Sziasztok, ne haragudjatok, hogy ide bepofátlankodom...
Ginuska olvastam az elkeseredett soraidat, és ez adott lökést, hogy megint írjak.
Van egy régi PCO-s brancs, az itteni lányok mind PCO-sok, még az NLCafén jöttünk össze 2-3 éve, azóta igaz, átköltöztünk. Összesen 11-en vagyunk benne ebben a brancsban, és nyolcan vagyunk azóta anyukák illetve kismamik. Mindannyian megpróbáltuk az asszisztált reprodukciót, a Kaáliban.
A végeredmény: egy anyuka inszemmel lett terhes, egy kismami lombikkal. Mindkettőnél gond volt a férj spermájával. Az összes többi hat, annak ellenére, hogy már mesterséges próbálkozásnál tartottunk (lombik is) spontán lett végül terhes, metformin kezelés mellett. Legutóbb én voltam a csodára példa, mert úgy lettem terhes, hogy előtte a lombiknál ICSI volt, ugyan elég volt a párom spermaszáma, de nem termékenyültek meg a petesejtek. De ezzel a saját esetemmel nem is példálózgattam, mert sokan azt mondták, ez abszolút csoda (ráadásul zárt petevezető mellett).
Igen ám, csakhogy szintén két ICSI-s lombik után, egy lány, aki már több, mint 3 éve próbálkozott, ma belépett a kismamik táborába... szintén metformin segítségével. Egyszerűen csak egy jó minőségű peteérés kellett hozzá. A hormonokkal ezt nem lehet elérni.
Ezt biztatásképpen írtam le, lányok, az már nem lehet véletlen, hogy ennyi mindenkinek metforminnal sikerült a baba, egyébként meg sehogy sem.
Üdv Norka (13+3)