Sziasztok Lányok!
Elõször is, jöjjön a hivatalos mondanivalóm: Májusi börzeidõpontok, könyvajánló a HOL-MI rovatban. Ugyanitt családbarát szolgáltatások országszerte.
No, most akkor már írhatok: mi jól vagyunk, túl vagyunk egy márciusi mandulagyulladáson, család egésze nyögte. Bori nem volt hajlandó bevenni a Zinnat-ot, bármibe kevertem, rájött, hogy át akarom verni. Aztán úgy 4-5 nap múlva bõgve és remegve ugyan, de kitátotta a száját, és fegyelmezetten lenyelte. Olyan büszke voltam rá.
Most már két napja önállóan bukfencezik, a baj csak az, hogy általában az ágyon, annak is a legszélén akarja bemutatni legújabb tudományát.
Felmászik a polcokra, onnan kapcsolgatja a tv-t, videót, ha csak egy másodpercre is kiteszem a lábam a szobából.
A téren simán felmászik a 2,5 méter magas csúszdára, és tök egyedül lecsúszik. A másik játszón van egy pici csúszda, direkt babáknak, na ott rá kellett szólnom, hogy nem kéne lelökdösnie a babákat, ha azok nem mernek azonnal elindulni.
Szerencsére megértette, azóta felmászik, és mondja magának, hogy VÁJJÁ,VÁJJÁ.
Õ lett a játszó réme. A három-négy évesek motorját elszedi, állandóan rohanhatok utána.
Folyamatosan beszél, bármit el tud magyarázni, sokszor már álmában is mondja a magáét.
A legjobb, amikor álmában magyaráz.
Nyomatja már a múlt és a jövõ idõs alakokat is, már mondja magára, hogy Bori, és hogy baba, és már a birtokosokat is kezdi használni. A múltkor azzal szórakoztunk, hogy általában mindent megismétel, amit mi mondunk. Erre elkezdtük sorolni, hogy: happy meal, Bori: hepimíl. Destruktivizmus, Bori: destivitivi. Dezoxiribonukleinsav: dezokszivititi. Mondtam neki, hogy mondd csak azt, hogy DNS, erre mondta: déjenes.
Aztán roppantul örültünk mindhárman.
Amúgy most már megint nemcsak anya vagyok, hanem anyus, Dia, Dijus, Cicus is.
Tegnap meg kétszer káromkodtam elõtte (tudom, hogy nem szabad,de néha úgy kicsúszik a számon), hát nem elkezdte ismételni? Ráadásul, mivel a villamosra mondtam, õ is elkezdte mondani rá, hogy flancba, basszusz...
Jót nevettem, és mondtam neki, hogy nem, egyszerûen csak villamos.
Hatalmas vizicsaták dúlnak esténként a kádban apjával. Kb. 10 centi mély víz szokott lenni mindig, mire kiszállnak.
Ja, de a legédesebb az, hogy milyen félelmei vannak:
1. sötétség (ez ugye mindenkinél elõjön egyszer)
2. fél, hogy eltûnik a köldöke: pl. pelusozásnál mindig kérdezgeti, hogy hol van, és meg kell mutatni, hogy megnyugodjon, még a helyén találja.
3. fél a fokföldi ibolyáktól, ne kérdezzétek, miért, talán egyszer egy vadabb egyed rátámadhatott.
4. fél a repülõ rovaroktól
5. néha a TV-tõl, vagyis ami benne megy, ilyenkor vagy kikapcsoljuk, vagy elkapcsoljuk vagy bebújunk a takaró alá, és onnan leskelõdünk, vagy alatta röhögcsélünk.
Most már énekel is. Elképesztõen jól táncol. Együtt tornázunk. Naponta még egyszer szopizik.
Én meg már vezetek. Olyan édes kis Dinnyém van, hogy csak na. Külsõre ugyan csak egy szakadt Trabi, de belül érzõ szíve van. Már örökbefogadtuk ünnepélyesen, és minden alkalommal köszönünk neki, ha elmegyünk mellette. Már Bori is mondja, hogy Szia Dinnye! Sõt tulképp a többi autónak is ezt mondja.
Amúgy olyan édes, képzeljétek mindenkinek hangosan köszön az utcán, a boltban, stb. Remélem, nem rontom el ezt a jó szokását.
No, most mennem kell, sok a meló, hétvégén kint leszek árulni mindkét börzén, aki akar, keressen meg: 20/410-0484.
Pocakosok! Drukkolok nektek, elõrehaladottaknak jó kicsomagolást (ezen anno jót nevettem), többieknek kellemes gömbölyödést.
Születés, névnaposoknak sok boldogságot, virtuális fülhúzást!
Újaknak ÜDV A FEDÉLZETEN!
Norcsinak: anno nekem is volt valami férgem, kihajtották, nem lett semmi bajom. Arra figyelj, hogy a ruháit külön mosdd, alsónemût, ha lehet fõzõmosáson, fertõtlenítve.
Tetvek serkéit pedig IGENIS vadászni kell, különben hosszú távú bérlõk lesznek!!!
Csók mindenkinek:
Dia
mat tiedostotKepekflower_blueround.gif">flower_blueround.gif
