Viki
Legelőször is egy kép a kedvedért!
Sebi annyit balhézott a billentyűzetért, amikor az ölembe veszem netezés közben, hogy szóltam az apjának hozzon neki egy kiszuperáltat a munkahelyéről. Lesikáltam szappanosvízzel, és mostmár nincs vita!
Szilvi
Igen, pont ez történik magától, a délelőtti alvását tolja egyre későbbre, általában alszik egy jó nagyot, utána ebédel, és aztán estig bírja a strapát. Ha reggel későn kel, akkor meg már kibírja ebéd utánig. Úgyhogy nem lesz itt gond (most sincs). (Ja, és köszi a babakocsis ötletet, már magamtól is rátaláltam, és ha kell egy kis délutáni pótszunya, mert a délelőtti rövidre sikerült, akkor séta közben megejtjük, így jókedvű estig.
Ja, és ha fáradt, akkor 5 perc alatt elalszik a kocsiban, mindegy melyik, ha viszont nem, akkor hamar elunja, és ordítani kezd...)
Asszem te írtad, hogy kell vmiféle rendszer a gyerek életébe, és ezzel egyet is értek, így az étkezések nagyjából mindig ugyanakkor és ugyanúgy zajlanak, a napirendben ugyanott megyünk sétálni/csavarogni, esti fürdés-vacsi-alvás is állandó rutin szerint zajlik nagyjából azonos időben.
De nem akarom beidomítani a gyereket, én be voltam, évekbe tellett, mire akkor tudtam aludni, amikor fáradt voltam, és nem akkor, mikor eljött az ideje.
(De komolyan, még egyetemista koromban is felpattantak a szemeim reggel 9-kor, pedig akkor már nem laktunk otthon, és ha hajnalban estünk be az ágyba, és nem pihentem ki magam, akkor is felkeltem, és kóvályogtam egész nap, mert persze nappal se tudtam aludni, hiszen akkor nem volt ott az ideje.)
Egyetértek, a gyereknek rendszerre szüksége van, mert biztonságot nyújt neki is, nekem is. De ez a rendszer szerintem ne legyen túl szigorú, mert akkor a gyerek rugalmatlanná válik, és megőrülünk, hogy mindent az ő percre pontos napirendjéhez kell igazítanunk, különben kiborul. Szerencsére Sebi általában jól tűri így az életet, bár ez biztos alkat kérdése is.
Meg egyébként egész egyszerűen nem lehet megetetni, amíg nem éhes, és nem lehet elaltatni, amíg nem álmos, szóval amúgy se lenne mit tennem!
(Most jól összeszedtem itt neked, hogy mit fogok elmagyarázni anyunak, köszi!
És bocsi!)
Dorina
Köszönjük szépen a mesét! Holnap várjuk a következőt!
Aranyhold
Igen, csak egy nagyit könnyebb leszerelni, mint egy erőszakos anyát, aki túl közel lakik, túl gyakran telefonál, és sokszor addig őrli az idegeimet, amíg fel nem adom (utálok veszekedni, utálom a hisztijeit, így ha elég kitartó, tudja, hogy eléri, amit akar).
Laga
Hol voltatok?
Myra
Csipkebogyó vörösáfonyával tényleg finom, mindkettőt lehet kapni, leforrázod, ázni hagyod, és kész a finom babaital.