Sziasztok
Előkerültem én is
Andi
Jobbulást neked
Nyuszkó
Nagyon szupi a bicikli
Jó ötletet aftál a közelgő szülinapra
Szilveszter:
Mi sajna most itthon leszünk, pedig terveztük, hogy valahová elmegyünk, de nem jött össze a társaság. Sajnos egyetlen kisgyerekes baráti ismerősünk sincs, csupa komolytalan fiatal srác és lány, azok meg mennek minden hülye házibuliba, mi pedig oda nem szívesen megyünk, akkor inkább maradunk itthon, max. kisétálunk majd a városba, addig meg anyukám őrzi majd Kristóf álmát.
És légyszi Tamesz, ilyet még viccből se mondj, hogy szilveszterkor "a gyerekek érzik, hogy valami más van és nagyon tudnak PÖRÖGNI"! Az kéne még nekem, hogy éjszaka is pörögjön Kristóf! Remélem, hogy már este fél 8-kor ágyban lesz és reggelig fel sem ébred. A pörgést meghagyhatja nappalra
Apucink két ünnep között nekünk is itthon van
, de hajnali 2-3-ig számítógépezik, másnap pedig 11-ig alszik...
Kristóf továbbra is extra mód nyüzsög egész nap. Az utóbbi 1 hétben minden reggel fél 6 és 6 között ébred, és este fél 8-8-ig mindössze 30-40 percet alszik. Ettől persze egész nap tiszta zizi, meg én is, aludni továbbra is alig tudok, pláne, hogy éjszakánként 2-3-szor még fel is sír Kristóf.
Valaki kérdezte, miért nem veszek be, valamilyen gyenge altatót. Egyrészt, mert félek, hogy nem ébrednék fel, ha Kristóf sír, másrészt, ez csak átmeneti megoldás lenne, hisz én világéletemben pocsék alvó voltam, már óvodás koromban kikészítettem anyukámat azzal, hogy éjszakánként 2-3-szor felkeltem.
Folyton szedni meg nem akarom, korai lenne még 26 évesen hozzászokni az altatóhoz.
Nekem az a fő bajom, hogy már annyira túlpörgök én is nappal, hogy éjszaka már nem tud kikapcsolni az agyam, minden hülyeségen töprengek, nekem ha hajnali 2-kor arra ébresztenek fel, hogy fussam körbe a lakótelepet, simán megteszem, mert annyira éber vagyok, minden neszre felébredek, mindent hallok, felfogok, ha egyszer felébredek, tuti 1 órát virrasztok, és mivel én min. 3-szor felébredek egy éjszaka, ez 3-szor 1 óra, minimum.
Na mindegy, hosszú, javíthatatlan nem-alvó vagyok
Karácsony:
Nálunk már az elején jól indult.
Feldíszítettük szépen a fát, addig anyukám elvitte Kristófot babakocsizni. Mire feljöttek kész volt a fa, ment a karácsonyi zene, csillagszórók meggyújtva, Apuci videókamerával várt a szobában, megszólalt a csengő, beléptünk Kristóffal a szobába, vigyorgunk, mint a tejbetök
, mire meglátom, hogy kigyulladt a fa, illetve az aranyszál lángra lobbant a csillagszóró szikrájától, de jó mélyen, bent az ágak között, alig lehetett észre venni, de már rendes kis tűzfészek volt. Én pedig köztudottan rettegek a tűztől (még gyufát se merek meggyújtani
). Felkaptam Kristófot, kiabáltam, hogy "Vizeeet!!!", Apuci ledobta a kamerát és egy laza mozdulattal elfújta a tüzet. A kamera persze mindent vett, így utólag visszanézve jót nevettünk az egészen, főleg az én sipákolásomon
Ha rajtam múlt volna, én simán nyakon öntöttem volna a fát egy vödör vízzel
, még jó, hogy Apucimnak több sütnivalója volt
Utána jöttek az ajándékok, Kristófot szó szerint semmi se érdekelte, sem játék, sem karácsonyfa, mégcsak rá sem hederít a fára, sem az égők, sem a csillagszórók, színes gömbök, semmi. Mintha ott se lenne a fa. Úgyhogy az már tuti, hogy a fa nincs veszélyben
Két dolog érdekelte csupán, a dobozok, amiben az ajándékok voltak és egy pici babafogkefe, amit kapott, azért meg volt bolondulva, ki sem lehetett venni a kezéből, azzal közlekedett mindenhová
Képeket majd holnap teszek fel, mert Apuci már üldöz, mert jönne a géphez.
Babus