Sziasztok!
Ancsi!
drukkolok, hogy mégse ismétlődjenek a dolgok.
Beszti!
Igen eltúntünk csapatostul, túl összeszokott átrsasgá lettünk, egyre bizalmasabb infromációk is megosztásra kerültke, így zárt és titkos fórumon levelezünk tovább, de már jó másfél éve.
Andi!
Igen ketten vannak, Vilmos három és fél, már ovis, Tamus (Tamara) másfél éves vele még itthon vagyok.
Egyik terhességem sem volt teljesen felhőtlen, talán arra még melékeztek, hogy Vilivel kórós hányás maitt bekerültem kórházba az elején, aztán pocakban kiszúrták a vesetágulatot, bár a tekitnetben az izgalom nagyobb volt ( a születése utáni els pisilésig), aztán fél éves korára kinőtte.
Tamarával meg a 36. hétig minden okés volt, akkor a ctg-n kiderűlt hogy nem úgy ver a szíve ahogy kellene. Utlahatott átmeneti oxigénhiányra, fertőzésra (azt nálam nem találták meg) szóval ettem a kefét hogymost mi lesz, közben kaptam szív góygyszert és antibiotikumot, gyakran ellenőriztek, aztán a 39. héten megszületett, egészségesen
Majd hat hetesen kiderűlt hogy nála is vesetágulat van, de neki két oldali. Kontroll három havonata, fokozatosan javul, szóval semmi mútétre vagy ilyesmire nem került sor. Hét-nyolc hónapos koárig nem igazán indult el a mozgásfejlődése, + ortopéd orvos is megijesztett, ott volt bennem a pocakbeli oxigéniány maitti félsz, így elvittem Dévény tornára, jól tettem. három lakalom csodákat múvelt. Azóta belendült a nő pörög ezerrel. Tudtam csak akkor nyugszom meg, ha már jár meg beszél. Most már mind a kettőt űzi szóval happy end. Most nem vágynék még egyszer arra az uccsó három hétre ami vele volt terhesen, se arra a hányósra ami Vilivel. Szóval harmadik ha lesz is majd csak akkor ha már bőven iskolások.
Beszti!
A négy gyerekes terv nem semmi. Nekem per pillanat nem lenne többre energiám. Nálam most jött el a pillanat hogy vágyom vissza dolgozni.
Orsoly!
Nagyon helyesek a srácok.!
Norci