Kiemelt témák

Sziasztok!

Beleolvastam az "Apukák - nektek mennyit segítenek?" témába, és úgy érzem, nem hagyhatom ki, hogy szétkürtöljem, hogy a férjem egy csodálatos ember! Nem akarom abba a topikba írni, nehogy azt higgyék, hogy provokálom őket, ezért nyitottam egy újat. Szóval a férjem, aki soha nem volt "közelebbi" kontaktusban kisbabával, olyan profin csinál mindent az első pillanattól kezdve, mintha már 5 gyerekünk lenne. Bármit megcsinál ha kell, mindent megbeszélünk, nem idegesíti a gyereksírás (sőt, általában ő nyugtatja meg a lányzót, nálam nemigen csitul el), bevásárol, mosogat stb. És nem jön azzal, hogy dolgozik, hagyjam békén őt este, hanem ő kérte, hogy ha hazajön, lehessen ő a babával, mert egész nap nem látja. Nem is volt még szükség a nagyszülők segítségére! Igaz, a kakis pelenka mindig az enyém, dehát ennyi "lazaság" jár neki. Mindig tisztában voltam az erényeivel, de most mégjobban felnézek rá! Augusztus 16. óta semmi sem érdekli, csak a lánya! Én meg - egyelőre - boldog vagyok a 2. helyyel...
Biztosan nagyon sok ilyen apuka van még, ha ilyennel rendelkeztek, írjatok, ne csak szidjuk őket!

Jó, jó, tudom: hellyel

Szia,
jo, hogy ehhez egy uj topicot nyitottal, en a masikba valo vagyok, es igen az ahhoz nyilt, hogy leirjuk nagy banatunkat, ez igy nagyon jo, hogy ket kulon szalon latni mindket oldalt. De egyetertek vannak am jo ferjek, apukak. Az enyem egyik nap ilyen, masik nap olyan...Neha meg takarit is, csak ugy magatol, de nem jellemzo.
Szia

Én is írtam a másik topicba,de végülis valamennyire ide is "tartozok".Nálunk is rengeteget foglalkozott a lányunkkal,pelenkázott is,anno a nővére gyerekével is ő ült otthon házasságunk előtt.Viszont én a takarítást,mosogatást nem szerettem átengedni neki,az csak az enyém(hiába na,már-már mániákus vagyok).
Kb.2 éve munkahelyet változtatott és már gyakorlatilag alig van szabadideje,sokat utazik,úgyhogy nem kell attól félnem,hogy elmosogat
Én eddig csak egyetlen olyan apukával találkoztam,akit zavart a saját gyereke sírása.El is vált.

Sziasztok!

Ami a takarítást illeti, porallergiás a férjem, portörlés, porszívózás az én dolgom (kivéve a pocakos időszakot). Ha ő csinálja két napig nem kap levegőt, sípol a tüdeje meg prüszköl, úgyhogy úgy vagyok vele, inkább megcsinálom én.
Gyárilag én is úgy vagyok beállítva, hogy mindent szeretek magam csinálni, amíg terhes nem lettem, még a közértet sem találta meg a lelkem, de azóta gyakorlatilag én babázok, ő háztartást vezet.
Pedig őt is igencsak elkényeztette az édesanyja amíg otthon lakott, még szerencse, hogy a jó természete ellensúlyozza és könnyen alkalmazkodott az új viszonyokhoz. (Nagyon szeretem a szüleit, nem azért említettem, hogy szidjam őket, de a tények makacs dolgok )
Mekkorák a babáitok?
Én sajnos sok apukát ismerek, akik a "hallgattasd már el" kategóriába tartoznak...

A bevásárlás nálunk mindig a férjem dolga volt,nálunk nekem kellett keresgélni a közértet
A mai napig is mielőtt elutazna bevásárol nekünk
Az én gyerekem már jócskán kinőtt a babakorból,8 éves.

Jó, hogy van ilyen topic is, mert igenis nagyon sok apuka van, aki sokat segít. Az enyém is ilyen, és bár tudom, hogy egyelőre nem ez a jellemző, de a segítő apukák tábora egyre nő.
Az enyém éjszaka felkel, ha kell, pelenkát cserél, bevásárol etet, itat, játszik, babusgat, altat stb. stb. Soha nem zökken ki a nyugalmából - ellentétben velem - békét és biztonságot jelent a gyerekek számára.
Úgy érzem, hogy egyformán vesszük ki a részünket a gyermek gondozásából. Persze, szerencsénk is van, mert maga osztja be a munkaidejét, és így megteheti, hogy többet foglalkozik a gyerekekkel, és én is fel tudok egy kicsit töltődni.

Sziasztok! Szerintem a legtöbb normális férj nem fekete vagy fehér. Sokuk igyekszik, meg is csinál dolgokat, szereti a gyerekeit, foglalkozik is velük. De időnként szeretne egy kis szünetet. Meg mi sem vagyunk szentek, ami engem illet legalább is . van, hogy többet bírok, van, hogy kevesebbet. Én is szeretk önálló kislány lenni. nem tudom, ti hogy vagytok vele, én rájöttem, valójában nem is feltátlenül azt várom el, hogy megcsináljanak helyettem ezt vagy azt. Én attól érzem jól magam, ha a készséget érzem, hogy ezen problémák megoldása közös ügy. ÉS ha az asszony elintézte, akkor hurrá, hogy ilyen feleségem van. Én nem szeretem, ha "segítenek" nekem, azt szeretem, ha együtt csináljuk, ha megosztjuk a dolgokat. És akkor hajlamos vagyok "húzni az igát" egy hang nélkül. Mert zserintem az ember úgy van összerakva, hogy szereti jónak érezni magát. Sokszor a fickók nem jönnek rá, hogy 1-1 elismerő gesztussal szárnyakat adnak, és rengeteg munkát 2megúsznak", mert a szeretteiért sokra képes az ember lánya, ha megbecsülik. Nem? Claire

Claire!
DeAz utolsó mondatoddal nagyon egyetértek.

Claire!
Nagyon igaz!

E.

Claire!
Hát ezt nagyon jól megfogalmaztad

Leült a topik!

Én párom is dícsérendő, bár neki is vannak olyan napjai, amikor semmi nem érdekli és játszik a gépén. Bár köztünk legyen szólva, nagyon sok anyagi gondunk van és így kapcsolja ki magát. Ez általában hóvégeken szokott történni és tart valameddig Nem apró dolgokról van szó amikért ilyenkor izgulhat, de én meg az anyagi részéből próbálom magam kivonni. Mármint ha már anyagilag nem tudok besegíteni (gyes) akkor inkább nem is idegesítem magam, mert akkor türelmetlen vagyok a 3 kicsivel. Ha ez a pár nap nincs, akkor főz, bevásárol, tesz-vesz, fürdet, sőt, az utóbbi 1 hétben 2x átpelenkázta a középsőt Megjegyzem öklendezett rendesen, de egy mukkja sem volt Apró dolgok, apró lépések, de folyamatosan változik, mind jobb és jobb irányba. Dícséret ügyében... egyensúlyban tart
És igaz, az apák, mint ahogy mi sem, nem csak feketé, meg fehérek és mindenkit a saját mércéje alapján kell nézni. Milyen volt és mennyit fejlődött...

Claire
szerintem is jól megfogalmaztad, remélem enyim mondanivaló érthető más számára is

pusz
sasha

sziasztok!
jo latni hogy ma is erkezettuzenet.egyetlen gyermekem van aki lassan 7 eves es inkabb nevelesrol es az egyutt toltott idorol van szo. a volt ferjem, aki az apuka es elozo kapcsolataibol meg 4 gyerekkel rendelkezik,gondoltam nagy segitseg lesz majd a babanal, DE NEM!soha semmit nem segitett a majdnem 3 ev alatt mikor aztan szakitottam vele 8eves kapcsolat utan.komolyan mondom es ez tudom a nemsegito apukak topikjahoz tartozik, de oda is eljutok, hogy a 3 ev alatt egyszer sem cserelt pelenkat vagy vette at a babat 5 percnel tovabb!!+sosem takaritott,fozott vagy mosott, vasarolt.semmi!csak dolgozott az sem volt kemeny munka!es meg sokszor volt pofaja kritizalni az elmosott edenyeket!!!!!!!!!akinek ilyen a ferje (az nem ezt a topikot olvassa!)annak azt tanacsolom hogy ne pazarolja az eveit a ferj megvaltoztatasara hanem szanja azt a sok elcsepelt beszedet es idot a gyerekre es alakitsa ki a maga kis tokeletes kapcsolatat a gyerekkel hogy mindkettojuknek konnyebb legyen! egy ilyen ferfi tuti sosem fog megvaltozni!
a jo hir az hogy 4 eve van egy uj kapcsolatom. a ferjemmel valo szakitas utan rogton osszejottunk a korban is inkabb hozzam illo parommal, aki viszont fiatal kora ellenere is tokeletes parnak es mamar potapanak is bizonyult!takarit (es nem is rosszul! mert ugye en meg tisztasag manias vagyok.nem segit..)foz sut es vasarol!s milyen jol sut!!!hmmmmmmnem mondom a fiammal valo kapcsolat kialakulasahoz,termeszetesen ido kellett es voltak nehezkes idoszakok,de ma mar apakent beszel sean a kedvesemrol es legnagyobb elvezettel nezem oket mikor beszelgetnek mint 2 ferfi.kedvesem a korahoz kepest(26)nagyon tudatosan neveli a fiamat es ra is hagyom teljesen mert tok egyek az elveink a gyereknevelesrol es ez nagyon jo dolog!fontos.az is fontos ha nagyon ritkan nem egyezunk meg valamin, este ha sean lefekudt,megbeszeljuk.sosem a gyerek elott sosem szabad lehurrogni ot sean elott meg ha nagyon nemtettszik valami akkor sem mert konnyen megtorpan az ember ha nem a sajat gyerekerol van szo.mellesleg ha valaki hasonlo helyzetben van,vallas,uj apuka,problemak a regivel,vitak a nevelesben stb.szivesen elbeszelgetnek ilyenekrol.a lenyeg az hogy kedvesem nagyon jo parnak es potapukanaknevezheto,foleg hogy az ex-em is ugye minden2. heten nala van sean,probal bekavarni ahol csak tud es tovabbra is az o gyermeknevelesi "elvei"ami nincs igencsak elter a mienktol.nem konnyu...
na jol eltertem.talan nyitnom kene egy uj topikot?

udv
maggie

Szia Maggie. Nyithatnál valóban egy új topikot, mert úgy gondolom vagyunk egy páran akik hasonló cipőben járunk. Én másodszor mentem férjhez. két gyerkőt hoztam a házasságunkba, a közös lányunk pedig 6 hónapos. A férjem alapból elfogadta a lányokat /igaz már nem túl kicsik/ Sokat hülyéskednek, boltba járnak, gitároznak stb. Ami a szépséghibája a dolognak,hogy neki is van az első házasságából egy lánya akivel nagyon rossz a kapcsolata/ a lány miatt/ nem igazán találkoznak, a lány ordenáré szavakkal jellemzi az apját / persze csak a háta mögött/ és a férjem mégis "nyalizik" neki ha nagy ritkán beszélnek. Most mennem kell a pici miatt, de folyt. köv. Addig is irjatok. : Üdv: gday