Sziasztok,
elnézést, de csak ma jutott eszembe hogy ide is írtam... szóval nagyjából igaza van Andianyának, hogy azt mondja hogy az ami köztünk van az szerelem. Igen, én is így érzem, olyan ő nekem mint a jobb kezem, ha meghalna - állandóan attól félek, hogy ő hal meg előbb - én is félig meghalnék, az az élet ami utána következne már csak fél élet lenne, agonizálás.
Mindig arra gondoljatok, hogy aki igazán szeret valakit, azzal együtt is fog megöregedni. Együtt fogja átélni, hogy a valaha fess fiú mára pocakos kopasz öregúr és protézis problémái vannak avagy a valaha dögös fiatal lánynak esetleg akkor inkontinencia problémái lesznek és tiszta visszeres lesz a lába... az az igazi, akivel ezt undor nélkül végig lehet élni, és az az igazi akit így is szerettek - az az igazi, akiben öreg krotokra is mindig azt a valaha volt fiatal vonzó lényt látjátok akibe egyszer beleszerettetek - avagy amiért őt választottátok.