Sziasztok!
Hát én még mindig ketten vagyok.... szombaton elmentünk étterembe ebédelni, három fogást tömtem magamba. Kedvesem közölte, hogy ha szülni megyünk, legalább négy vesetálat készíttet az ágy mellé
(tavaly ugyanis, amikor Petra született, a reggeli kávém sugárban jött vissza, és mindez úgy, hogy én szóltam hogy hányni kell, a szülésznõ dobta kedvesemnek a vesetálat, és az utolsó pillanatban tette elém). Mostanában mindent úgy eszem, hogy elképzelem, milyen visszafelé. Tegnap egy tál szedret ettem
Pele,
én ma voltam CTG-n, se híre se hamva bármiféle szülési elõjelnek. Még csak méhkeményedésem sincs, mondjuk soha nem is volt.
Én várhatom még, hogy valaha pici lányom emberszámba vesz majd újra? Utcán jön mellettem, de áruházban mindig lelép, igazából nem is hiányol, és ha nagy nehezen becserkészem (ez nem is olyan könnyû, mert pl vasárnap az én picilányom egy pillanat alatt lelépett a Media Marktban, én meg kerestem a hûtõk, meg a tûzhelyek között), akkor nagyokat kacarászva néz rám (mert az a világ legtermészetesebb dolga, hogy én mindenhol ott vagyok). Sõt, sokszor direkt lelép tõlem, szintén kacagva. én meg caplatok utána a nagy hasammal
Teljesen megértelek, hogy nehezen tûrted a máshol-alvást. Én bárhonnan képes vagyok hazajönni aludni, ha ez nem megy, akkor meg képes vagyok szállodáért fizetni.
Ismerõsnek szóltam, hogy ha kell segítség, jelezze...
Ha lesz lelkierõm szembenézni egy bizonyos problémámmal, írok Neked e-mailt, mert szeretnék Tõled tanácsot kérni.
Hajni,
férjem szerint nem fáj, ha a fülébe turkálnak, márpedig õ a fülészetere szinte hazajár, háromhetes kora óta. Viszont lehet, hgoy egy pici baba rossz néven veszi, ha lefogják, piszkálják, mindezt idegenek, nyûgös alaphangulatban; végül is én sem élvezném...
Kanga,
nekem két hete leszállt a hasam, és azóta mindenki azzal kábít, hogy tutira még ezen az éjszakán szülni fogok, és ha másnap találkozunk, akkor újra elmondja... amikor terhes lettem másodszorra is, akkor volt aki azt mondta, hogy nem szabad ilyen gyorsan vállalni a terhességet, mert kómába fogok esni. Volt aki megsértõdött, mert szembeállítottam a saját mondataival... szelektív süketség a megoldás!
Anikó,
Petrát sajnos nem zavarja, ha koszos a keze, még szelektíven sem
. Olyan édesek, ahogy pici sobacirkálóként felfedezik a világot, nem?
Bátyádnak örülök
!
Adri,
szegény Leevi! Szegény Te! Nem irigyellek...
Virág,
mi újság a tetvekkel?
Egyetértek Ildivel, én is gondolkodtam azon, hogy mi legyen, ha már a tervezett három baba megszületett, de valahogy minden véglegestõl nagyon ódzkodom, nem is tudom miért, de ezt Neked kell eldönteni...
jamina
üdv újra itthon
!!!!
Iboly,
tehéntej- mánia megúszva, Petra nem bírja a laktózt, és ezt elég heves tünetekkel fejezi ki (naná, hogy anyós kipróbálta), ordít, és vizes hasmenéssel négy-öt pelenkát telerak... nekem ez a bili is elég volt. Az unokatesóm gyerekét a nagymama neveli, mert Ági visszament dolgozni szülés után. Mostanában kifejtette, hogy az unokája már hat hónapos korában minden reggel ugyanabban az idõben produkált székletet, tehát ilyenkor bilire rakta. és a kislány már egy évesen szobatiszta volt, ehhez képest szegény Petrus... Találd ki mi az öreglány foglalkozása: pedagógus!!!!
Gratulálok az elõléptetéshez
!
B. Vera,
szóval szerinted én is megtanulom befogni a nagy számat, ha a gyerekeim iskolások lesznek
? Elég hihetetlennek tûnik....Mondjuka kedvesem szerint, csak az az apró gond van velem, hogy elvárom, hogy mások is logikusan, és nem érzelmektõl vezérelve gondolkodjanak. Szerintem én már sokszor a gondolkodással is beérném
Balumami,
itt csupa rendes embert gyanúsítgattak, szerintem érezd magad megtisztelve
Evey,
én is elég elég régóta edzem a családot, csak most is szembejöttek azzal, hogy az történik amit én akarok. Párommal úgy házasodtunk össze, hogy senki nem tudott róla, még a szülõk sem, két jóbarát volt a tanú, a díszöltözet pedig farmer és póló (nyaralás közben beugrottunk). Szóhoz sem jutottak a rokonok (nem a szülõk), hogy hogyan tehettünk ilyet velük, de pár hét múlva ott volt a megoldás: megmondták, hogy hol és kinek fizessek kb félmilliót, akkor az egyház érvényteleníti a párom elõzõ házasságát (amibõl gyerek is született!), és akkor mi mehetünk a templomba is házasodósdit játszani fehér ruhával, koszorús lánnyal, meg ami kell... na most hagyjuk az érvénytelenítési cirkuszt, de könyörgöm mondja már meg valaki, minek csináljak én végig egy olyan ceremóniát, amiben nem hiszek?
Nagyon szépnek tartom,de megtartom azoknak, akiknek ez tényleg jelent valamit.
Betegeknek jobbulást, fáradtaknak alvást, mindenkinek jó babázást!
madárka