Sziasztok!
Én abszollút nem tartozom közétek(úgy értem,hogy soha semmilyen kapcsolatban nem álltam és nem is állok a Nyírő Gyula kórházzal),de most betévedtem ide,mert érdekelt egy orvos aki annak idején az én orvosom volt,de már itt a Nyírő kórházban praktizál.Egy bnőm említette,hogy most már itt van,mert én 2003 óta nem tudtam róla semmit.
Az én történetem elég hosszú,ha nem bánjátok leírom nektek.
Dr.Raft Miklósról van szó,én a Margitba szültem nála 99'ben(császárral)és 2003'ban is úgy terveztem,hogy nála fogok szülni(szintén császárral,ráadásul programozott császárral).2003'májusában ismét fölkerestem őt(de már a magánjában),hogy ismét babát várok,szeretném ha figyelemmel kísérné a terhességemet,majd a szülést is kértem,hogy ő csinálja meg.Nagyon kedves volt,megbeszéltünk mindent,elégedetten távoztam.Olyan 7 hónapos terhes lehettem amikor megtudtam,hogy vmi balesete volt,így egy ideig nem lesz.
A 7 hónapom alatt megfordultam párszor a magánjában(nekem is kényelmesebb volt,gondolom neki meg pláne).A lényeg,hogy onnantól kezdve elviekben volt fogadott orvosom,gyakorlatban azonban mégsem.
3-4 hétig nem tudtam róla semmit,hiába telefonáltam nap mint nap a kórházba,vagy a magánjába,senki nem tudott semmi konkrétat,csak annyit,hogy még egy ideig biztosan nem lesz.Aztán vettem a bátorságot és felhívtam a mobilján.Többszöri sikertelen próbálkozás után eccer csak felvette.Elmondtam neki,hogy ki vagyok,mi vagyok,milyen gondjaim vannak,mikor tudunk találkozni végre,mert 1000nyi kérdésem lenne.Õ annyit mondott,hogy még nem tudja pontosan,de hívjam ekkor és ekkor és akkor majd többet tud már mondani.
Én hívtam mindig a megbeszélt időben,de konkrét választ sosem kaptam tőle.Aztán eccer megbeszéltük,hogy kimegyek hozzá a Békásmegyeri rendelőbe és soron kivül fog fogadni,hogy megbeszéljük a műtét időpontját stb...1 hetem volt a kiírt időpontig(ráadásul 3.gyermekemet vártam)a másik 2 is császárral született,tehát már tudtam,hogy ennek a kisbabának nem is kéne a pocakomban lennie,de én még mindig bíztam és vártam a fejleményeket a Raft dokitól.
Mielőtt útnak idnultam volna Békás felé,volt egy olyan érzésem,hogy hívjam őt fel,mert rossz érzésem volt.Felhívtam,kérdeztem tőle,hogy akkor most indulnék,biztosan lesz rám pár perce? A válasza az volt,hogy ne induljak,mert ő már nem fog többet a Békási rendelőben rendelni.Ezen totál meglepődtem,de annyiban maradtunk,hogy hétfőn dél körül hívom(ez december 1-e volt).Én dec.3-ra voltam kiírva.Ami már nagyon rosszulesett nekem a dokim részéről,hogy hagyta volna,hogy útnak induljak pottyára a nagy hasammal,visszeres lábaimmal(tudta,hogy milyen rondák voltak a lábaim,mert még megis jegyezte a 7 hónapom alatt,hogy milyen csúnyák a lábaim és próbált vmi gyógyszerrel segíteni rajta)Ami szintén érdekes volt így utólag,hogy csak a magánjába foglalkozott a visszereimmel,a Margit kórházi terhes gondózóban erre nem jutott ideje
A lényeg,hogy én hívtam a megbeszélt időben.Na és akkor nagyon ledöbbentett és akkor egy világ omlott össze bennem vele kapcsolatban.Annyit mondott,hogy ő már nem megy többet a Margitba,nem praktizál ott többet,tehát az én műtétemet sem tudja megcsinálni.Annyira ledöbbentem ettől,hogy szinte kérdezni is elfelejtettem tőle,de azért csak összeszedtem magam annyira,hogy kiszedtem belőle pár infót.
Ezután a telefon beszélgetés után bementem a Margitba,megállítottam az első nőgyógyászt és kérdeztem,hogy ilyenkor mi a fenét szoktak csinálni a kismamák,ha az orvosuk cserben hagyja őket?Õk másnap reggelre berendeltek és majd a kijelölt nőgyógyász megcsinálja a műtétet.
Ez így is volt,másnap bementem és kérdezgettek.Ki az orvosom,mondtam nekik az igazat,hogy tegnap óta nincs orvosom,hogy nekem már legalább egy hete nem kellene,hogy terhes legyek,stb...
Úgy volt,hogy aznap még nem lesz műtét,de szerencsére szabad volt a műtő,én dirrekt éhgyomorra mentem,így hamar túl estem rajta.
Ami nagyon bántott,hogy a dokimnak tudnia kellett már hetekkel előtte,hogy másféle tervei vannak,másfelé tervezgeti a jövőjét,és esküszöm,ha nekem szól,hogy kórházat vált és ha nekem is megfelel akkor kövessem őt oda,megtettem volna,mert nagyon megvoltam vele elégedve.
De ő hagyta,hogy csak hívogassam(én úgy tudtam,hogy betegállományban van és azért nem melózik még),közben pedig ő már nagyon jól tudta,hogy mi lesz a jövője,csak ezt velem elfelejtette közölni.
Azóta találkoztam pár kismamával,őket is hideg zuhanyként érte a hír,hogy hirtelen nem volt már orvosuk.
99'ben a varratszedésnél jártam úgy a dokival,hogy akkor is balesete volt,így nem ő szedte ki a varratokat,sőt még a 6 hetes kontrollra se hozzá tudtam visszamenni.
2003'ban is balesete volt,de itt már a műtétet sem ő csinálta meg.
Amin még meglepődtem a kórházban,hogy 2 doki aki faggatott a részletekről,azt mondták nekem,hogy ha szeretném felhívják a Raftot és bejön megcsinálni a műtétemet.Én azt mondtam,hogy köszönöm,de nem kell bíhívni,nekem elég egyértelműen a tudtomra hozta,hogy ő ide többet már nem teszi be a lábát.
Most másfél évvel a történtek után már nem látom olyan feketén ezt az egészet,de azt a két hónapnyi bizonytlanságot,félelmet,aggodalmat nem kívánom senkinek sem.
Elnézést ha ilyen hosszú lettem,és szívből kívánom mindazoknak a kismamáknak akik hozzá járnak a terhesgondózásra,magánjába,nála fognak szülni,hogy sikerélményük legyen Raft doktorral és ne kelljen úgy járniuk,ahogyan én jártam.
Szép estét mindenkinek!