2001.07.19 19:40
Szerző: Anonymous
Sziasztok! Irtam egy cikket a gyerekkori asztmáról a Népszabadságba, gondoltam ide is felteszem, mert érdekes. Szandra
Asztma a gyermekkorban
Az asztma korunk népbetegsége, megközelítőleg 200 millió asztmás beteg él a Földön. Ez a betegség az Egyesült Államokban évente 6 milliárd dollárba kerül. Egyes felmérések szerint ott majdnem minden tizedik gyermek asztmás. Magyarországon sem áll pontos adat rendelkezésre a gyermekek köréből, egy vizsgálat 2000-ben Budapesten 2,2 %-os előfordulást talált, de a becsült érték magasabb ennél.
Az asztma a leggyakoribb gyermekkori krónikus nem fertőző betegség. Felelőssé tehetjük sok kórházi kezelésért, intenzív osztályos ellátásért, iskolai hiányzásért és igen magas kórházi költségért, és nem utolsó sorban sok aggodalomért és pszichológiai problémáért, életminőség romlásért mind a gyermekek, mind szüleik körében.
Sok tudósítás számol be az asztmás betegek számának növekedéséről. Hogy ez tényleg így van-e, azt nehéz megítélni. Az emelkedéshez hozzájárul, hogy a betegség definíciója sokat változott az utóbbi időben, − még mindig nincs egyetértés különböző országok kutatócsoportjai között −, másrészt pedig manapság egyre több orvos gondol a betegségre, javultak a diagnosztikus lehetőségek, ezért nőtt a felismert esetek száma is.
Az előző számban már olvashattak általános tudnivalókat az asztmáról, most a betegség gyermekkori vonatkozásairól szólunk.
A betegség kialakulásának okai
Az asztma kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Jelenlegi tudásunk szerint az allergiára való hajlam öröklődik, ami szénanáthában, allergiás bőrbetegségekben, ételallergiában és asztmában jelentkezhet. Érdekes módon nagyobb az esély édesanyánktól megörökölni, mint édesapánktól. Emellett azonban komoly szerepet játszanak környezeti hatások, már méhen belüli életünktől kezdve. Kimutatták, hogy egy adott országban az asztmások száma a nemzeti jövedelemmel egyenesen arányos. Ennek okát tudósok azzal az életmóddal magyarázzák, amit összefoglalóan „nyugati életformának” nevezünk.
Az asztmások nagy többsége a környezetében lévő valamilyen anyagra érzékeny. Leggyakoribb kiváltó illetve súlyosbító tényezők: allergia házipor atkára, élelmiszerekre (tej, tojás, szója, hal, mogyoró), tollra, állati szőrökre, házi penészre, fa- és virágpollenre, gyomokra, füvekre, valamint légúti vírusfertőzés, légszennyezés, cigarettafüst, időjárás-változás, fizikai terhelés, lelki- és emocionális megterhelés.
Hogyan jelentkezik az asztma?
A betegség leggyakrabban kora gyermekkorban kezdődik, de későbbi életkorban is megjelenhet. Általában a gyermek 5 éves koráig megmutatkozik, és kezdetben kétszer gyakrabban fordul elő fiúkban. Ez az arány azonban a kamaszkorra kiegyenlítődik. A gyermekkori asztmások fele tünetmentessé válik a húszas éveik elérésekor.
Gondolni kell asztmára hirtelen fellépő nehezített légzés jelentkezésekor, ha gyermekünk gyakran kínzón, szárazon köhög, arról panaszkodik, hogy nem kap levegőt, hogy fáj-szúr a mellkasa, megnyúlt a kilégzése, zihál, sípolva veszi a levegőt, ha gyakori megfázások fordulnak elő, ha sokszor kap tüdőgyulladást. Gyakran a betegség csak hajnali köhögés képében, vagy fizikai terhelésre jelentkezik.
Mit tehetnek az édesanyák leendő gyermekeik érdekében?
Már a méhen belül oda kell figyelni gyermekünk egészségének megőrzésére. Gyermeket várva feltétlenül kerülni kell a dohányzást. Komolyabb étrendi megszorítások, például tehéntej-, szója-, hal-, dió-, tojásmentes diéta nem ajánlott, mert ez az asztma előfordulását nem befolyásolja, és egyéb hiánybetegségeket okozhat. Szoptassuk gyermekünket! Szerencsére a megfelelő tájékoztatás és felvilágosító kampányok hatására napjainkban újra egyre többen döntenek a szoptatás mellett. Az újszülöttek és kiscsecsemők bélfalának fejletlensége miatt a különböző táplálékok allergiát okozó részecskéi ugyanis szabadon felszívódnak a szervezetbe, és ott allergiás reakciót, esetleg asztmát indítanak meg. Ezért kell a szülőknek odafigyelni, hogy. 6 hónapos korig kizárólagos anyatejet kapjon a baba. Lisztes ételt 8 hónapos, tehéntejet és tojást egy éves korig ne adjunk. Vigyázzunk, mert olyan ételek is tartalmaznak tejet, mint a kifli vagy a párizsi, sok bébiétel is tartalmaz tejport. Nagyon fontos, hogy a gyermekek közelében senki ne dohányozzon, és szőrös plüssállatokat ne adjunk nekik.
Mit tegyünk asztmás roham esetén?
Az asztmás roham igen ijesztő tud lenni, főleg ha először találkozunk vele. Mégis fontos, hogy a szülők őrizzék meg nyugalmukat. Természetesen meg kell próbálni megítélni a roham súlyosságát. Mindenképpen nagy a baj, ha a légzésszám percenként csecsemőnél az 50-et, nagyobb gyermeknél a 40-et meghaladja. Amennyiben a gyermek orrszárnya mozog légzés közben, bordaközei belégzéskor behúzódnak, esetleg lilás vagy szürkés a szája színe, láthatóan minden légvételért meg kell küzdenie, azonnal mentőt kell hívni. Addig is nem szabad lefektetni, hanem ülő helyzetben kell tartani, ilyenkor ugyanis a légzési segédizmokat jobban tudja használni. Amennyiben van otthon rohamoldó szer, azt alkalmazni kell, de ez persze az első roham esetén ritkán van kéznél. Ha van gyanúnk arra, hogy a rohamot mi váltotta ki, akkor gondoskodjunk a kiváltó ok azonnali megszűntetéséről.
Jól kezelt asztmásoknál a rohamok már nem gyakoriak. A betegek és szüleik idővel megtanulják kézben tartani a betegséget, és még a roham kialakulása kezdetén meg tudják gátolni azt.
Kezelés
A gyermekkori asztmát nemzetközi ajánlásoknak megfelelően a tünetek gyakorisága és súlyossága alapján 4 csoportba osztjuk. Ennek megfelelően alakul a kezelés is. A legelső csoportba tartozóknak elég csak a tünetek idején alkalmazniuk rohamoldó (hörgőtágító) szert, míg az összes többi esetben megelőző (gyulladásgátló) kezelés is szükséges lépcsőzetesen növekvő adagban. Ezt minden nap kell alkalmazni, akkor is ha nincs tünet, hogy elejét vegyük a súlyos rohamok kialakulásának, ugyanis a légutakban a gyulladást csökkentve csökken a tünetek száma is. Mivel a véráramba jutó szereknek nagyobb a mellékhatása, ezért a modern kezelési sémák szerint a belélegzéses (inhalációs) technikákat részesítjük előnyben. Ennek is több fajtája létezik, de mindegyik azon alapul, hogy a beteg aktívan belélegzi a gyógyszert, ezért az rögtön oda kerül, ahol hatnia kell. Mivel azonban a gyermekek főleg 6 év alatt nehezen tudják ezeket az eszközöket használni, ezért a gyógyszergyárak speciálisan nekik kifejlesztett segédeszközöket is forgalmaznak, ami a használatot lényegesen megkönnyíti, így a kezelést is hatásosabbá teszi.
Mi várható az első vizsgálaton?
Az első tüdőgyógyászati (pulmonológiai) vizsgálat során ki kell deríteni, hogy valóban asztma áll-e a panaszok hátterében. Az orvos megvizsgálja a beteget, esetleg mellkasröntgent javasol. Kikérdezi a szülőt a tünetek részleteiről, az életkörülményekről, ezzel próbálja beazonosítani a lehetséges kiváltó tényezőket. Ezután bőrpróbát végeznek, ami szintén a kiváltó okokat segít felderíteni. Két éven aluliaknál vérvétel is szükséges, ilyenkor ugyanis a bőrpróba még nem ad biztos eredményt. Ezután jól együttműködő gyermeknél légzésfunkciós vizsgálat következik, amelynek során egy gépbe kell fújni, ez a tüdők és légutak állapotáról ad felvilágosítást.
A diagnózis felállítása után természetesen megbeszélik a kezdeti kezelést és a további lépéseket.
Gondozás, környezeti változások
Mint már az előzőekből is látszott, a kezelés tehát nem korlátozódik csak a rohamok oldására. A mai komplex gondozás segítségével egyre kevesebb a súlyos, akár halállal is végződő eset. A pulmonológiai rendeléseken gondozás folyik, ahol a pulmonológus orvos nem csak egy keresztmetszeti képet lát, hanem ismeri betegének kórelőzményeit is. Fontos, hogy jó partneri viszony alakuljon ki az orvos és a beteg gyermek illetve szülője között, hiszen a beteg és a szülő ismeri legjobban a gyermek betegségét, közösen kell a döntéseket is meghozniuk. A jó gondozás során a beteg és szülője egyre jobban megismeri a betegséget, és megtanulja kézben tartani azt. Amikor a gyermek állapota rosszabbodik, a tüneteket önállóan fel tudják ismerni, tudják mi a teendő, hiszen nem áll mellettük mindig a kezelőorvos.
A gondozás során tanulják meg és rendszeresen ismétlik a gyógyszerbejuttatás trükkjeit is. Akkor megfelelő a gondozás, ha nem kerül sor sürgős orvosi vizitre asztma miatt, ha a lehető legkevesebb tünet jelentkezik, éjjeli tünetek sincsenek, a beteg normális aktív életet tud élni, mellékhatások nélkül. Ellenőrzésre a betegség súlyosságától függően 1-6 havonta kerül sor. Ekkor kerülhet sor a gyógyszeres kezelés közös módosítására a tünetek gyakorisága és az összegyűlt tapasztalatok alapján.
Persze ahhoz, hogy a gyógyszeres kezelés elérje célját, a környezeten is változtatni kell. El kell távolítani mindent, ami rohamot provokálhat. Atkák ellen fontos a párnák és takarók szivacsra cserélése, a hálószobából a függönyt, kárpitozott bútort és szőnyeget, szőnyegpadlót el kell távolítani, hiszen ez az atkák kedvenc búvóhelye. A kereskedelemben kapható allergiásoknak kifejlesztett paplan- és párnahuzat is. Plüssállat ne legyen az ágyban. Ha mindenképp ragaszkodik gyermekünk a kedvenc macijához, akkor azt hetente mossuk legalább 60 fokon, vagy tegyük be éjszakára a mélyhűtőbe. Portalanítást nedves ruhával végezzük, lehetőleg a gyermek távollétében. Állatot ne tartsunk, legalábbis szőröset semmiképp. Nem elég fürdetni őket, hiszen gyakran az állat nyálára lép fel reakció. Ezért ebben legyünk igen határozottak és következetesek, a már meglévő kis kedvenceinknek is találjunk új gazdit. Pollenszezonban csukjuk be az ablakokat, ne menjünk a természetbe. Semmiképp ne cigarettázzunk a lakásban! A sport viszont megengedett, sőt ajánlatos is a rendszeres sportolás, csak arra kell odafigyelni, hogy előtte mindig melegítsen be gyermekünk. A jól beállított asztmában nem szabad tüneteknek jelentkezniük sportolás közben sem, sok olimpiai bajnok asztmás!
Tehát az asztmás gyermekek a modern kezelés eredményeképpen ma már aktív, teljes értékű életet élhetnek, ha a fent említett rendszabályokat betartják!
A betegek és szüleik olyannyira kezükbe vették sorsukat, hogy asztma-klubokat is létrehoztak országszerte, hogy egymást segítsék, támogassák, tapasztalataikat megosszák és egységesen képviselhessék érdekeiket a döntéshozók felé.