóval megjöttem a kórházból.
Mielőtt elindultam, meleg vízzel fürödtem, próba-szerencse. Ha beerősödik, akkor úgyis jó helyre megyünk címszóval. Na, ez nullára elmúlasztott mindent.
Teljesen letörtem. Ctg-n babát ébreszteni kellett, pedig direkt előtte ettem. Semmi fájást nem mutatott. Dokinéni megvizsgált, méhszájam ugyanolyan. Azt mondta, hogy most nem tart akkor bent. Ha lenne valami fájás, akkor lenne értelme ráerősíteni, de így nincs. Mehetek haza.
Viszont van egy rossz hír. Főnöke kiadta neki kötelezőbe, hogy most szombaton el kell utaznia továbbképzésre két (!!!) hétre. Azt hittem, ott esek össze. Ezt így szülés előtti napokban bejelenti!!! Egy másik doktornő veszi át addig a szülőnőit. A másik drnőt kb kétszer láttam, mikor elment mellettem. Azóta is sírhatnékom van. Mondtam neki, hogy én nála akarok szülni!!! Dokinéni is letört, és mondta, hogy próbáljak még többet lépcsőzni, meg sétálni, és holnap délután-este ügyeletes, 2-től bent van, úgyhogy menjek vissza még holnap kora délután egy ctg-re, hátha van rajta fájás, és akkor rá tudunk erősíteni.
Ezután beszéltem a szülésznőmmel. Tök rendi volt. Neki is majdnem elsírtam magam. Kérdezte, hogy mit szeretnék? Várjunk, míg spontán beindul, vagy segítsünk rá természetes úton???
Ez utóbbit választottam. Ezt itt nem írnám le. Ha valakit nagyon érdekel, akkor priviben mehet.
Meg mondta a házaséletet is. Látta, hogy ebe beletrafált, és gondvan. Tehát elmondtam, hogy nem igazán állunk úgy apával, hogy ez össze jöjjön. Pedig állítólag ez nagyon sokat segítene. De azért rákérdezett, hogy a gyereket akarja-e apa? MOndtam, hogy azt máris imádja, és nagyon várja. Legalább ez rendben van.
Két napja, mikor ez a téma szóba jött "párom" és köztem, mondta, hogy szívesen segít benne, csak nem akarja, hogy félre értsem, mert még mindig nem tudja, mi legyen a továbbiakban. Mondtam, hogy inkább hagyjuk. Nem tudom, hogy ráfanyalodjak-e... Van másfél napom a szülésre, ha a saját dokimnál akarok szülni.
Most teljesen kész vagyok.
Tanácstalan vagyok, és sírhatnékom van.
Szilpa
39</font>