Kiemelt témák

Szóval egyedül nevelem a gyermekem, de nagyon szeretnék még babát szülni. Még legalább kettőt. Az a gondom, hogy nem merek senkivel új kapcsolatot kezdeményezni, mert félek, hogy megint terhes leszek, és apuci megint elhagy.... és akkor kezdődik minden előlről. Belehalok a gondolatba, hogy pl 3 gyerekem van és mind a háromnak más az apja. Akkor egyik se lesz édes testvére a másiknak. Ez iszonyú. Akkor inkább nem is szülök többet, pedig mindig is nagy családról álmodtam ! És akkor ha nagyobbak lesznek jön a magyarázkodás, amit már én sem fogok érteni, hogy hogy is volt az......ki kinek a kicsodája, és hogyan és mikor és MIÉRT?????? Szóval ilyenkor most mi van??? Mi a garancia arra, hogy a következő gyermekem apja nem lép le??? Manapság már több az elvált szülő, mint aki együtt van. Ez rendkívül sajnálatos. Már nem megy csodaszámba, ha valaki egyedül neveli a gyerekeit, vagy, hogy a gyerekeinek más az apja, tudom. De engem mégis írtózatosan zavarna!

Talán, ha megfontoltan választanál párt, alaposan kiismernétek egymást, és előre megterveznétek a gyerek készítését, érkezésének időpontját, akkor jobb esélyekkel indulnál.

És mi van, ha előre megterveztük, csak közben meggondolta magát, fogalmam sincs miért. Már több, mint 7 éve voltunk együtt, abból 3-at házasságban. Hetedhét országra szóló lagzi, családi ház, jó munkahely. Tervezett baba volt, 1,5 évig próbálkoztunk, hogy összejöjjön. Épp ezért vagyok annyira negatív, minden férfival szemben, mert akiről a legkevésbé képzeled, hogy képes lenne megtenni, azt ami számodra a legfájdalmasabb, pont Ő teszi meg. Tudod, sürget az idő, nagyon sürget. 32 vagyok. Nem bízok meg senkiben. Ezen kellene változtatni, de nem megy!!!

Azért ez nem általános.Inkább a csőbehúzott férfiak szoktak menekülni. Gondolom, volt nálatok egy csomó probléma a gyerektől függetlenül ,nem?

Nem!Nem voltak gondok. Egyik napról a másikra változott meg ennyire.
Talált egy fiatalabbat, szebbet, jobbat.... De már azt a lányt is elhagyta. Azt hiszem ezt a férfit mindenki félreismerte (szüleim, a saját családja, a barátaink, mindenki) De én itt vagyok egyedül a gyerekkel, ő meg éli gondtalan világát valahol akárkivel (mindig mással). És az a legfurcsább, hogy sose volt nőcsábász tipus. Nem értem mi változott meg! És hogy ez nem általános? Az tény, de egyre gyakoribb.

Szia Valaki!
Igen, én is hallottam már hasonló esetről a környezetemben sajnos!
Túl sok okosat nem tudok azzal kapcsolatban mondani neked, hogy hogyan találjál "normális" párt magadnak és apát a leendő gyermekeidnek! Én is bizalmatlan tipus vagyok alapjáraton, én úgy gondolom, hogy a bizalmat ki kell érdemelni. Nálam nem nagyon működik az, hogy megelőlegezzem a bizalmat "ismeretlenül". Ez van mikor jó, van mikor rossz!
Amiért irok annak az oka az, hogy tapasztalatom szerint az apuka ilyenkor beijedt! Hiába nem volt probléma, várta a gyereket..stb., mégis lelépett mert megijedt a rászakadt felelősségtől, a hirtelen jött apaságtól mert ezek a dolgok már egy életre szólnak. És ment kiélni magát.., szórakozott, csajozott, hajszolta az élvezeteket.
Majd egy idő után rájött, hogy mekkorát hibázott, és próbált kézzel-lábbal mindent visszacsinálni. Nagyon-nagyon kell szeretni azt a valakit, hogy meg tudja az ember ezt bocsájtani és vissza tudja fogadni a párját. Még ezután is hosszú idő telik el mire a bizalom szép lassan visszaépül.
Ennyit szerettem volna irni! Sok sikert és kitartást neked ebben a nehéz helyzetben!

Banyóci

Szia Valaki!

Én is egyedül nevelem a kisfiamat, ill. mostmár nem egyedül

Engem is elhagyott az apja, és én is ugyanettől félek, mint te. De nem akarom egyedül leélni az életemet, és ettől még szülni akarok. Arra az egyre vigyázok, hogy nagyon bízzak abban, aki a következő gyerekem apja lesz. Aztán ha nem, akkor nem az én hibám.
A gyerekeknek meg sok mindent meg lehet magyarázni, sok mindent elfogadnak, csak titkolni nem szabad előttük semmit.

Én csak azt mondom, ne add fel az álmaid!

Zsófi

2 gyerek 2 papatol nem vészes!!! Söt, 3 se, 2 papatol...Szerintem. Ha az uj krapek elfogadja az elözö pasi gyerekeit, nincs baj!!!Nem szabad egyedül maradni, a gyereknek is kell az Apa, ha az Igazi, ha "csak" egy fogadott!!! Megjegyzem, a Fogadott Papa sokszor sokkal jobb, mint a vér szerinti, jobban neveli a kicsit, több szeretet ad!!! Kitartas, Lanyok!!!
Csak ugy ne jarjon senki, mint szegény Marie Trintignant: 4gyerek 4különbözö apatol...

Mi négyen vagyunk testvérek 3 apától, s nem mondom, hogy ez az ideális, de nálunk elég jól bejött. Követni azért nem óhajtom, de ha úgy alakul az sem katasztrófa. Sőt, hogy még szebbé tegyem: a papámnak is három gyereke van három anyától. De ettől még egyik sem elvetemült. Nekem pedig kellemes előgyakorlat volt a kései tetvérek születése az anyasághoz. Kicsit furcsa ugyan, hogy a lányaim nagybátyja fiatalabb két évvel mint a lányok, de ez legyen a legnagyobb bajunk, amíg szeretjük egymást így sokan, addig azt hiszem nincs nagy baj. Persze, azért biztosan nagyon jó csillagállás kellett ahhoz, hogy egy ilyen konstrukció jól süljön el.

Sziasztok!
Ehez hozza kell szolnom!!!
Nekem van egy par testverem, egyik sem "edes". "Csak fel"...De mindegyik edes nekem...Egy hugom, aki masfel evvel fiatalabb nalam es az apank közös...ket öcsem akikkel anyu közös -egyik egy, masik kilenc evvel fiatalabb nalam. A szüleim elvaltak(anyu es a nevelö apam, aki egyebkent az eletemben az igazi apu) es apu ujra nösült...nagyon jo fej a felesege, nagyon szeretem öt is...nekik van egy masodikos kisfiuk es egy 2,5 eves lanyuk...ök ugyan nem verszerint, de hat a testvereim, hiszen az apu az apu... ertitek..?Anyu is ujra hazasodott de naluk nem lesz lesz uj testver, ö unokazik...Mindannyian megertjuk egymast, beszelünk, bar nem tul gyakran, mivel igen szanaszet elünk...
A folytatas:
Ket gyerekem van, ket apatol....
Nagyon mokas amikor a fiamat hozza az apja haza es itt ülünk a ket gyerek, a ket apa es en...es jokat nevetünk es együtt vacsorazunk...en papam, te papad es mi anyunk...eddig jol megy...remelem igy is marad...
Es talan lesz meg egy harmadik is par ev mulva, de remelem, hogy nem harmadik papatol, hanem a lanyom papajatol..es azt is remelem, hogy ilyen jo marad a viszonyunk a fiam papajaval is...
Szoval szerintem az tök mindegy hany papa, a lenyeg a szeretet...
Kryss

Szia Valaki!
ne légy elkeseredve, tudom mennyire nehéz ez a helyzet, ugyanigy jártam én is, mint Te!! egyik naprol a másikra kifordult magábol a férjem, és lelécelt....egyedül maradtam a kislányunkkal, akit csupán egyszer látott még!persze ő is éli azota világát, új csaja van...ezek után tényleg nehéz megbizni bárkiben is!engem sem hagyott azelött soha cserben, nem is hittem volna, hogy megteszi....
ha ez vigasztal nem vagy egyedül!!
és biztso vagyok benne, h megtaláljuk még azt, aki nekünk van rendelve;)!!
puszi

Nekem nagy szerencsém van a párommal.Több mint 10 éve,3 hónapos terhesen egyszerűen kidobott a pasim azzal a szöveggel,hogy "majd fizetem a gyerektartást".2 hónappal később megismertem a kedvesemet,aki elfogadott babával a pocimban.A szüleinek már nehezebben ment ez,de idővel "megszoktak".5-én volt 10 éves a kislányunk,és van egy közös fiunk is,aki már elsős.Mindig is Apának szólította a kislány a páromat,bár tudja hogy valahol az országban él neki egy "másik" apukája,aki nem szeret minket.Remélem ti is megtaláljátok az IGAZIt!

Írtam egy hasonló esetről egy blogbejegyzést, ott az apuka már rutinos visszatérő.
http://gazz.blog.hu/2008/07/25/kismamak_a_jatszoteren

banyócizia Valaki!
Igen, én is hallottam már hasonló esetről a környezetemben sajnos!
Túl sok okosat nem tudok azzal kapcsolatban mondani neked, hogy hogyan találjál "normális" párt magadnak és apát a leendő gyermekeidnek! Én is bizalmatlan tipus vagyok alapjáraton, én úgy gondolom, hogy a bizalmat ki kell érdemelni. Nálam nem nagyon működik az, hogy megelőlegezzem a bizalmat "ismeretlenül". Ez van mikor jó, van mikor rossz!
Amiért irok annak az oka az, hogy tapasztalatom szerint az apuka ilyenkor beijedt! Hiába nem volt probléma, várta a gyereket..stb., mégis lelépett mert megijedt a rászakadt felelősségtől, a hirtelen jött apaságtól mert ezek a dolgok már egy életre szólnak. És ment kiélni magát.., szórakozott, csajozott, hajszolta az élvezeteket.
Majd egy idő után rájött, hogy mekkorát hibázott, és próbált kézzel-lábbal mindent visszacsinálni. Nagyon-nagyon kell szeretni azt a valakit, hogy meg tudja az ember ezt bocsájtani és vissza tudja fogadni a párját. Még ezután is hosszú idő telik el mire a bizalom szép lassan visszaépül.
Ennyit szerettem volna irni! Sok sikert és kitartást neked ebben a nehéz helyzetben!

Banyóci

[url][/url]

Sziasztok!

Ne haragudjatok a zavarásért, én a Kistarcsa – Flór Ferenc Kórház topikba írogatok, van egy 20 hónapos kisfiam, Márk, és szeretném a segítségeteket kérni!
A szakdolgozatomat egyedülálló anyák nevelési stílusának vizsgálatából írom, és ehhez szeretném a segítségeteket kérni. 3 kérdőív kitöltéséről lenne szó, ami tudom, nem kevés, de nagyon hálás lennék érte. Aki kitölti a kérdőívet, és érdekli a téma, szívesen elküldöm a kutatásom eredményeit, amint elkészülök a szakdolgozattal.

A kérdéscsomag innen letölthető:
http://www.sendspace.com/file/cejrie

A válaszokat a szantre@index.hu email címre várom.


Segítségeteket hálásan köszönöm!
Üdv: Szántai Réka

Nálunk is van ilyen: párom apja elhagyta a családot, miután a felesége teherbe esett a 2. gyerekkel. Csak úgy, egyik napról a másikra. Pedig akartak 2-3 gyereket, de neki túl korán jött a vőlegényem öccse. Szerinte a felesége direkt szúrt ki vele, tudatosan esett megint teherbe. Anyósjelöltem ott maradt várandósan egy másfél éves kisfiúval. De volt segítsége: az anyja és a nagymamája. Szóval páromat és az öccsét 3 nő nevelte fel (nem mondom, hogy egészséges, ha nincs férfipélda a családban, de diplomás, értelmes emberek lettek). Azóta anyósomnak akadt párja, aki 3 alkalommal vált el (őt a feleségei verték át állandóan). Neki is van gyereke (nem tudom, hogy 2 vagy 3). Nem élnek együtt, de jól megvannak már egy ideje.
Párom a tavalyi válóper után nem is találkozott az apjával, akkor is csak köszöntek egymásnak, de meg se kérdezte, hogy mi van vele, van-e barátnője. Nem is tudja, hogy lesz unokája. Szerintem arról sincs fogalma, hogy az egyik fia jogász-politológus, a másik pedig orvos. Ja, és a nagymamát se érdekli a 2 unoka és az ex-menye (akinek nem csak a fiai nőttek fel apa nélkül, hanem ő maga is).
Sajnos van ilyen, megmagyarázhatatlan, mi játszódik le ilyenkor a férfiak fejében...