Kiemelt témák

Bár az Indexen és itt is létezik már topic "örökbefogadás" témakörben, ezek mégis kissé mást hivatottak szolgálni, mint amire igazán szükségem lenne...
Konkrét dolgokról érdeklödni, mesélni a már örökbe fogadott gyerköcökröl - a már meglévö topicokon tagadhatatlanul érdemes! De aki még csak vár az örökbefogadásra, egy idö után kissé "kakukktojásnak" érezheti ott magát... A várakozás bizony soká tart - és közben semmi "nagy" dolog nem történik velünk, hogy részt vehetnénk a társalgásban.
Ezért gondoltam egyet! Legyen egy topic eztán nekünk is, akik a várakozás hosszú hónapjait éljük! Talán megkönnyíthetjük ezt az idöt egymásnak némi fecsegéssel, barátkozással!

Az ötletet egyébként a Gólyahír Egyesület találkozója adta: olyan jó volt találkozni, beszélgetni kicsit! Igaz drága Rayo?

Nagyon örülök nektek! A nyílt öf.-ról bármi érdekel benneteket írjatok bátran, mindenre fogok válaszolni ha időm engedi, a sok öf. intézése közben. A héten is két újszülött megy haza, és mindkettő születésénél az öf.anya is jelen volt.

Sok sikert a topichoz (is)!

Szia Nikinozso!

Micsoda jó kis furcsa nicnevet választottál...)

Elmeséled, melyik civil szervezetnél tevékenykedsz? (A jelek szerint bizony nagyon is hatékonyan! Gratula!) Talán épp a Gólyahírnél?

Csak azért kérdezem, mert olyan friss és klassz élmény most bennem a Gólyahíresek szombati budapesti találkozója!!
Először is minden "aktivista", aki az egyesülettől eljött olyan kedves, közvetlen teremtés, hogy tuti megnyugodhatott mindenki: náluk jó kezekben van a a sorsunk!

Főleg a vezetőjük, Gabika volt egy csuda fazon!
Semmi fakszni, semmi "kihaénnem" - a világ legegyszerűbb és őszintébb asszonya! Nagyon szimpatikus volt!
Elmesélte, mikor érdemes őt felhívni, közben meg azt is megemlítette, hogy egyébként unokázik, vagy a piacon van, szóval olyankor kevésbé alkalmas. (Olyan emberi és kedves gesztus! Bátorságot ad, hogy Ő is ennyire ember...)

Hát akkor: sok sikert a héten!! Remélem, minden rendben megy majd!

Pusza! - Amneris -

Szia Drága Mera!

Köszi, hogy ide is beköszöntél!
Gyorsan rá is kattintottam a profilodra, és láttam, hogy "csataló" - akkor a kislány a profil fényképén Kiscsikó, ugye?
Hogy én mennyit olvasgattam annak idején a "helyzetjelentéseket" rólatok!
Ahogy ismerkedtetek, mikor először járt nálatok - itt vannak a fejemben a történetek.
Hogy elmúltak azok az idők, igaz?

Na, majd ha mi is így mesélünk - és Te olvasod...

Minden jót, Kedvesem! - Amneris -

szia!
sok sikert és kitartást kívánok neked!
a Gabikáról én is csak jót tudok mondani:-)
a szombati Gólyahíres talin mi is ott voltunk, csak mi már babával.

Sziasztok!
Örülök, hogy itt is tudunk beszélgetni! Bizony már mi is "rágjuk a küszöböt", megőrjít ez a várakozás, de ez van!!! Benézek az indexre, holnap pedig ide vissza! Puszi: Rayo

Amneris! Jó volt találkozni! Örülök neked!!!!

Sziasztok Lányok!

Ha most megnézitek, mikor írtam, biztos elszörnyülködtök...
Csak nemrég jöttünk haza a munkából - az meg mégse járja, hogy ne legyen egy-két ide szánt percem, nem igaz? (Mázli, hogy itthon van az internet..))
Egyébként persze hulla fáradt tudok lenni ilyenkorra, főleg ha reggel is és este is mennem kell - a két "műszak" között meg csellengek a nagy Budapesten, ami fárasztóbb, mint maga a munka.
Bár mostanában van egy remek taktikám: magammal cipelem az aktuális könyvemet, ami pillanatnyilag szuperül lefoglal.
Még az is lehet, hogy olvastátok - de ha nem , akkor érdemes: Tracy Hogg írta, és a címe "A suttogó titkai" - Jelesen az első kötet, ami "A csecsemő gondozása és nevelése" alcímet viseli.

Hallottatok esetleg erről a módszerről?
Mi a véleményetek róla? (Egy film is készült ilyen címmel, csak abban az állatok felé domborították a kérdést...)
Szerintem - már ahogy így olvasgatom a könyvet - tulajdonképpen azokat a dolgokat szedi logikus sorba, amik minden egészséges lelkű és társai iránt figyelmes emberből is előjönnek, ha szülővé válik.
De persze érdekes kaland tudatosítani mindezt, és a rengeteg praktikus tanács is nagy kincs, amit az írónő sokévi tapasztalataiból merítve ír le.
Tényleg érdekes!

Kedves Kmona!

Ha tényleg ott voltál a találkozón a babussal, akkor biztos a sztoridat is hallottuk, meg láttunk is, igaz?
Jó, hogy itt vagy!

Drága Rayo-m!

Édes emailt küldtél!
Néha tényleg a tükörre akasztva kéne olvasgatnunk efféle szépséges mondatokat, hogy töretlen önbecsüléssel viseljük a hétköznapokat... (pl.ezeket a hülye nőgyógyos vizsgálatokat - időnként annyira nem nézik semmibe se az embert! Majd mesélek...)

Puszi Nektek!
- Amneris -

Sziasztok van egy jó hírem ma hazament a 188-adik babánk /Gólyahíres/ és tegnap megszületett a 189-edik. Megy a sor látjátok.Kiváncsi vagyok a véleményetekre, hogy ide írjam-e ezeket a híreket rendszeresen?

Naná, hogy írd ide nekünk!! Hát létezhet bármi más, ami jobban tartaná bennünk a lelket, mint hogy a szemünk előtt történnek sikerek...?

Éljen-éljen a legújabb apróság!

Rayo, hol vagy? - Olyan kár, hogy nincs otthon interneted...(

Mi ma moziztunk itthon: megnéztük a "Magyar vándor" című filmet. Rég nevettem ennyit!!

Szia Amneris!
Ahogy igértem, itt a topik...
Remélem többször nem tünik el, jó beszélgetést!
apa

Sziasztok!
Nem találtam a topicot!!! De most megvagytok! Hurrá! Nálunk semmi változás nincs, sajnos!Örülök, hogy halad a Gólyahíres sor, mert mi a 185.helyen voltunk eddig, amiből lejön három, ugye? Ez nagyon jó hír! Jövő héten hívom a TEGYESZ-t, de nem hiszem, hogy bármi felemelőt tudnak mondani.
Voltunk majálisozni vasárnap. Megfigyeltétek, hogy mindenkinek van gyereke?! A férjem teljesen kiakad ettől a mondatomtól, és igaza is van, de ha egyszer folyton ezt érzem!!! Szóval gyerek nélkül még a majális sem az igazi! Ez van! Rayo

Szia Rayo!

Azért nem találtad a topicot, mert valami szervercsere miatt tényleg lekerült a listáról egy időre.
Szerencsére van egy "Apa" itt a Babaneten, aki megjavította nekünk - aztán most megint minden rendben!

Édes vagy, ahogy a majálisozó gyerekes családokról írsz!
Én is rácsodálkozom néha erre a dologra - sőt!
Nekem már az is feltűnt, mintha körülöttem mindenki teherbe esne mostanában: a kolléganőim, az unokahúgom, a sógornőm, volt osztálytársak...

Azért ez nem igazság!! (

Persze nem szeretnék belekeseredni a dologba, de tényleg elszontyolodom néha, hogy "Mér'pont én?" Olyan egyszerű és természetes dolog ez másoknál...

Néha meg még el is szégyellem magam - időnként van is miért.
Például a múltkor: utaztam a zsufi buszon, és felszállt egy ...öö.. "nemzetiségi nagycsalád".
Volt köztük egy kislány is - ha volt 16 éves, akkor sokat mondok - a pocakja meg már láthatóan gömböjödött.
Odaállt az egyik néni mellé, és jó hangosan elkezdte cikizni, hogy ő a terhes, a mama is biztos volt - tán át kéne adni a helyet...
Csúnya dolog, tudom, de magamban fortyogtam!
Az jutott eszembe, hogy összetehetné a két kezét, amiért az Isten termékenységgel áldotta meg - ő meg csak elégedetlenkedik itt!!

Aljas gondolat volt, tudom.
Nem is szóltam egy szót se, de tényleg így éreztem...

Megvált a gondolat, hogy most már biztos: egyszer anyukák leszünk mi is! ))

Szia Amneris!
Egy kicsit off leszek...
Mit jelent az esetedben, hogy énekművész?
apa

Neked is szia, Drága Kis Kíváncsim!

Az énekművész jelen esetben szó szerint értendő - ez a foglalkozásom, énekléssel keresem a kenyeremet, és a Magyar Állami Operaházban dolgozom.
A diplomámba is ezt írták: énekművész - énektanár --> és ez mind én vagyok... ))

Szia Amneris!
Gratulálok, nagyon szép a foglalkozásod, bár ez inkább hivatás! Érdekes lehet az életed, így nyakig a kulturába merítkezve...
üdv, apa

Bizony hogy érdekes!

Nincs két egyforma napom, és ez a változatosság tökéletes módszer, hogy az ember ne unja meg a hétköznapokat!

Hadd legyek én is kíváncsi...
Főállás vagy inkább önfeláldozás, ha valaki a Babanet Apukája, és mások elveszett topicjait keresi? - Ehhez ugye nagyonszámítógépesnek kell lenni?
(Bezzeg én még arra se jöttem rá, hogy teszel ilyen kis mosolygó sárga pofikat a sorok végére... Én tudnék?)

Pusza! - Amneris - (Egyébként ez a szépséges név is egy operából való: Verdi - Aida című darabjában a fáraó lányát hívják így.)

Amneris, gondoltam a nevedből, hogy valami közöd lehet az Aidához...
Mosolygós figurát , úgy tudsz csinálni, hogy egy kettőspont után teszel egy zárójel bezártat
A Babaneten apa nem főállásban vagyok, mondjuk, hogy olyan házigazda féle volnék... Nagy számítógépes nem vagyok, bár nem ártana...)
Egyébként javaslom neked a chat-et... nézzél be, nagyon jó társaság van. Jókat lehet dumálni!
üdv, apa

Rayo, Rayo! Hol vagy?

Képzeld: megyek felétek jövő hét végén!!! Összefussunk valamikor?

Olyan gyönyörű az idő, ragyog a nap - és ezek a piszok madárkák csak üvöltöznek itt nekem...

Apa! Köszi a tippet erre a chat dologra - majd megismerkedem vele!
Csináltam mosolygóst! - Azt is köszi!!

Sziasztok!
Megvagyok én, de nem olyan egyszerű nethez jutni a munkahelyemen! BOCSI!!! Minden oké nálunk, jól vagyunk, rendezzük a babaszobát, csak azt nem tudom, hogy minek!!Mindegy, majdcsak lesz!
Amneris! Dolgozom a jövőhét végén, de hétfőn találkozhatunk, ha nektek is jó! Puszi: Rayo

De jó!!
Ti legalább már tényleg ott körül jártok, hogy készülgethet az a gyerekszoba...

Nem azért kerestelek ám, hogy számonkérjelek - csak olyan jó, mikor írsz néhány sort! Mindíg úgy várom!
Persze én könnyen beszélek: csak ideülök a gép elé, amikor tetszik.
Nem gondoltatok még arra, hogy esetleg beköttetitek otthonra is a netet?
Persze sokaknál ez elvi kérdés - a sógornőm például kifejezetten ellenzi, mert a bátyámat le se lehetne vakarni róla...

Nekem is jó lesz ám az a hétfő, mert az nekem egyébként is mindíg szabadnap, így feltétlen kitart addig a "szabadság".
Majd még kitalálom, hogy is legyen, és jelentkezem!

Sziasztok lányok,
tényleg csak beköszönök megint, ha már így különcködtök:-) , nem akarok a zavaró MÁR anyuka lenni
Csak sorjában: tényleg igen hosszúnak tűnik a várakozási idő, nekünk igen nagy mázlink volt, hogy az első jelentkezéstől számítva 9 hónapra(!) itthon volt a lányunk. Mégis türelemre intelek benneteket, fiatalok vagytok, van időtök, használjátok a várakozást arra, hogy megtesztek olyan dolgokat, amit egy darabig majd nem lehet (pl. utazások, esti programok stb.)
Én 46 éves vagyok, tudom, szörnyű, másoknak unokái vannak ilyen korban, nekem meg egy majdnem 3 éves lányom, de örülök, hogy van - jobb későn, mint soha!
Szóval nem késtetek le semmiről, már biztos, hogy anyukák lesztek
És még egy tanács: amíg van erre időtök, foglalkozzatok a párotokkal,mert utána kevesebb idő és energia jut rá, és ezt megsínyli a házasság... Egyetlen tanfolyamon se beszélnek erről, de nekem sokan megerősítették a baba érkezése után kialakult "válsághelyzetet". Készüljetek rá, és ha lehet, tegyetek ellene.
Na, jó iccakát!

(p.s. én is táncoltam az Operaház szinpadán)

Szia Mera!

Egy "márAnyuka" sosem zavar! Sőt!!
Egyébként se igen létezik olyan mesélnivaló, ami ne passzolna pontosan ide - a "beszélgessünk" címszó alá...

Én is gondolkodtam ám azon, hogy az a fantasztikus kötődés, ami idehaza kialakult közöttünk, vajon nem sínyli-e majd meg, ha megérkezik a babánk.
Persze józan ésszel semmivel sem fenyegetőbb a dolog, mintha én magam szülnék - de mivel semmiféle tapasztalatom nincs arról, milyen lehet "nem kettecskén élni", csak reménykedni tudok, hogy okosan szervezzük majd az új életünket.

Igazából nagyon szomorú lennék, ha lazulna a kapcsolatunk a férjemmel... - Pedig készüljek fel rá, igaz?
Már arra is gondoltam, hogy talán azért alakult ki köztünk ez a "rendellenesen" szoros kötelék, mert - baba híján - túl sok szeretet halmozódik bennem, amit mind Õrá ontok.
Õ meg szerencsére vevő erre: közös munkahely, közös programok - minden pillanatunkban ott van a másik.

Vajon hogy kéne daadó anyukává válni, hogy közben a férjem is a "mindenem" maradhasson...?

(p.s. Táncolni biztos csodás dolog! Én inkább csak ide-oda gurulok azon a színpadon, és próbálok jó hangossan, meg magassan énekelni. Eddig bevált...)

(A tánc csak vicc volt, egy bálon voltunk meghívottak eccer...)
A kapcsolat megváltozása viszont nem vicc, mások is meséltek eről. Nem törvényszerű, de gyakori. Mi is nagyon kötődtünk egymáshoz, sok mindenen átmentünk együtt pl. a gyerekért folyó küzdelemben, s ez csak erősítette az összetartozást.
Amikor bepottyant a gyerek (szülés után is így lett volna), mindegyikünk baromira meg akart felelni a szerepének, ergo mindegyikünk jobban tudott mindent. A végén ez már veszekedéssé is fajult néha, tehát a "nem úgy kell, ne azt add neki, ne emeld úgy, megfázik, megfullad.. stb.)
Szóval az eufória helyett jött az aggodalom, a féltés, szorongás, és ez mindkettőnknél így nyilvánult meg.
Amellett kevesebb idő marad egymásra, s természeten az anyukáé a nagyobb "lemondás", alkalmazkodás. Este meg fáradtan esel az ágyba, ritkul az összebújás stb.
A gyerek feletti öröm mellett tehát "veszélyek" is leselkednek, legyetek ügyesebek, mint mi

Előre is bocsánat! Tudom, hogy nem témába vágó - hogy "OFF", ahogy itt fogalmazni szoktak - de valamiről írni szeretnék. Csak úgy magam miatt, hogy el tudjam viselni...
Tudjátok, ma reggel nagyon szomorú hírre ébredtünk:

A telefon csörgése keltett fel minket - a férjem ugrott is mindjárt, hogy felvegye.
Vidékről hívott kedves jóbarátunk felesége, és azt mondta: "Csabi elaludt..."
Értettük rögtön - Csabi barátunk nagyon beteg volt, áttétes rákkal küzdött már jóideje.
De a küzdelem mostanság egyre-másra sikereket hozott! Olyan váratlanul lett hirtelen másképp.

Tudtam, hogy ez a betegség ritkán kegyelmez, és Õ már 70 fölött járt... De úgy szerettem!! Úgy akartam hinni, hogy győzhet!!
De nem győzött. Elment, pedig még lett volna itt dolga!

Azt mondják: ne sírjak, mert Neki talán így a jobb! Szörnyű fájdalmaktól menekülhetett meg.
De én sírok, mert önző vagyok, és csak az jár a fejemben, hogy most már soha többé nem láthatom Õt. Nem láthatom már az arcát, nem hallhatom a hangját! És ettől magszakad a szivem..

Olyan jó ember volt, és én olyan rövid ideig ismerhettem. Nem éltem eleget hozzá!
Néha úgy érzem, nem jókor születtem! Sokkal idősebbek, akik nekem ennyire fontosak: a férjem, a barátaink. Mi lesz velem nélkülük?

Jó annak, akinek van hite - bármilyen.
Úgy szeretnék én is hinni valamiben, hogy el tudjam fogadni a halált. Annyira szeretnék!
De nem tudok...

Önző dolog volt erről írnom itt, tudom. Kérlek, ne haragudjatok érte!
Önző vagyok, de kicsit talán könyebbnek éreztem a lelkem, amíg írtam...

Amneris! Sajnálom, hogy ilyen rossz híreket kaptál! Egy barát elvesztése mindig nehéz! Közelebb hozza a gondolatot, hogy mi is halandók vagyunk!Rövidebbnek érezzük az életünket, félünk, hogy nem lesz elég időnk befejezni mindazt, amit elkezdtünk! Remélem, jól vagy! Puszi: Rayo

Szia Amneris!
Ne haragudj, hogy így ismeretlenül írok neked, néha elolvaslak titeket és drukkolok is, hogy mielőbb legyen kisbabátok.

Együttérzek veled a barátod elvesztése miatt és remélem nem haragszol meg, ha küldök neked egy mondatot a Bibliából, mert te magad írtad, hogy szeretnél hinni valamiben. "Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az Õ egyszülött fiát adta, hogy aki hisz őbenne el ne vesszen, hanem örök élete legyen." Én hiszek ebben és így nem is félek a haláltól, ez a lehetőség pedig előtted is nyitva áll!

Még egyszer sajnálom a veszteséged és sírjál nyugodtan, az segít. (Tapasztalat.)

Szeretettel,
Mimóza
(Remélem nem éreztél tolakodónak.)

Kedves várakozók! 2005.05.26-án lesz egy Konferencia a nyílt örökbefogadásról"III.Gólyahír Nap"
Országos Családos Találkozó lesz 2005.06.04-én Akit érdekel szivesen látjuk.Többet itt tudhattok meg, www.golyahir.ini.hu.

Kedves várakozók, ezen a héten két gólyahíres baba kerül haza, ne csüggedjetek elöbb utóbb rátok is vár majd valaki!

Kedves Nikinozso!
Köszi a híreket! Lehet szó róla, hogy néha tájékoztass bennünket ezen ügyben! Szerintem mindenki örülne neki és így számolgathatná, hogy ő kb. hanyadik! Nekem még van egy "kicsi" időm, mert a 170. körül vagyunk!!! De kivárjuk! Rayo

Sziasztok!

Egy ideje már nem jártam erre - annyit dolgoztunk, hogy nem volt időm leülni a gép elé...

Imádom, hogy megjött a jóidő - bár ez máris felvetett bennem egy kérdést: nem tudjátok véletlenül, hol vehetnék az ablakra olyan felszerelhetős kis rolót, ami majdnem úgy néz ki, mint egy gyékényszőnyeg, csak ritkább szövésű és fel meg le huzigálható? Talán bambuszroló vagy mi...?

Vajjon drága dolog? Mert a nappalink rengeteg ablakára bizony elkelne - a sötétítő függönyünk ilyen téren nem elég hatékony. Még itt sincs az igazi hőség, és már 23 fok van a lakásban..! (Én 19-20 fokhoz szoktam - tavaj nyáron is nehezemre esett 27 fokos lakásban éldegélni.)

Na megyek - főzök valamit!
(Tényleg: nincs valakinek egy jó sólet-receptje, amihez nem kell cseréptál? Csak, mert nekem még nincs ilyen tálam, a kolléganőm meg csak abban csinálja. Pedig milyen isteni lenne egyszer...)

Na pusza! - Amneris -

Szia Amneris!
Az OBI-ban láttam és talán az IKEÁban is van olyan roló! Még szines is volt/kék/!Remélem, megoldódik a "hőségproblémád"!!!
Semmi hír? Rayo

Gólyahírnél mindíg van hír, egy kisfiú és egy kislány családra talált.Négy kismama hamarosan szülni fog, de még nem tudjuk biztosan, hogy melyik születendő babának kell családot keresni.A szakembereknek szóló Konferenciánk elég jól sikerült, az előadások nagyon jók voltak, csak az elküldött meghívókhoz képest kevesen jöttek el (112) fő.
üdvözlettel Gólyahír

Sziasztok)))))

Na én is ide tartozok ám hozzátok:P
Rayo!
pár számmal hátrébb vagyunk mint ti...

Ti hogy bírjátok lányok, asszonyok????
Én most megint lent vagyok... De még azért mosolyogni bírok

Nikinozso!
Jó hírek ezek)))
Viszont azért az is szomorú, hoyg hány anyuka nem bírja megtartani gyermekét...

Mindenkinek szép hétvégét!
Mosolygós

Szia Mosolygós!

Üdvözlünk sok szeretettel!!
Azért ne legyél má'lent, jó...? Itt a nyár - miénk a világ!! Most élvezd ki, mert meglehet, hogy a jövö nyáron nem tervezgethetsz majd ilyen szabadon

Köszi a tippet, Rayo! Majd benézek az OBI-ba!
Azért már nem is sajnálom magam annyira a 24 fokos lakás miatt!
Az egyik kolléganöm ugyanis elmesélte, hogy nekik a panelben 31 fok volt ma, ami éjszakára se hül ám túl sokat.
Borrrzasztó ez a helyzet!

És én még valami olyasmit olvastam, hogy aki duci, annak jobb, mert a zsír egy bizonyos hömérséklet fölött épp hogy szigetel.
Én hülye bevettem a szöveget, most meg itt állok a fantasztikusan kiépített szigetelésemmel, aztán megkukulok...
Na így legyen az ember tudományos!

Pusszancs! - Amneris -

Sziasztok lányok!

Most bukkantam erre a topikra és nagyon örülök, hogy megleltem. Hétfőn adtuk be a papirokat a TEGYESZ-hez, de a babaprojekt már 4 éve tart. Lehet, hogy a kezdet teszi, de mi nagyon lelkesek és optimisták vagyunk. Felkészültünk rá, hogy sokat kell várnunk, de megéri, mert már jó úton haladunk a szülőség felé.

Kedves Nikinozso!
A Gólyahír-hez csak az alkalmasság megállapítása után lehet jelentkezni, vagy már akkor is, ha folyamatban van? Jómagam pedagógus vagyok, szépen, saját kertes családi házban élünk, dolgozunk, tudomásunk szerint egészségesek vagyunk így remélhetőleg alkalmasak leszünk.
Válaszod köszönöm.

Renóca

Sziasztok!
Mi még mindig várunk! A lenn és fenn váltakozik hétről hétre! De mindenki biztat bennünket és lassan, de biztosan halad a sor! Alig van nap, hogy ne úgy ébrednék, hogy "mi van, ha ma telefonálnak, hogy megszületett a mi babánk is" és ettől jobb kedvem lesz! Igyekszünk sok időt együtt lenni a férjemmel, mert ha gyerekünk lesz, Õ és csakis Õ lesz a középpontban! Annyira várjuk, hogy az kimondhatatlan, pedig sokan mondják, hogy lesz pillanat, amikor örülnénk néhány csendes napnak! DE kit érdekelnek a csendes napok?
Legyetek jók és írjatok jó híreket! Puszi: Rayo

Kedves várakozók!Várjuk az érdeklődőket is a szombati Gólyahíres találkozóra, 2005.06.04-én. Helyszin:Bp.III.ker.Királyok útja 315.
Időpontja:9-15-ig.Ma hazament a 192-ik gólyahíres baba./ebben az évben a 20-ik/

Sziasztok!
Minden véleménynek örülnék azzal kapcsolatban, hogy szerintetek nagyon nehéz lenne-e, ha egyszerre fogadnánk örökbe egy 2 éves és egy 6 hónapos babát? Testvérek és a nagyobb fiú, a kicsi pedig lány. Még nem aktuális teljesen a dolog, de van rá esély! Szóval, ki mit gondol? KÖSZIKE!!!!!!! Rayo

Szia Drága Rayo!

Írtam mailt, de fel is hívnálak holnap! Pusza!

Amneris

Kedves várakozók szerdán ismét 2 gólyahíres kislány megy haza új családjába. Igéretemhez híven tudósítalak benneteket, hogy lássátok megy a sor. A találkozón a "Gólyahíres család" közel 200 felnött és 85 gyermek tagja vett részt. Nagyon szép nap volt, köszönjük. A jövő évire közületek is kb.40-50-en már családként jöhettek.

Kedves Nikinozso!

A két lánykáról olvasva eszembejutott: milyen jó is ezeknek a családoknak! Hisz mi is éppen kislányt szeretnénk...

Csúnya dolog kitartani amellett, hogy mi csak kislánykát fogadnánk örökbe?
Tudod, nem is magam miatt fontos. Nekem annyi az az álmom, hogy egyszer gyermekem legyen. De a férjemnek már van két fia, és először csak miattam támogatta az örökbefogadást. Azóta viszont szerencsére megtalálta benne a maga motivációját is: hogy végre legyen egy kislánya!

Elérhető álom ez? Hogy kislányunk legyen, ha eljön az ideje?

Puszi! - Amneris -

Kedves Amneris!
Biztos lesz olyan kislány aki arra vár majd, hogy ti neveljétek fel. Türelem, ezt sajnos ki kell várni.

Kedves Nikinozso!

Előző üzenetemben kérdeztem tőled:
"Kedves Nikinozso!
A Gólyahír-hez csak az alkalmasság megállapítása után lehet jelentkezni, vagy már akkor is, ha folyamatban van? Jómagam pedagógus vagyok, szépen, saját kertes családi házban élünk, dolgozunk, tudomásunk szerint egészségesek vagyunk így remélhetőleg alkalmasak leszünk.
Válaszod köszönöm."

(Jövő hétfőn megyünk pszichológushoz, júliusban tanfolyamra.)

Kérlek válaszolj. Ha neked úgy jó mail címem a profilomban.
Nagyon köszönöm.
Szép hetet és nagyon sikeres hetet kívánok neked.

Renóca

Kedves Renóca!
A Gólyahír Egyesülethez örökbefogadóknak jelentkezhet azok a 42 évesnél fiatalabb Magyarországon élő magyar állampolgárságú házaspárok, akiknek nincs vagy legfeljebb egy gyermekük van és rendelkeznek érvényes örökbefogadási alkalmassági határozattal.

Kedves Nikinozso!

Köszönöm válaszod. Sajnos, akkor augusztusig várnunk kell, mert azt mondták addigra lesz meg minden határozat. Nem csüggedünk augusztusban jelentkezünk. Jó munkát és sok sikert!

Üdvözlettel:
Renóca

Sziasztok Lányok!

Micsoda egy nyár van? Én bizony befűtöttem, pedig efféle még sosem esett meg velem júniusban...

Drága Rayo! Semmi újság? Gondolok ám rád sokat!

Renóca! Elmeséled, honnan van az az édes kis lefetyelő cica a leveleidben? Vajjon én is tudnék?

Na csók mindenkinek! (Írjatok ám, ha akadna valami mesélnivaló!)

Pusza! - Amneris -

Szia Amneris!
Privit írtam a mail-edre!Rayo

Sziasztok!
De jó, hogy végre valaki itt van. Minden nap benéztem, de sehol senki.

Amneris!
Mi is befűtöttünk, inkább gázszámla mint gyógyszerszámla. Ma már azért sokkal jobb idő volt.
Ma voltunk a pszichológusnál. Befértünk a júliusi tanfolyamra! Július 16., 23. és még egy lépéssel előrébb leszünk!

Õszintén megmondom már rég megvan a cica, de azt hiszem a smiley.lap.hu -n a smiley szerkesztők közül a legalsóban is megvan. Ott nagyon jópofa figurákat találsz, bár nem magyar nyelvű. (A többiben is vannak jó dolgok.)(Én kezdő vagyok, bocsi a primitív magyarázatért egér jobb gomb- kép mentése más néven.)

Jó éjt!
Renóca