Sziasztok!
Ari, nagyon irigyellek, hogy ilyen pozitív gondolkodású vagy!!!
Csodállak érte! Két csöppség és még a harmadik is...
Én is attól félek, hogy szülés után rögtön szeretnék megint pocakba babót.
Nem hiányzik a nagy has? Én nem tudom elképzelni, hogy milyen lesz anélkül, mert 9hónapig Veled van és egyszercsak nincs...
Aranyos vagy Ari, hogy szeretnéd tartani ezt a topicot. Tényleg jó kis csapat lettünk.
Verka, Én is így örültem a pici zsákocskánkanak! Szolfézs szigorlatra készültem, hétfőn megtudtam és pénteken szigorlatoztam... Tehát a zongora mellett ott volt a kis zsákokcsa, azt nézegettem és rettentő boldog voltam - azóta is tart ez a boldogság - tehát vagyunk is.
Pkagi, Nagyon remélem, hogy Te is ide fogsz jövő héttől már mint kismama is tartozni.
Hogyan kell albumokat megnézni? Mert én csak Ari nevére kattintva egy képet láttam, és szeretnék még többet látni Zsófiról.
Képzeljétek, ma megvolt az államvizsga tanításom és sokkal jobban tudok örülni mindennek, hogy lassan már látom a végét a diplomázásomnak. Nagyon jól éreztem magam az órámon, ami ritka. Anyák napi éneket tanultunk a gyerekekkel és még sokmindent csináltunk az órán, de a zenehallgatás a Mama, kérlek volt és úgy elérzékenyültem. Majdnem sírtam. Ez olyan gyönyörű dolog...
Hihetetlenül várom már, hogy milyen érzés, amikor a karomban tarthatom és tudom: ő a miénk, mindig a miénk lesz...
Képzeljétek, ma határozott kis rúgásokat éreztem. Először éreztem ilyet. Mindig éreztem feszítéseket, de egymás után 4-5xis éeztem. Olyan jóóóóó volt. Ki tudtam tapintani, hogy hol helyezkedik el. mondtam is neki, hogy ez Te voltál? És megsimiztem. Milyen kis cuki.
Na, jó sokat írtam... Puszi mindenkienk!