Tralllala,
Hihetetlenül boldog vagyok, hogy Neked is sikerült!!!!!!!!!!!!!!!!!!GRATULÁLOK TELJES SZÍVEMBÕL!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!Erre most a pocimban Bal Baba is elkezdett ficánkolni(komolyan!), Õ is örül nagyon Nektek (Jobb Baba még alszik, Õ lustika kicsit
).
Jaj, de jó ilyen híreket olvasni már korán reggel!!!!!!!!!!!
Zsebike, Stella!
Nekem nehogy magatok alá gyűrjétek magatokat, mert fenéken lesztek billentve, de nagyon! Tralllala is sok mindenen keresztül ment, mire megkapta a Babát/Babákat, ez tartsa Bennetek a lelket. Stella, Ti mikor is kezditek a lombikot? vagy már stimu van? Ne haragudj, de nem mindig tudom már követni, ki hol tart. A párod gondolom azért "erőlteti" a nyaralást, hogy kimozdítson ebből a lelkiállapotból. Ha Téged ez nagyon zavar, mármint kétségeid vannak, hogy menjetek-e vagy sem, beszéld meg ezt Vele, ne magadban örlődj. Én megmondom őszintén a lombik előtt elutaztam a férjemmel 3 hétre. Akkor már nagyon tele volt a hócipőm mindennel, tudtam, hogy nem "gyerekcsináló" pihi lesz, ezt jól be is véstem az agyamba, mert lombik a megoldás nálunk. Így egyszerűen ki tudtam kapcsolni a szabi alatt (na jó, egyszer sírtam éjszaka, mikor nem látta a férjem, de előtte-utána semmi), nagyokat zabáltunk, boroztunk, miegymás
, és úgy éreztem, nagyon megérdemlem ezt a lelki feltöltődést. Meg a férjem is megérdemelte már, aki végigasszisztálta a lelki mélypontjaimat. Õ is feltöltődött, így újult erővel fogta a kezem a lombik alatt. Bár elgondolkodtam, mikor a doki előtte kiszámolta, hogy a szabi alatt is elkezdhetnénk már a lombikot, de annyira le voltam lelkileg már amortizálva, hogy vettem egy nagy levegőt és azt mondtam, nem baj, most jön egy nagy pihi, aztán újult erővel belevágunk. Dec.31-én megmásztuk Madeira legmagasabb pontját, 1400 m szintkülönbséget másztunk, azt hittem megdöglök ott helyben, de a csúcsra érve olyan nagy boldogságot éreztem, mert tudtam, hogy ezzel lezártam az előző szar évet és ahogy ezt is megcsináltam, úgy MINDENT el tudunk érni ketten a férjemmel. Sikerült is a lombik. Nagyon feltöltött az út. A "csúcsos" képet ki is fogom nagyítani, bekeretezem és kiteszem a falra: hogy ezt az érzést soha ne felejtsem el. Mindezt azért írtam le, hogy biztassalak: menjetek el nyaralni, és arra az időre iktass ki minden rossz gondolatot a fejedből, csinálj egy "pause"-t, töltsd fel magad, ne emészd magad, majd ráérsz, ha hazajöttetek. Hajrá!!!!
Zsebike,
Nagyon örülök, hogy mentek Görögékhez nyaralni, j lesz nagyon, egy aranybarnára sült Zsebi mama tér majd haza, aki tele lesz pozitív energiával, és azt a Babák nagyon szeretik.
pussz,
Dzsúd