Kiemelt témák

Szia Juli!

Igazad lehet, hogy velem van a baj. Mások is mondták már.
Azt is értem, amit írsz. Az előző barátomnál mindig fehér rózsát szerettem volna kapni. Nem kaptam. Aztán amikor elhagytam, várt díszdobozban csomó fehér rózsa a küszöbön, csak akkor már nem érdekelt.
Lehet, hogy elviselhetetlen vagyok, de ha valaki ismer, és szeret, akkor én is viszontszeretem. Most azért vagyok ilyen tüskés, utálatos, azért ami történt. Legalább bevallaná, elmondaná.
Azt is tudom, hogy ezzel csak rontok a helyzetünkön. Csak az a baj, hogy már én sem hiszem, hogy mindenképpen folytatnunk kell. Belefásultam a várakozásba.
Ja, a férjem nem mondta, hogy ne öleljem, ne pusziljam meg, csak éppen úgy fogadta hónapokon keresztül, mint egy jégcsap. De mindegy, én is tudom, hogy amit most teszek,az nem jó.
Magammal nem vagyok kibékülve, de abban biztos vagyok, hogy lenne olyan férfi, aki így is szeretne.

Hé-hé-hé, mi ez a negatív hozzááállás?!

Sziasztok,
csak egy rövid bekukk, hulla vagyok.

Nadi,
kapd magad össze! Egy klassz csaj vagy, van egy klassz hapi, 2 szép gyereked, anyagilag elég jól álltok, szereted a munkád, nincs nagybeteg a családban. Meg kell tanulnod örülni.
Igazad van, elkeserítő, amit a párod művelt, ahogy viselkedett, de nehogy túl későn vedd észre, h. változtatana (s ezzel együtt be is ismerte, h. hibázott!!!!!!!!! Elégtétel kipipálva!)! Most magadat kell legyőzni, előre és nem hátra nézni.

Zárd le, ami eddig történt, indítsd magadban a dolgokat tiszta lappal!

Nyaralásról Apukámnál: csütörtökön mentünk, vasárnap meglepiből lejött utánunk a párom, aztán kedden volt a szülinapom, és reggel csengetett egy tortával a kezében. (100 km a táv.)És mi is tartottunk ott, vagy még ottabb, mint Ti.

Most rajtad a sor, Nadi, gyerünk, ügyes légy!

Többiektől bocsi, h. nem reagálok, mindenkit üdvözlök, s szép hetet kívánol nektek.

Adri

Ui.: Vanessza ránkunt? Kata, mizu? Ladycrow, adhatnál vmi.hírt! Anamaria, Rjuli, örömteli hetet kívánok!

Sziasztok!

Én is csak gyorsan jövök, és lehet, hogy a héten nem is leszek.

Adri! Utólag is nagyon boldog születésnapot kívánok!!!
Tényleg aranyos a párod, hogy megjelent a tortával.

Tegnap kicsit túlfeszítettem a húrt, azt hittem, hogy most tényleg vége. Aztán érdekes, de altatás után kedves volt, figyelt rám, megkérdezte, hogy mikor szeretnék fürödni. Õ egyébként éjjel szokott, meg hajnalban, most meg előttem, eljött velem lefeküdni. Tudja, hogy utálok egyedül.
Előtte azt hittem, hogy nem szól hozzám többé. Megérdemeltem volna. Érzem néha, hogy na most ezt már nem kellett volna. De most tényleg jó leszek. Nem bolygatom a múltat. A héten szervezem a keresztelőt, azt szeretném, hogy minden szép, és jó legyen.
ADRI: Azt honnan gondoltad, hogy anyagilag jól állunk????? Jót nevettem. Most kaptunk illetékről csekket.

Remélem, amíg nem leszek, sokat írtok magatokról.

Sziasztok!

Már teljesen másképp látom a dolgokat, nem rózsaszínben, mert eddig így volt, tényleg.
Segítettetek sokat, Juli is sokat, és a szüleim is.
Már nem vagyok oda a férjemért olyan nagyon, sőt már szinte sehogy, ennek ellenére az örtént, hogy a férjem lassan 1 hete visszajött hozzánk ill. visszafogadtam. A megváltoztatott mobilszámát annak a ribancnak is megadta pedig, és volt nála sokszor is, persze nem történt semmi, mondta. Ennek ellenére visszafogadtam. Nem tudom, hogy helyesen-e. Ha végiggondolom talán csak azért hogy ne legyek egyedül, vagy nem is tudom miért??? Vagy csak próbaképp, hogy vajon hogy viszi bölcsibe a gyereket. Meglátjuk milyen lesz ez a pár hét vagy hónap. Ennyivel több vagy kevesebb nem számít.

Előzménye:
Nagyon bevállt az, hogy amikor távol voltunk egymástól nem vettem fel a telcsit, amikor
hívott, és olyan is volt, hogy leráztam gyorsan, és ki is voltam kapcsolva. A Válásról beszéltem folyton. Persze jött fogadkozni, én meg azt mondtam neki, hogy ha nem lesz mintaférj, és mintaapa mehet a francba, válunk és kész. Nagyon határozottan a fejéhez vágtam.(valami tárgyat is kellett volna)

Juli, te pont ekkor már nem fogadtad vissza, igaz?

Most pár napig nagyon jó volt, mindkettőnkkel törődött, most csak a fiammal, altatja is, amit eddig sosem, viszi bölcsibe, stb. Sőt még a pelenkázást is megtanulta. De velem nem nagyon törődik már, nem érzem. Tévézik, ha a fiunk alszik, én meg le vagyok tojva. Mikor rákérdeztem, azt válaszolta, hogy nem akar ERÕLKÖDNI, mi ez? Nem értem. Nem ölelget, nem
simogat, és egyebek.
Amikor visszajött a férjem, akkor már kezdtem ám új életet kezdeni, és tervezgettem nélküle
milyen lesz, mit csinálok. A férjemmel nem tudom lesz-e olyan mint régen, és egyáltalán akarom-e ezt is. Mert nem egy ambíciózus fajta, ül a babérjain, én meg teljesen az ellenkezője vagyok, folyton pörgök, mindig jobbat és jobbat akarok. Van egy nőtlen kollégám, csúcs pasi, most is itt ül velem srégen, nem tudom mit akarok. És olyan okos, hogy elájulok.
Sokszor kérem segítsen nekem, csak kár hogy többen is vagyunk itt.
Nem tudom, néha azt érzem, jobb lenne, ha csak barátok lennénk a férjemmel és jönne látogatni a fiát. Én meg olyat keresnék, aki odavan értem, és ezt érzékelteti is. Idén semmit nem kaptam a férjemtől. Ajándékot. Szörnyű nem? Visszajönni is üres kézzel jött, nincs rá pénzem válaszolta, másra mozira, egyébre volt. Ja, és költekezős fajta, én meg nem. És volt egy jó gyerekműsor az egyik művházban a hétvégén, de már nem volt rá jegy, a férjem meg örült, hogy nem tudtunk
elmenni, mert őt nem érdekli, és ha a gyereket érdekelné? Milyen viselkedés ez? Azt szeretném, ha őt is érdekelnék a gyerekműsorok, és beleélné magát az apaságba.

Várok néhány hetet, és ha nem javul a helyzet, válunk. Szörnyű de jobb lesz!
Tényleg igaz, amit írtatok,hogy ne foglalkozzak vele, és tervezgessek, sokkal jobban éreztem
magam akkor, amikor nem volt velünk, teljesen jó volt. Amióta visszajött, csak nyögök én is.
Nyögdécselés az egész. Mindenki boldog akar lenni, én is, és ebben az évben nem voltam az,
csak pár napot, amikor szüleimnél voltam a fiammal kettesben pár napot.Szörnyű nem?
Mit tegyek? Váljunk el? Lehet. De ilyen nagy döntést 100x meg kell fontolni.

még morfondírozom, és a fiam imádja az apját, mit tehetnék?
Kata

de jó lenne, ha én is kapnék egy szál rózsát vagy valami szépet szerintem megérdemlem igenis meg

Nadi örülj, hogy kedves, figyelmes hozzád a férjed, és a szexxel mi van? Arra gondoltam nem beteg esetleg, és nem akar megfertőzni? lehetlenség nem csinálni hónapokig, de inkább ne ez legyen
Örülj, hogy hogy örülhettek egymásnak. Szeressétek egymást!

kata

Nem birom, ki, benéztem...

Katka! Tanácsot nem tudok adni, majd a többiek, azon elgondolkodtam,hogy mit tennék a helyedben. Egy kis időt adnék, aztán ha tényleg nem változik, akkor jobb a válás. Lehet, hogy jobb apát találnál a kisfiadnak, és mellé egy olyan férfit, aki étékel téged.
Az jó, hogy a szüleid melletted állnak, segítenek. Az enyémek biztos sápitoznának, velük nem lehet ilyesmiről beszélni.

Nálunk a szexszel semmi. Nem beteg, voltunk mindig olyan viszonyban, hogy ezeket a dolgokat megbeszéljük. El szokta mondani. Most nem gondolok bele, hogy lehetetlen,hogy 7 hónapja nem volt senkivel. Inkább nem agyalok. Remélhetőleg most nincs senki.
Nemrég csináltatott egy tetoválást, olyan helyre, amit az alsónadrág eltakar... Hát, kiakadtam. Említette pár hónapja (előtte nem tetszett neki), de erre nem számítottam. Fejéhez is vágtam,hogy érdekes, ha nem érdekli a szex, akkor minek oda. Meg kinek. Aztán lehiggadtam, és megnéztem rendesen, szép munka.
Most tényleg megyek, kikapcsolom, hogy mi miért van, meg nem akarom állandóan piszkálni. Attól nem lesz jobb, csak olyan rossz, mint a mostani hétvége volt.

Sziasztok!

köszönöm a stülinapi jókívánságokat!

Kata,
ha már Te nem akarod ezt a kapcsolatot, akkor nehéz dolgod lesz, mert most már önmagadat is le kell győzni. És ha már potenciálisnak látsz más pasit, hááááát...

Nadi,
anyagilag ELÉG jól álltok. Ezt úgy értettem, h. biztos nem nyomorogtok, és nincsenek napi gondjaitok, tehát h. elfogadható a helyzetetek. Ezt onnan gondolom, h. a párod sokat dolgozik, gondolom, nem ingyen, bicózni jár, és internetetek van. Semmi közöm hozzá, nem is fontos, csak annyiban, h. tán nem szenvedtek nagy hiányt.
Ami viszont már az én optimizmusomat is kikezdi: tetoválás intimebb területre, úgy, h. eddig nem is tetszett neki a tetkó? És mit mond, hogy jutott eszébe? És valóban, ha a szex nem foglalkoztatja, akkor minek? Ha meg igen, kivel? És Te hogyan vettes észre? Mesélte? Mutatta?
Hát furcsa, az biztos, de nem károgok tovább...

Többiek, jól alakult a hétvége?

Hmmmmm
Ez a tetkó mindennek a teteje, de inkább no comment, mert ezzel is a korábbi véleményem erősödik

Katka!
Innetől kezdve végülis csak annyi a kérdés, hogy eljön-e az az idő, és, ha igen, akkor mikor, amikor ÉRZED, TUDOD hogy itt a vége. Addig végülis azt csinálsz, amit akarsz, most már belülről lényegében-ha nem is teljesen, de szabad vagy. Nálunk nem csak a gyerekekkel kezdett "példásan" viselkedni, velem is -mégsem kellett, mert addigra már annyira megcincált az elmúlt másfél év alatt, hogy a kezdeti sokk kiheverése után nem maradt bennem semmi olyan érzés, amire építeni lehetett volna. És nem utolsó sorban addigra a "Gondviselés" az utamba sodorta a barátomat.
Mindenesetre a korábbi hozzászólásaid és a mostani közötti idő alatt hatalmas fejlődésen mentél keresztül
Ezt úgy értem, hogy mostanra eljutottál oda, hogy nem minden áron és nem bármi áron, és nem csak ő van döntési pozícióban.
Lehet, hogy újra egymásra találtok, de akkor ez a te döntésed is legyen!
Csak az, hogy a fiad szereti, még nem elég ahhoz, hogy egy életen át sz.rul érezd magad.
A válás férj és feleség közötti dolog, attól ők még jó kapcsolatban lehetnek.
Én nem mondom, hogy ideális dolog elvált szülők gyerekeként felnőni, de a saját lányaimon úgy látom, hogy a lehetőségekhez képest a legkisebb mértékben sérülnek így.
Amennyit a vége felé foglalkozott velük, az botrányos volt. És azt a keveset is ingerülten, idegesen, kapkodósan. Most meg kedves, türelmes, normális velük.
Lényegesen többet vannak együtt, mint a vége felé, amikor még egy fedél alatt laktunk.
És nem nekem akar ezzel megfelelni, nem az elvesztéstől való félelem miatt csinálja így, hanem mert rájött, hogy fontosak neki a csajok.
Úgyhogy én senkit nem győzködnék arról, hogy milyen klassz dolog elválni, csak annyit tudok, hogy nekem/nekünk jobb így.
Pont most szombaton voltunk gyerekprogramon a lányokkal, és épp azon gondokodtam, hogy tavaly ilyenkorig mennyire irigyeltem a külsőre jól működő családokat az ilyen rendezvényeken, és k...-ra sajnáltam magam. Most azokat sajnálom, akik az ilyen hétvégi rendezvényekre is egyedül cipelik a gyerekeket, míg apu ki tudja mit csinál. Nyilván nem minden ffi csalja a feleségét, elég az is, ha otthon heverészik vagy haverozik, amikor a családdal lehetne. Nálunk a vége előtti hónapokig, -amikor már a csaj is megvolt- ilyen sosem volt, mindig együtt jöttünk-mentünk hétvégén.
Szóval most úgy voltunk hármasban a lányokkal, hogy nem volt hiányérzetem, nem sajnáltam magam, és tényleg nincs olyan nap, amikor akár csak egy pillanatra is úgy érezném, hogy nem jól alalkult a sorsunk
(Persze nem azt mondom, hogy nem lenne jobb, ha úgy élhettünk volna, ahogy pár évvel ezelőtt, de, ha már ez nem sikerült, akkor jobb, hogy így alakult, mintha mindenki kikészül)
Amúgy a mi romantikus hétvégi programjaink sorra hiúsulnak meg, sorrendben ez volt a 3. Először én voltam beteg, aztán az ő lánya, most az én kisebbikem, úgyhogy nem akar összejönni a pásztoróra
Talán most hétvégén. Elvileg esküvőre megyünk. Na nem a mienkre

Sziasztok!

Adri! Csak vicceltem, persze, nagy hiányt nem szenvedünk, de nem is élünk nagy lábon. Olyan átlagosan. Most egy kicsit több fizetnivaló van/lenne az APEH felé. Majd megoldjuk.
Az elején írtam, hogy a férjem megváltozott. Kb. tavaly novemberben. Vagyis akkor kezdődött. Azelőtt nem tetszett neki a tetkó. Most áprilisban említette először, hogy tetetne magára. Egyszer kétszer mondta, aztán egyik nap úgy jött haza, hogy van valami meglepetése. Én hülye!!! Azt hittem, nekem vett valami ajándékot, hogy jobban legyünk. Erre benyögi a tetkót. Hát, sokáig nem tértem magamhoz. Nem is érdekelt, hogy hogy néz ki. Tehát rögtön mondta, dehát észre is vettem volna, ő mászkál előttem ruha nélkül, nem zavarja semmi. Szóval akkor nem csak nekem furcsa. Szerintetek nem kellene ezt a párunkkal megbeszélni? 4-5-ször volt úgy megbeszélni a tetkót, hogy nem is tudtam semmit. Aznap autót nézett, előtte meg itt volt a városban, én meg azt hittem dolgozik. Magyarázatok vannak, mindenre, a tetkóra is, hogy apjának volt, ezt sem hallottam 5 évig, meg hogy ízléses, meg ő azt hitte, hogy rendbejövünk. Nekem semleges, hogy ott van, akkor meg minek? Volt még valami, tavaly decemberben, ilyesmi újítás, csak erről már nehéz beszélni. Nem tudom, hányan olvasnak. Azért értitek néha, miért vagyok olyan? Furcsa dolgokat művel, és vagy hülyének néz, vagy nem tudom.
Na, most megint elbizonytalanodtam.

Hát, Nadi, ez az.
Engem is hülyének nézett. Nem tudom, hogy meddig lehetett volna még húzni, ha én le nem ültetem, hogy beszéljük meg, hogyan cuccolunk szét. Végülis nekünk annyiban volt más, hogy akkor a volt férjem szerelmes volt, -nem csak hetyegett, mert az végülis sztem a legtöbb házasság alatt előfordul, de nincs végzetes hatása a kapcsolatra- és egy kicsit megkönnyebbült, hogy végre rákérdeztem és nem kellett tovább titkolnia. Na, és az is, hogy nem emiatt döntöttem úgy, hogy vége, mert ezt végülis nem tudtam-csak sejtettem, de ez már csak a pont volt az I-re.
"Szerencsére" nálunk az első erre irányuló beszélgetés célravezető volt, bár 2x kellett rákérdeznem
Szóval nálunk is voltak apró jelek. Sokkal kevesebb és kisebb horderejűek, mint, amiket te írsz, de voltak.
Olyan NINCS, hogy valaki csak úgy egyszerre mindenféle új dologgal áll elő, amik teljesen távol álltak korábban a személyiségétől.
Nem tudom, mit mondjak neked.
Mihez kezdenél a teljes bizonyossággal?
Mi lenne, ha azt mondaná, hogy igen, van/volt valakim és el akarok menni, vagy azt, hogy van/volt valakim, de attól még ti vagytok a családom?
Igazából neked kell eldöntened, hogy akarod-e tudni, és, hogy mihez kezdesz a "tudásoddal".
Rohadt nehéz, nem mondom

És lehet, hogy sosem fogod megtudni... Marad az örök kétely...

És nem lehet, h. rossz társaságba keveredett, illegális cuccokat használ?

Hát én nem tudom, mit gondoljak. Lehet, h. amíg érzi, h. a "rabja" vagy, addig "cicázik" még veled (persze tudat alatt).
Én egyik hasonló vitánkon - bár ilyen idegesítő jelekről szó sem volt - felbosszantottam magam az értetlenségén, amelyről már kezdtem azt hinni: tetteti. Azt találtam mondani, h. "nem vagy te olyan hülyegyerek, mikor cuccolni fogok a gyerekeddel, pontosan fogod tudni, mit várok tőled, miről pofázok". És ezt nagyon hidegen, indulat nélkül. Elképedt.

De rendbe csak fokozatosan jöttünk: nehéz ám egy kételkedő, sértett, elutasító nőhöz közeledni. Lelki munkád lesz bőven magaddal.

Ki fogsz fulladni, attól félek. Akkor fog a fejéhez kapni, mikor Téged már nem érdekel. Elb...a a legszebb éveiteket.

Most csúnyát írok:
1. vagy a sarkadra állsz, abbahagyod az önsajnálatot, és azt mondod magadban, h. ennyit még Brad Pitt sem ér, menjen a francba! Te egyszeri vagy és megismételhetetlen, és ha ő csak ennyit tud kínálni, ez neked kvés, h. rááldozd az élete.
2. vagy az lehet, hogy Te nem hagyod magad szeretni, túl nagyok, ill. irreálisak az elvárásaid, és ha csak el nem alél Tőled, Te nem hiszed, h. szeret. És nincs is nagy baj, csak felfújod.

NEM BÁNTANI AKARLAK! Azért merem leírni, mert EZZEL MAGAMAT IS SZEMBESÍTETTEM ANNO!
Nem akarlak befolyásolni, természetesen megírom majd, h. rám mi lett az igaz.

Ne haragudj, ha durva vagy bárdoatlan voltam. Nem bántanálak semmiért, egyszerűen csak ki szeretnélek billenteni ebből a helyzetből picit.

Gondolok Rád, sok erőt a többieknek is:
Adrienn

Sziasztok!

Rákérdeztem tegnap este, kb. 100-adszor. Konkrétan, van-e valakije? Nincs. Lefeküdtél valakivel az elmúlt 7 hónap alatt? Nem, de már mondta sokszor. Akkor szerelmes vagy valakibe? Nem, de már ezt is mondta. Akkor minek a tetkó? Azért, mert neki tetszik. (folytattuk még, pl. szóvá tette, hogy minek irogatok a neten, kiteregetem a magánéletünket, mondtam neki, hogy ez nekem sem jó, de már régen megőrültem volna, ha nem beszélem meg valakikkel. És ha nem lenne problémánk, nem írogatnék. Meg hányszor odaültem már mellé, hogy beszéljük meg, mert nekem ez így nem jó.

Juli, már sokszor átgondoltam. Ha lenne annyi pénzem, amiből egy lakást lehet neki venni, akkor azt mondanám, hogy menjen el. Én itt szeretnék maradni a gyerekekkel. Már költöztem eleget. Ha elmondta volna, hogy volt valami, de próbáljuk meg, akkor adtam volna még egy esélyt. Nem tudom,hogy meg lehet-e bocsátani, de az őszinteség nagyon sokat számít most nekem.

Adri: Azt komolyan kérdezted, hogy rossz társaságba keveredett? Nem, dehogy. Értelmes, okos ember. (nem csak én látom így).

Arra már eljutottam, hogy nem érdekel. Én is nézelődtem már kifelé, mint Katka. Nem úgy, hogy nekem tetszik valaki, hanem hogy én meg tudnám-e hódítani.
1. Ide is eljutottam, de akkor felezni kell mindent, költözni stb.
A 2. pont igaz rám. Biztos, hogy nagyon nehéz közelednie. Haragszom. Az elvárásaim nem olyan nagyok, ha rendben van minden. Azok után, ami történt, azért persze, jól esne valami plusz "udvarlás", vagy kedvesség, vagy egy program, amit megszervez, színházjegy, koncert, hogy kettesben lehessünk. A normál hétköznapoktól nem várok rózsaszín szirupot. Csak olyat, mint volt. (azért nem hiszem el,hogy szeret, mert így is van. És ezért is haragszom rá. Akkor mi a fenének kellett az esküvő, meglepetésgyűrű, meg ilyenek... )
Az is lehet, hogy felfújom.
Most elhiszem, amit tegnap mondott, bár, szerintem azért vonzódott ahhoz a kolléganőhöz, mégha nem is volt semmi.
Sajnos a többire meg az a magyarázat, hogy nem kíván. Ha lefogyok, akkor talán. Egyéként ezt teszem. Nem miatta, engem zavar. De azért nem megy 1-2 hét alatt.
Ki tudok billenni ebből a helyzetből, ha a gyerekekkel vagyunk, akkor jó. Nem mondom, hogy nem jut eszembe, de próbálok nem ezen gondolkodni. Tudatosan szoktam olyankor zenét bekapcsolni, meg lemegyünk, beszélgetünk másokkal, stb.

Még annyi, hogy ha dolgozom, gyerekek már oviba járnak, akkor sokkal önállóbb, magabiztosabb vagyok.
A fogyás félreérthető. Nem miatta. Magamnak akarok megfelelni, jól akarom magam érezni. (ez egy folyamat, már most jobb, ha a fényképeket is nézem, jobban tetszem magamnak is, mint pár hónappal ezelőtt)

Sziasztok!

Köszi mindent!
Juli neked külön is a hosszú választ. A másik topicban("..harmadiknak lenni") mindent elolvastam rólatok, és nagyon tetszett minden sorod, és ahogy véded a családokat, hogy először le kell zárni a nem működő kapcsolatot, utána keresni, nem belenyúlni a másikéba, és ha családos a másik félreállni, így kellene. Nekem is van egy csúcs családos férfi ismerősöm, hajajjj, de meg sem fordulhat a fejemben semmi vele, mert ÉN sem akarom, hogy a családjától távol legyen és felboruljon az, szegény gyerekek!
A férjem azt mondta, hogy a helyében én is ezt tettem volna, marha, sőt a csaja helyében is,
elég marha már tényleg, miért is imádtam? Pedig a régi énjét nagyon szeretem a mai napig is,
mert amikor imádott akkor a tenyerén hordozott. Csak hát utána az üres semmi van, és képtelen, egyszerűen nem akar tenni azért, hogy szeressen, mert már nem szeret szerintem, majd este előveszem őkegyelmét.

Szerintetek miért nem törődik velem a férjem? Át se ölel, az első pár napban igen, de most?
Miért nem hoz legalább egy száradt korót? Semmi ajándékot nem kaptam. Én viszont neki igen,
még tortát is rendeltem neki egyszer. Hülye vagyok.

Juli, hogy tudtál összeismerkedni a barátoddal 2 gyerekkel? Ha egyedül leszek, akkor bölcsi,
munka, bölcsi és haza, mikor lesz időm ismerkedni?

Röviden írjátok már le, hogy a kiszemelt hapsinak mit mondjak, hogy kezdjem a beszélgetést?

Évek óta nem flörtöltem, én marha. Vagy egy pár honlapot írjatok, és persze keresek én is,
de Ti biztos írtok olyat, amit én nem ismerek.

Nadi!
Szerintem sem nagyok az elvárásaid. Az a minimum, hogy a férj törődik a feleségével, és megmondja, ha valami baja van.

Még nem tudom váljunk-e.Várok pár napot.
Kata

És ha a férjem nem törődik velem, akkor én miért? Nem? Ne főzzek neki, és legyek elutasító, ne tegyek érte semmi apróságot sem? Hát ha ő nem, akkor én miért?
Juli, ezt is olvastam a másik topicban tőled, és igaz is, minek gürcöljek megint én, ő meg a sült galambot várja? Õ várja, hogy ugyanúgy szeressen mint régen, de ha nem tesz érte, akkor nem fog működni. Én már tényleg nagyon sokat áldoztam, és marha sokat megtettem érte, a családunkért is.

Szóval törődjek vele, vagy sem? Megtudhatja ő is milyen az, ha nem törődnek az emberrel.

Kata

Tudjátok, lányok, azért ijesztő, hogyan válik a romantikus nagy szerelem "csatatérré", hatalmi harccá.
Kata,
a kolléga még nem szeret valszeg, semmit nem tett érted, mégis azon töröd a fejed, mit mondj neki - meg akarsz neki felelni. A párodnál is van dicséretes törekvésed, de ha nem reagál még, akkor nem még egy lapáttal teszel rá, hanem felháborodsz. Mert a párodtól elvárásod van, az új hódítástól meg nincs.

És ez mindannyiunkra igaz, és a párjainkra is. Magyar mentalitás-e, nem tudom, de bizony, hátradőlünk. Az, hogy mosunk rájuk, főzünk rájuk, nagy dolog tőlünk; ők meg keresnek ránk... Nem is tudom, talán az is gond, h. még él a hagyományos családfelállás - női munka, férfi munka -, de már mi is dolgozunk munkahelyen, s így míg a férj max. 2 állásban van, addig a nő 3-ban: munkahely, háztartás, gyerekgondozás.
Egy kicsit nagy a mai ember egoja is. De annyira mégsem, h. akkor, ha nekünk vmi. nem jó, segítsünk magunkon, lépjünk.
Hibátlan kapcsolat csak a pöttyös könyvben van...vagy még ott sem...

Meg kéne tanulnunk tenni a kapcsolatért, férfiaknak, nőknek egyaránt. Anyáink a melós, alkesz, kocsmábajáró alacsonyabban iskolázott pasijuk mellett (a mi apukáink a kivételek, enyém tényleg, ő szegénykém igazi papucs) is kitartottak, anyagi közösségben, kitartásban, ha baj volt... vagy nem?

Ti szomorúnak olvastátok azt a levelemet, amiben a társadalmi tényezőkről kérdeztem. Ezek a változások minden kapcsolatot érintenek. És őszintén mondom: nem láttam még olyan kapcsolatot, amit itt elképzelünk, másrészt szemléletváltás kéne: mi a jó a kapcsolatunkban, nem mi a rossz...

A "rossztanulót", ha dicsérem, "megtáltosodik", ha szidom, korholom, nem javul...

Na, nem osztom az észt. Néha azt gondolom, h. nincs semmi bajunk (azért a többes szám első személy, mert én is jártam ebben a cipőben), az a legnagyobb bajunk.

És Nadi, most kéretik nem azt írni, h. akkor Te többet nem írst, mert nem segíteni nem akarok - empatikus hallgatással, hangos gondolkodással), csak azt kívánom, bárcsak ne lennének gondjaitok.

No, talán nem bizalmas, ha úgy búcsúzom:
puszi, írjatok:
Adri

Kedves Adri!
Nálunk azért más a helyzet, nem ismered a teljes történetünket, mert hónapok óta nem törődik velem a férjem. Nemcsak most, és nemcsak most csodálkozom, hogy miért. Én már igazán marha sokat tettem ezért a házasságért, hogy működjön, a családunkért és nincs még egy ilyen nő, mint én. Ki az aki elvisel ennyi megaláztatást, és nemtörődömséget, és hazugságot. És nem tartom magam hülyének emiatt és senki se tartson annak, mertcsak össze akartam tartani a családot, de már belefáradtam, és nem tudom, hogy tudok-e várni még arra, hogy a férjem megemberelje magát és tegyen is értem. Magától nem fog menni, csak ha tesz érte, de nem tudja, vagy nem akarja. Igenis jogom van felháborodni, és szerintem Nadinak is. Igaz, ha Nadinak nem, de nekem lehet, hogy lépnem kellene, és válni, de olyan szörnyű kimondani, és megtenni, aki csak úgy válik, ripsz-ropsz, annak nem jelent semmit a házasság, és család. Ezért nehéz.
Nincs hibátlan kapcsolat persze, én csak törődést kérek, figyelmességet, és meglepetéseket a szüli-és névnapomon, ezeken semmi nem volt, gondolj bele. Egyáltalán nem sokat kérek, vagy igen?
Szemléletváltás igen, az igaz, a mi házasságunkban nem is tudom, mi az ami jó, szerintem semmi, csak az, hogy a férjem törődik a fiával, ház körüli teendők általa, más nem... gondolkodom, de más nem jut eszembe...én le vagyok szarva a magasból, hiába főzök, takarítok stb, semmi reakció tőle, csak a fiam ölelget, senki más. Ezért gondoltam, hogy most én sem fogok a férjemmel törődni, nem lesz főtt kaja neki, meglátja milyen az, amikor nem törődnek az emberrel. Fel sem fogja ő, mert tényleg neki minden készen volt, amiért kellett volna harcolni, azért nem tett semmit, hogy csak egy egyszerű diplomát mondjak, szóval küzdésképtelen. Vagy 3x nekifogott, de semmi. Vagy akarom, vagy nem, de nem kezdek hozzá ímmel-ámmal. Nem azért nem ment neki, mert buta hanem mert tanulás helyett tévézett, stb.
Ja és az anyja azt mondta, ő nem tehet semmiről, hogy így elkanászodott, pedig ez nem igaz, mert nem tanították meg arra, hogy küzdjön a jobbért. Ha valamit nem akart megcsinálni, akkor nem kellett megtennie, na ez nagy marhaság. Ezt még nem mondtam anyósomnak, de ha válunk biztos fogom. Most is csak küzdenie kellene értem, tenni a szépet, és a szerelem visszajönne, vagy megerősödne, erről olvastam.

Igaz, hogy dicsérni kellene őt, de miért dicsérjem, nemsok mindenért lehet.

Igen, a kollégám nem szeret még engem, nem is beszélünk szinte, mert még nem is érzem magam erősnek az újhoz, én csak beszélgetni akarok, és közben jól érezni magam, kicsit flörtölni is, ez csak nem bűn? Tőle is van elvárásom, mert jó lenne, ha többször kezdeményezné a beszélgetéseket.

Én egykor és most is komolyan gondoltam azt, hogy jóban-rosszban együtt lenni a férjünkkel. Bármilyen rossz is az, de az a rossz azért ne miatta legyen, hanem külső csapások által; jó voltak ezek is a 3. fél által(megcsalás), és én újból akartam kezdeni a férjemmel ezekután is, de ő szinte megbánást sem tanúsított csak ideig-óráig.

hú mindjárt 2 óra
kata

Sziasztok!

Hű Katka, nem nagyon tudok mit írni...
De azért én főznék neki. Mi is összevesztünk tegnap este, aztán reggel elaludt, azt sem tudta, hova kapjon. Természetes volt, hogy segítettem. Nem szóltunk semmit, csak úgy. Tettem szendvicset, meg ebédre főzeléket neki. Aztán kilenckor hívott. Csak úgy, meg akarta kérdezni, hogy vagyunk. Nem szokott így. Aztán azt mondta, hogy ne haragudjak, nem akart tegnap megbántani. Tényleg őszintének éreztem.
Én most készülök, lefoglal a keresztelő. Ma is kilómétereket mentünk. De jó volt. Meg magammal foglalkozom. Torna, kozmetikus, szolárium (nem voltam 3 éve). Olvastam itt a babaneten valamit. Bemásolom, remélem a Deco csevegős lányok nem bánják.
"Az életet, éljük meg. Rajtunk áll, hogy hogyan. Lehet savanyunak lenni vagy megkeresni a szépet és örülni. Lehetünk néha lent, néha halál torkában, de tanuljunk belöle. Ne azután vágyodojunk ami nincs, annak örüljünk ami van. Van szebb mint egy öszi piros falevél amit gyermek ragaszt fel egy papirra azzal: Anya szeretlek! Van szebb egy szivböl jövö ölelésnél? Van bármi is ami több a szeretetnél? Szeretet gyogyit is. Egészség is nagyon fontos és mint ahogy egy gépet karban tart az ember hogy müködjön, mert könnyebb olcsobb mint a javitás, ua a szervezettel is................."
Kicsit úgy érzem, hogy nekem is szól. Én most nem idegeskedek.

Kata, visszatérve rád, nem tudom, mit tegyél. Szoktatok beszélgetni? Mi lenne, ha elmennél valahova este a barátnőiddel, és ő vigyázna a gyerekre?

Most mennem kell.

Hát, lányok, mi újat mondhatnék?
Nálunk is az volt a gond, hogy nem akart változtatni. Először lustaságból, mert ő is úgy volt "nevelve", hogy semmi elvárás nem volt felé támasztva, épp ezért nincs neki sem diplomája, pedig kifejezetten okos. Később pedig már azért nem érdekelte a dolog, mert nője volt. Onnantól kezdve meg sem hallgatott. Én nem mertem megcsinálni, hogy kirakom a szennyesét a kupacból, de a vasalást befejeztem és a főzést is. Ugyanis csak neki voltak vasalandó cuccai, nem arról volt szó, hogy kivettem a halomból az övéit, hanem arról, hogy csak az ő kedvéért nem csináltam meg. HOzzátéve, hogy én mindig este szoktam vasalni, amikor már a gyerekek alszanak-ő viszont épp olyankor indult portyázni. Hát, az azért túlzás lett volna, hogy míg ő hetyeg, addig az ingeit vasalom.
A főzéssel is leálltam, mert a nagyobbik lányom oviban kajált, a kicsivel akkor még otthon voltam és rendeltem magunknak. Õ meg evett, ahol akart, addig is csak azért főztem hébe-hóba, hogy ne érje szó a ház elejét.
Hideg kaját persze úgy vásároltam, hogy neki is jusson.
A hagyományos család-kép nálunk annyiból nem volt igaz, hogy a végén már annyira elbaltázta a céges ügyleteket, hogy halomnyi befizetetlen csekkünk és felszólításunk volt, ő meg 9-ig aludt, utána pedig lógott egész nap.
Érdekes, hogy az anyja egyszer sem mondta neki, hogy fiacskám, egy 2gyerekes családapa nem így működik. Haragszom is az öreglányra azóta is, mert azon túl, hogy persze, egy anya a saját gyerekét akarja boldognak látni, szerelem terén nem tart kiselőadást-ezt nem is vártam el, de azért az apai mívoltában helyre rakhatta volna. De náluk is az a tipikus modell volt, hogy "kisfiam, minden úgy jó, ahogy gondolod."
Úgyhogy nem volt igaz ránk, hogy én gyerek-házimunka stb., ő meg eltart.
Mióta eljöttünk, minden csekkem percre pontosan be van fizetve, igaz azóta ő is rendezte a sorait.Ennek végülis örülök a lányok miatt.

Más:
az ismerkedés: gyerekkel képtelenség, mert ki gondolná egy két kicsi gyerekkel mászkáló nőről, hogy "szabad préda"
A vasárnapi apukákra sincs ráírva, hogy ők elváltak, végülis sok anyuka küldi el hétvégén a papát a gyerekkel, hogy addig utólérje magát a házimunkában.
Gyerek nélkül pedig az a gond, hogy az ember nem titkolhatja, hogy vannak gyerekei, de nem is indíthat ezzel. Hülye dolog egyszer csak benyögni az ilyesmit.
Ezért sztem az internet elég jó lehetőség. Az ember kitölti a paramétereket, és, akinek így is OK., az majd ír. Keresni pedig szempontok szerint lehet, az ember bejelölheti, hogy milyen legyen az álompasi Kevesen tesznek fel fényképet
Van az origo-n, nlcafe-n, csajozas.hu, pasizas.hu, és ki tudja még, mennyi. A startlapon rá lehet keresni a társkereső oldalakra.
Érdemes azonban a gépből kitörölni a korábban látogatott oldalak közül

Drága Csajok!

Egy kicsit félre is értettetek, meg egy kicsit felületesen is olvastátok, amit írtam.

ÁLTALÁNOSSÁGBAN BESZÉLTEM!!! KORTÜNETRÕL!!!
Ego: a küzdeni nem akaró emberek - pasik, nők; az állandó: "én bezzeg"...

Nem kell mártírnak lenni! Ha szar, ki kell lépni. Még a szüli- és névnapodat sem ünnepelte meg? Szarik Rád? És ezek fontosak számodra? Akkor hagyd ott!!! Könnyebbülj meg!!! Akkor nem érdemel meg Téged!!!

Ha meg maradni akarsz, ill. jó lenne együtt, akkor A HÁBORÚZÁS RONT A HELYZETEN!!!! Elzárja a visszautat és MEGMÉRGEZ TÉGED IS, KIÜLI A TE ÉRZÉSEIDET IS!!!!!

Volt ilyen szar időszakom nekem is, aztán megráztam magam, és azt mondtam: egy életem van, azt jól akarom leélni. Az önsajnálat lehúzott csak, mint egy görcs, úgy telepedett rám. Szóval jó az idézet a decos csajoktól.

A"háborúzás" rombol mindenkit. El kell dönteni, együtt jobb vagy külön, és a döntésnek megfelelő tiszta helyzetet teremteni. Ha érdemes arra a partner, h. velünkmaradjon, akkor nincs szemrehányás, veszekedés - kritika lehet, de sértettség, civakodás stb. nem -, hanem törődés van, örülés a jóknak.
Ha meg nem érdemes az együttélésre a partner, akkor meg sürgőssen húzzon a sunyiba.

Az összes többi idea, kifogás, mittudoménmi...

Én válás után egy kicsit pihiznék, és adnék esélyt a sorsnak is az ismerkedésre. Szép dolog az internet is, de sztem akkor kezdj bele, ha már tisztában vagy magaddal, Kata. Most egyelőre azt érzem a soraidon, h. pánikolsz rendesen.

Na, lehet seggberúgni.

Puszi nektek, csajok, szép, izgalmas, nyugodalmas jó éjt kívánok:
Adri

Sziasztok!

Azt mondtam én is a nővéremnek, hogy mondja el, ha tud valamit, mert nehogy már akkor én vasalom az ingjeit, ő meg szórakozik. Az ebédet mi is rendeljük.
Meg ha tudnám, hogy van valaki, akkor nem érdekel, hogy reggeli nélkül megy el, mert elaludt.

Annamaria, hol vagy? Itthon a férjed?

SZiasztok!

Juli nem értettem az utolsó mondatodat.
"Érdemes azonban a gépből kitörölni a korábban látogatott oldalak közül"

Én ha keresek is új embert, hívőt fogok. Nagyon nehéz lesz, esetleg még lehet kollégát is, kár hogy a telefonlistánkon nincs ott a családi állapot, sokkal könnyebb lenne, így puhatolózhatok össze-vissza...

Köszi az ötleteket, majd jövök.

Kata

Itt vagyok,olvaslak ,de nem érzek elég erőt ahoz,hogy írjak is.
Mi most hétvégén elég komolyan összevesztünk,azt sem tudom hogy lesz tovább,ez tulképp.egy régi probléma,néha előjön,vagyis olyan dolgok jutnak a férjem eszébe,amik régen,még házasságunk előtt történtek.Ezekért halálkomolyan haragszik rám,viszont én azért haragszom magamra,hogy mindent elmondtam neki,csak őszinte akartam lenni vele.Végülis valahol őt is megértem,de eddig is tudta ezeket rólam,sokszor megbeszéltük,de most kinyőgte,hogy nem tudja elfeledni és fáj neki.És hogy úgy érzi nem szeretem.3 napig volt itthon,együtt aludtunk,de nem beszéltünk.Mikor elutazott,megpuszilt és percekre magához ölelt.Nekem meg nagyon fáj,hogy nem bízik bennem.Néha régebb is így volt,2-3 napig haragudott rám,aztán minden a régi volt,de most úgy egyeztünk,ezt örökre lezárjuk,majd talán pár nap múlva írok,de hetekbe is telhet.Elmesélni viszont,ne haragudjatok,nem tudom mi a gond,mert bárki olvashatja.
Sziasztok

Arra gondoltam, hoy, ha otthonról netezel és az "előzmények" között vagy felül a legördülő soroknál látszik, hogy társkereső oldalakat böngésztél, azt lehet, hogy nem értékelné a férjed.
Nálunk legalábbis úgy volt, hogy nyomozott utánam, és amíg neki szabad volt igazi nővel félrelépni, addig nekem nem volt szabad-legalábbis szerinte- akárcsak virtuálisan is kapcsolatba kerülni más fickóval.

Sziasztok!

Otthon nincs net.
A már exférjemnek hívott emberke tegnap nem jött haza, nem hívott nem írt. Végleg vége. Döntöttem.
Főleg mert az egyik kollégám érdeklődik utánam, nem vesztegetem az időt, mi? Ki szeret egyedül élni, én nem az biztos.
Csak egy kicsit pesszimista, megvigasztalom és ő is engem talán. Ha nem hív el valahová hétvégén, akkor én fogom, nem tudom hogyan kezdjek hozzá. Pl.Menjünk el valahová együtt? Vagy hogy? Tudom nem topictéma, de valahogy indítsatok el ezen a rögös úton jó? És ha pesszimista mi a teendő?

Adri! Nehogy elválj még most szerintem, mert a férjed veletek van, segít, hát csak épp a szex...hamarosan az is lesz, ki kell várni, persze hosszú idő, de csak ki kell.

Kata

Sziasztok!

Annamaria: Remélem írsz pár nap múlva, hogy minden rendben. Mondd meg neki, hogy szereted, és szeretnéd, ha többet lennétek együtt, ha hazajön. Õ is biztos szeret, ha úgy ment el, hogy magához ölelt. Próbálja elfelejteni,azt, ami volt.

Katka: Kicsit nevettem az utolsó soraidon, mert összekevertél Adrival. Szerintem náluk minden rendben.
Én meg nem válok most el. Ha kiderül, hogy van-e valakije.
Jól teszed, ha elmész valahova a kollégáddal. Érezd jól magad.

Most mennem kell a gyerekekkel. sziasztok

Katka!

Ha elfogadsz tőlem egy tanácsot, nem hívod el sehova egyelőre.
Ha kollega, akkor úgyis találkoztok naponta, nem kell lerohanni. Közhely, de sajnos igaz, hogy menekülni kezdenek, ha érzik, hogy futnak utána. Azt hinné az ember, hogy egy bizonyos koron túl a mai világban ez már nem számít, de nagyon is. Várj még sztem, dumáljatok a munkahelyen, de ne legyél rámenős. Nem szalad el, ha eddig ott volt, ott lesz még egy vagy két hét múlva is. De az is lehet, hogy hamarabb lép. Csak engedd, hogy ő kezdeményezzen, vagy legalább hihesse azt

Sziasztok!

Igen, Nadi, rád gondoltam, nem Adrira.

Juli, igaz, nem rohanom le, de olyan jó lenne randizni újból. Remélem elhív valahová, csak a fiam hová tegyem akkor, marad barátnő, vagy anyuka. Úgy-úgy csak dumcsizni először, sokat mosolygok, aztán meg csókolózok Azért nem élem bele magam, mert lehet semmi sem lesz, mert pl.nem fogadja el a fiam, ki tudja?
Érdekes volt, mert szüleim azt mondták, még ne ismerkedjek. Kicsit kiakadtam, miért? Legyek óvatos persze, de randizni lehet, nem? Várjak még, mondták, várok, de ha hívnak megyek

Na, a férjemet csak felhívtam, hogy jöjjön rendezzük le az egészet, anyagiak pl., és az összes cuccát vigye el, de csodálkozott, hogy véget akarok vetni az egész kapcsolatunknak, nem tudom miért? Megbolondult tisztára. Csak ne fogadjam vissza ugye?
A kollégám nem hívott sehová, úgyhogy marad a várakozás, sajnos, már úgy mentem volna valami jó helyre

Jó hétvégét!

Kata

Katka!

Napokig nem jelentkezik, utána meg csodálkozik, ha kirakod?! És ilyenkor hol van?
Szerintem ne fogadd vissza.
Menjetek a gyerkőccel valahova, szép idő van.

Katka!

Hol vagy még attól, hogy a fiad meg a fickód!
Nekem is mindneki azt mondta, hogy nem lehet egy 8 éves kapcsolatból átesni egy másikba, aztán mégis sikerült. 10 nap múlva leszünk 1 évesek!
Úgyhogy sztem nyugodtan randizgass+ egyebek, de ne tervezgess. Főleg ne hangosan, de most még magadban sem. Első körben még megismerkednie sem kell a fiaddal, az későbbi történet. Lehet, hogy épp attól fogja menekülőre, ha azt hiszi, apát akarsz ,akivel nevelhetitek a fiadat.
Lehet, hogy épp most sétál be a nagy Õ, de lehet,hogy addig még sok év és sok ffi van útközben. A férjedet meg üdvözlöm, nagyon jófej lehet
Úgyhogy csak lazán, mint 15-20 évvel ezelőtt!!!

Sziasztok!

Jól vagytok?
Nadi te?
A kollégámat nevezzük 2. számúnak, hát nem megfelelő számomra sajnos. Egy önsajnálkozós típus stb.
Az 1.számúban még reménykedek.
A férjem meg vissza akar jönni hozzánk, pedig majd egy hete a színét sem láttam, és nem is hívott, még a fia se érdekelte, csak az anyját hívta, hogy beszélt-e velünk. Hiányzik azért, de a viselkedése kiakasztó. És hiányzik a szex is persze Az ügyvéddel beszélek pár nap múlva, a férjem meg azt mondta ne tegyem. Akkor is, elegem van belőle, mellette csak rosszul éreztem magam, úgyhogy váltok... vagy mégsem..nem tudom.. nehéz új emberkét találni, nagyon. Az is lehet, hogy csak szívat, ki tudja..nehéz dolog.
Már feladtam csomó paraméterekkel hirdetést a neten, várom a maileket. Nehéz és hosszú dolog.

Katka!

Külön kéne választanod a férjeddel való szakítást és az új partner keresését. Ne tedd függővé egyiket a másiktól. Ha a férjed megaláz, semmibevesz, stb., stb., akkor ne azért és ne akkor válj el tőle, ha találsz másikat. Ha nem jön senki, akkor hagyod magad szívatni? Ha jön, akkor nem?
Ejnye!

Sziasztok!

Nekem nincs semmi hírem.
Katka: hiányzik a szex? Mióta nincs???? Nem kell válaszolni. Csak magamon szórakoztam. A rekordot biztos én tartom.
Partnert találni biztos nem napok kérdése. Meg lehet, hogy több barátod lesz, mire megtalálod az igazit, aki megfelel a "paramétereidnek". A férjed akkor "szivathatna" ha nem lenne gyerek. A gyereknek mit mondasz? Nem kérdezi? Az enyém így kel, hogy hol van apa, miért kell dolgozni menni, jön már apa????

Sziasztok!

Nadi! Kábé egy hónapja nincs szex, de inkább lennék a te helyedben!

Adri! Neked is köszi a segítséget!

Házasságban, legalábbis ebben nem fogok újra egymásra találni a férjemmel. Tegnap is hívtam, nem vette fel, aztán meg kikapcsolta, láthatta, hogy hívom. Ja és szabin volt tegnap, és nem keresett ezidőalatt. Csak azért kellett volna, hogy jöjjön, és vigye el a cuccát.
Hát, már nem vagyok idevaló, ebbe a topicba, sajnos. Úgyhogy át kellene menni valami másikba, nem? De nem szívesen mennék

Igen Juli, külön próbálom választani a szakítást és az új partner keresését. Megpróbálom.

Eddig talán jó kedvem volt, de tegnap nagyon depis voltam, a buszokon is pityeregtem, a bölcsiben meg kitörtem. Aztán este is otthon egyedül, lehet, hogy évek múlva lesz valakim. Sok férfi önző, és magának élő... a mail-jeimet néztem, írtak egy páran, és ahogy néztem egy fotót, azon tűnődtem, hogy miért nem lehetett
nekem rendes családom, mint az összes rokonomnak, egy válás sincs anyai ágon, ill. egy van, de gyerek nem volt, amikor váltak
Szörnyű a helyzetem.

És tudjátok milyen kérdésem van hozzátok, hogy milyen ember az olyan, aki elhagyja családját, és milyen az, aki befogadja? Meg a szüleik? Nem értem, mert ha lenne egy a lányom, és egy családos emberrel akarna kezdeni(gyerekkel!!!!), akkor lebeszélném határozottan, hogy NEM! Ne ismerkedj olyannal, nem szakíthatod el a családjától. Bennem sosem fordult meg, ja azért, mert számomra maga a család szónak van egyáltalán jelentése és értelme.
A férjem hülye csajának az anyja is mondta, hogy várja a férjem. Szörnyű! Nem?

Azért jó oldala is van az egésznek, mert így legalább kiderült milyen is a férjem valójában, és inkább most mint évek múlva, amikor már öregebb leszek, akkor nehezebb találni párt, nem? Már nagyon nem szeretem a ...né vezetéknevemet sem, sokszor elhangzik a munkahelyemen is, már nagyon utálom!

Lehet egyáltalán nőtlen férfit találnom? A mailek alapján mindnek van gyereke.
Juli! Hogy ismerkedtél meg a pároddal, és rögtön mondtad a gyerekeidet?

Jó lenne randizni, szórakozni, nem is szórakoztam idén, csak a családomat akartam
összerakni

Ha 30-on túli jó pasi ismerősötök van, szóljatok neki, és írjon nekem mailt. Inkább legyen csúnya, de rendes ember.

Kata

Kata!

Igazad van, egyelőre ilyet még nem tett a férjem, nem tűnt el, és fél-egyórás késéssel mindig visszahív. Te is hívhattad volna a gyerek miatt is. Nem üzentél neki? Hogy csak a cuccait vigye. Végleg.
Ne legyél szomorú. Barátnőmet is megcsalta a férje, akkor hagyta el, amikor 3 hónapos volt a pici. Aztán a barátnőm talált egy 34 éves függetletn fiút, (másodikra, de az elsőnek sem volt se gyereke, se felesége), most jól vannak. A hülye férje meg 1 év után ment volna vissza, barátnőcske elhagyta, most visszaköltözhetett a szüleihez. hihihihihi Megkapta.
Csak azt akartam mondani, hogy biztos lehet párt találni. A szomszédunkban van egy kétgyerekes apuka, a felesége itthagyta őt, mikor kicsik voltak a gyerekek, tök normális, fiatal hapsi. Szerintem nincs barátnője. (hacsak nem Juli barátja! )
A családban kerítőnek hívnak... Már hoztam össze embereket. Majd gondolkodom. Csak azért nem mindegy, hogy az országon belül hol lakunk.
Ne menj el máshova, inkább írj ide, ha valami bánt.
Most mennem kell. Fel a fejjel! Azért mondom mindig, hogy menjetek a gyerkőccel valahova, mert ott is lehet ismerkedni, de ha mást nem, legalább beszélgetni.

Nadi, te kis Kerítő!
Ez tényleg szívás a barátnőd exférjének. Megérdemelte. Az én férjemet is utolérte a baj, mert jól lebetegedett, és nem érzek iránta semmit, nem érdekel. Ez semmi ahhoz képest amit én áltam ki hónapokig.
Jó lenne nekem is nőtlen fickó, de az nehéz lesz!
Te kis kerítő! nézzél nekem légyszi körül!
Még azt a 2 gyerekes hapsit is megismerném, megismerni meg lehet, nem veszítek semmit. Azért jobb lenne nőtlen, vagy mint Juliéknál maradjon az anyjánál a gyerek vagy gyerekek.

Most néztem a profilomban az e-mail címemet, de az nem jó, csinálok egy újat, és még írok magamról több mindent. Csak kattintani kell a nevemre!

Hétvégére berendelem szüleimet a fiam miatt, legyenek nálam, én meg lelépek este

Jók az adataim a profilomban.
Írjatok hapik!

Szerintem Juli barátjánál vannak a lányok, úgy, mint az én szomszédomnál. De lehet, hogy tévedek. Itt az anyukát még soha nem láttam, vagy, hogy jött volna a lányokért.
Erősen gondolkodom Katka... Egy van, de ő elég nehéz természet, nem biztos, hogy bírnád. Pedig ő Bp-en dolgozik, ott lakik nem messze.

A "Szörnyű! Nem? " előtti sort helyesbítem:

A férjem hülye csajának az anyja is mondta, hogy várja a férjemet. (együtt lakik a csaj az anyjával).

Elképesztő nem? A férjemmel 11 évig voltunk együtt, és 8 éves házasok voltunk. Szomorú, és fáj nagyon, hogy így alakult.

Sziasztok!

Na, igen, azt a részt én sem értettem, amikor a volt férjem még az előző nőjével kavart, hogy a csaj otthon ezt hogy tudta tálalni. Mivel az ember a gyerekét boldognak akarja látni, én biztos nem támogtanám az iylen jellegű kapcsolatot. Egyrészt borítékolható a forgatókönyv, másrészt elég rossz érzés, ha az ember lányát lekurvázzák.
Amúgy az én anyám is azt mondta-amikor az ő élete is így alakult-, hogy a rossz a jóban, hogy nem később járt így. Mint ugyebár apám soron következő felesége, aki azt hitte, hogy együtt fognak megöregedni. Ehhez képest 50-en túl kiborult a bili. Apám lelépett egy korombeli csajjal, de kiderült, hogy félidőben volt egy másik nője is, akitől gyereke is lett. És akkor a többiről még nem is tudunk
Szóval nyugdíj előtt pár évvel omlott össze a nő élete. Anyám erre mondja, hogy Isten nem ver bottal.

Katka!
Ha én válogathatnék, olyan fickóm lenne, aki elvált, sőt gyereke is van, csak épp anyuci neveli. Egy nőtlen ffi nem biztos, hogy tapsikol örömében, ha éjjel, vagy vasárnap reggel 7-kor ébreszt a gyerek, ha szétkeni az ebédet, ha műsorozik az étteremben, stb.
Dóri drága kedden pl. kidobta a rókabőrt az ágyamra, épp 20 cm-re a barátomtól.
Mivel neki van gyereke, nem menekült el lobogó hajjal, hanem elkezdett takarítgatni, majd utána kénytelen volt elviselni, hogy a földön alszunk. Erre egy gyerektelen férfi nem biztos, hogy így reagál.
Nálunk viszont az a gond, hogy mivel ő neveli a gyerekeket, sokkal kevesebbet tudunk találkozni, mert neki is meg kell oldania a vigyázást. Az meg a plusz pech, hogy a családja finoman szólva is nem túl segítőkész.
Szóval nem egyszerű.
Azért holnap megünnepeljük az egyéves évfordulónkat
Amúgy biztos, h. nem Nadiék szomszédja, mert egy fia és egy lánya van. Két lányom nekem van. Szerencsére
Amúgy, sztem pakold össze a cuccait, és küldj egy sms-t, hogy vigye el őket napközben, amikor dolgozol.
Kié a lakás? Ad valami pénzt tartásdíj gyanánt?
Ha összejön valami fickó, nehogy elmondd neki!!!

Hú, Katka, kíváncsiságból még1x bekukkantottam a gép kikapcsolása előtt, és majdnem azt hittem, Te írtál a "Házasság ,család"-ba. De nem. Csak valaki elég hasonló nick-et választott. Bár nem vagyok prűd, lehet, hogy ez (mármint az) már nem szorosan a babanetes témák közé való. Na, mindegy, végülis ne muszáj látogatni azt a topikot.

Sziasztok!

Juli: Az a szerencse, hogy nem a szomszédunkban lakik a barátod, vagy hogy két lányod van? Egyébként sem illett rájuk amit írtál, mert pl. ezek a lányok nagyon csinosak, bár nem hiszem,hogy az apuka miatt.(szerintem én apukám is olyan lett volna,mint a Te barátod, ha ruhákról van szó)Sokat segít neki a családja.

Tegnap voltam nőgyógyásznál. Saját magamon röhögök, lehet, hogy már megzakkantam? Azt kérdezi a doki: " a fogamzásgátlást hogy oldják meg?"

SZiasztok!

Nadi!
Látom nincs változás. POnt ezt akartam kérdezni. Hihetetlen ez a szex dolog, néha gondolok erre, mert nekem marhára hiányzik bevallom. Hol vagy krémes királyom? És ha erotikus filmet néznétek, nem segítene neki, vagy (bocs a topicolvasótól) simogasd magad előtte(ez mindig hat), mondd hogy szeretnéd vele ezt és ezt tenni. Tuti beindulna!

Juli!
Ezt nem értem: "...végülis ne muszáj látogatni azt a topikot." Melyiket?

Boldog 1 éves évfordulót!

Szerencsés vagy.
Van egy öccse, vagy bátyja a barátodnak? Vagy unokatestvére?

Igen, lehet, hogy jobb lenne gyerekes pali, akkor türelmesebb lehet a fiamhoz, csakhát nem lehet tudni, hogy ő hagyta-e el a családját, nem mindegy számomra, hogy miért bomolt fel az a család. És ha az asszony ismét akarja a férjét, akkor még az is lehet, hogy visszamegy hozzájuk. Nem?

Tartásdíjat préselek belőle, ha elérem egyáltalán. A lakás az enyém, de részletekbe ne menjünk bele. Akkor vigye el a cuccát, amikor én is otthon vagyok, mert meg kell beszélni egy csomó dolgot a válással kapcsolatban, jobb közös megegyezéssel elválni, mint pereskedni. Ti hogy váltatok? ügyvéden keresztül kb. 50 rugó, anélkül meg 1200,-Ft nem mindegy, csak nem tudom, mi a válókereset formája papíron, csak
jobb lenne ügyvéden kívül csinálni, nem? Az ügyvédemnek ezt persze nem mondtam. Szerinte kb. félév mire kimondják a válást, amennyiben közös megegyezés volt, és nem lesz ...né nevem. Nagyon sok idő. Sajnos.

Hát igen, apukád nője is megjárta, tényleg igaz lehet az, hogy kutyából nem lesz szalonna, ha a férjem ilyen volt, ilyen is lesz mindig, nem? Az anyja még most is azt hajtogatja, hogy ő nem tehet semmiről, ja persze. Ugye, hogy tehet?

Lányok!
Miért ne mondjam el az exférjemnek, ha összejön valami fickó? Mi az amire vigyázni kell még?

Tudom nem topictéma, lehet körülnézek valami másikat keresve, de ha van valakinek a topictémában közlendője, azt úgyis megteszi, nem?

Bocsi, nem igazán sikerült..

Katka!

Köszi a tanácsot, de nem. A fejét meg szoktam simogatni, ha fáj, meg éjjel, ha horkol, megsimogtom kedvesen, félrefordítom, de másra nem vagyok hajlandó. Ez most nem az a helyzet. Arról nem is beszélve, hogy nem várom el, hogy ezeket a kedveskedéseket viszonozza, de néha én is vagyok fáradt, szomorú, nekem is jól esne valami ilyesmi. Nálunk valahogy előlről kell kezdeni, nem lehet rögtön a szexszel.
Juli a w-szex a múltunkból topicra gondolt, ott volt egy majdnem ugynolyan nevű, mint Te.

Beleolvastam abba a W-..topicba, de az a fkati, vagy hogy hívják nem én vagyok szerencsére, különben is nagyon szabadszájún írnak, és részletesen, az nem az én világom, és otthon nincs net. És nincs párom akivel csinálhatnám

Na csajok, hol vagytok! Biztos a párotokkal.
Bejöttem egy netkávéházba mert nem bírtam nem elmondani a híremet lejjebb

Nadi! Hogy vagy és a gyerekek, és a férjed? Programok? Mi a Kuszába megyünk ma délután bábelőadásra.

Juli! Ti hogy vagytok, progaromokra mentek?

A férjemnek megírtam, hogy jöjjön beszéljünk a válás miatt, erre azt válaszolta nem akar válni, szeret és egyebek. na tessék. Most meg szabin van, és a csajával van. Tudom ám, hogy mit akar: ha kirúgja a csaj, akkor meg legyen nálam a nyitott ajtó. Persze, de ebből nem kap! Még 2 más lehetőség is lehet, amiért ezt írta, azok is csak neki kedveznének.
Végleg vége, csak nehogy ne akarja aláírni a válási papírokat.

Sziasztok!

Szia Katka!

Tényleg érdekes a férjed, a csajjal van, nem jelentkezik egy hétig, de azért szeret.
Remélem azért jól telt a hétvégétek a kisfiaddal.
Mi itthon voltunk, férjem az unokatesójának segített, szombaton reggeltől késő estig, össze is vesztünk mikor hazajött, nem kellett volna, ő is fáradt volt, esőben dolgozott, de nekem is olyan nehéz napom volt. Egész héten egyedül vagyok a gyerekekkel, és akkor még hétvégén is. Tegnap is este jött haza, alig szóltunk egymáshoz, de ma reggel már mondta, hogy olvastam-e az önéletrajzát, mit szólok hozzá.
Rájöttem, hogy valahogy be kell fejeznem a veszekedéseket, mert ezért lesz vége. Elege lesz, és ebben a pillanatban csak jobb kapcsolatba menekülhet.

Most nem tudok többet írni.

Annamaria! Írhatnál pár sort, hogy mi van veletek.

Sziasztok!

Szia Nadi! Szerintem se veszekedjetek

Ma felhívott a férjem, hogy haza akar jönni hozzánk. Egy hétig(!) fel sem hívott eddig, csak 2 napja sms-ezett nekem, szeretlek stb szöveget, de nem jött, mert a kocsi szervízben volt, attól ő még jöhetett volna, de akkor a cuccát, hogy hozta volna vissza? A csajától persze.
Most mit tegyek? Égre-földre esküdözik most is

A házasság neki nem jelenthet sokat, nem? HA megtette, hogy elment. És nincs benne kötelesség, mert amikor elment azt mondta nem szeret, és kötelességből, vagy akármi másból nem marad velünk. Pedig ha nincs kötelezettségérzete, hogy a családommal kell lennem mindig, akármi van, akkor később, ha már nem fog szeretni,akkor megint le fog lépni. Mert a szerelem mindig elmúlik, csak az összetartás marad, ha marad.

Szüleim már nagyon utálják, ez is hogy változna meg? Az anyja ránkbízza a döntést, ő persze nem utálja a fiát. Apám azt kérdezte: "Van gusztusod hozzá?" Igaza van, bemocskolt mindent ami fontos nekünk, de megbocsátható-e? És a későbbiekben ha megint megtörténik, és már lesz esetleg még egy gyerekünk, vagy már 35 leszek, vagy több, hogy találok magamnak valakit? Most még könnyebb lenne...

Nagyon nehéz! Segítsetek, ha kérdésekkel bombáztok, amiket feltegyek magamnak, azt is megköszönöm.