Sziasztok lányok!
(Fú, bocsi, hosszú lesz...)
Most jövök a MÁV Kórházból... illetve még dec. 12-én szültem ott, s gondoltam, ami eszembe jut a kórházról, nõvérekrõl, ellátásról, most megosztom Veletek.
Elõször is, szülés: a szülésznõk roppant kedvesek voltak, 3 db. volt éppen "forgalomban", mikor mi szülni mentünk (megjegyzem, éppen egy erõs hidegfront volt, és sorban érkeztek a vajúdó kismamák, aznap 8-an szültünk).
Létezik a fõ-szülésznõ, Kõrös Ottília, Róla csakis és kizárólag jót tudok mondani. Kedves, megértõ, segítõkész, bíztató és humoros. Bár Nekem nem Õ volt végül is a szülésznõm, de aznap Õ is ott volt, és késõbb is volt még alkalmam többször is találkozni vele, "lelki segélyszolgálatot" is tartott nekem. Az én szülésznõm Irénke volt (nem tudom a teljes nevét, szemüveges, alacsony, vékony testalkatú). Vele sem volt semmi bajom, amikor kellett, ott volt, amikor úgy látta jónak, nem szólt semmit, csak hallgatott és némán ült mellettem, szóval pont úgy tett mindent, hogy "ne zavarjon", ill. mikor kellett, ott termett. A harmadik szülésznõ bizonyos Saci volt (kb. 30 éves, szõke hajú), õ a humoráról és lazaságáról híres, két fájás között, mikor még a TV-szobában ücsörögtünk a párommal, baromi nagyon nevettünk valamin, bár már nem emléxem, mi volt az, de jó benyomást tett Õ is. A beöntéstõl és borotválástól ne féljetek, bár kellemetlennek mondható, de nem fájdalmas dolog, és jobb, ha elvégzik mindkettõt... Az én beöntésem alatt Irénkével az Indul a bakterház-ról beszélgettünk, idéztünk a filmbõl, nevettünk, stb...
A dokim Herczeg Szabolcs volt, a szülés alatt kitünõen "viselkedett", bíztatott, kedves volt és szintén segítõkész.
A szülésem végül is "felemásra" sikeredett, mert bár maga a szülés úgy zajlott, ahogy én azt "megálmodtam", (akik már ismerik a sztorit, bocsi) túl nagy volt a baba hozzám képest, és bár a medencén hamar áthaladt, a hüvelyem túl szûk volt, és tropára szakadtam odabent. Herczeg doki a szülés után egy kismûtétet hajtott végre rajtam, összerakott, aztán ecsetelte, hogy lassabb lesz a felépülésem, mint másnak, stb... szó mi szó, ebbõl azt akarom kihozni, hogy korrekt volt velem szemben, bár bíztatott, de nem kertelt, az igazságot mondta (igaza is lett, 2 héttel késõbb éreztem úgy, hogy "na, jól vagyok", mint a többi kismama, akinek nem volt semmi gondja). Rengetegszer meglátogatott az osztályon, érdeklõdött a hogylétem felõl, és továbbra is bíztatott, sokat beszélgettünk. Arra nem akarok kitérni, hogy esetleg az Õ hibája-e, hogy így alakult, nem tudom, hogy kellett-e volna tudnia elõre, hogy esetleg így alakul a szülésem a baba nagysága miatt, de ezzel már nem akarok fogalkozni, a lényeg, hogy nem hagyott cserben, mindvégig foglalkozott velem, odafigyelt a felépülésemre.
Szülészet: a híresztelésekkel ellentétben én nem találtam kivetnivalót sem a csecsemõs nõvérekben, sem az osztályos nõvérekben, mindenki kivétel nélkül nagyon segítõkész volt. Mivel én napokig még szinte állni sem tudtam a fájdalomtól (nemhogy ülni vagy normálisan járkálni), mindegyik nõvér sokat segített, bevallom, jól is jött a segítség. A csecsemõs nõvérkék is tündik voltak, mindegyik segített, ha megkértem Õket, türelmesek voltak, normálisan magyaráztak, mosolyogtak.
A koszt a tipikus "kórházi" volt, ezt nem ecsetelem, biztos tudjátok, mifélére lehet számítani, de hát nem lehet minden tökéletes. Szóval jó, ha van tartalék elemózsia (amúgy van hûtõ a folyosón, elég nagy, mindenkinek belefér a cucca).
Viszont - talán többen láttátok a TVben - a MÁV Kórháznak felszámolták december 22-vel a csecsemõ- és gyermekosztályát, ami azt jelenti, hogy ezentúl, ha egy újszülöttel gond van (akár kékfény-kezelésre szorul, akár inkubátor, stb.), nem tudják "házon belül" megoldani, hanem át kell szállítsák egy másik kórházba, mert a csecsemõosztályon volt eddig az a részleg, ahova a kékfényes, inkubátoros babákat vitték. Ez roppant szomorú és felháborító hír, gondolhatjátok: így megfosztják a MÁV Kórházat a "bababarát" címétõl, mert egy bababarát kórházban szerintem alapfeltétel, hogy a problémás újszülöttek megfelelõ ellátást kapjanak. Nekem az a véleményem, hogy én ha még egyszer szülni fogok, nem fogom a MÁV-ot választani abban az esetben, ha nem lesz speciális újszülött ellátás, mert néha perceken múlik egy baba élete, és mi van, ha ráadásul még másik kórházba is át kell szállítani szegény picit, míg átérnek vele, sok minden eldõlhet, na nem ecsetelem.... Szóval ha tényleg nem lesz spec. újszülött ellátás, meggondolandó az ott szülés, de ezt döntse el mindenki maga... Azt nem tudom, hogy mennyire végleges az osztály bezárása, de egyelõre nagyon úgy néz ki, hogy végleg becsukták, de pl. ma tüntetés van, a szülõk szervezték, hátha elérnek valamit... A TV-ben is nagy port kavart....
Volt szerencsém egy-két ügyeletes dokihoz is, innen Harsányi Lehelt emelném ki, aki szerintem fergeteges jó fej lehet, és baromi szimpi volt nekem külsõre is, valamint úgy is, hogy hallottam beszélgetni Õt egy szobatársammal, szóval jó doki lehet.
Létezik bizonyos Petõ Zsolt is, õ egy 45-50 év körüli pasi, Õ is szimpatikus volt, egy másik szobatársamnál végzett császárt, és soxor bejött meglátogatni a betegét, és sokat beszélgettek.
Van egy bizonyos Szabó doktor, aki tök fiatal és baromira nem néz ki szülész-nõgyógyásznak
Róla csak annyit tudok, hogy egy harmadik szobatársamnál (jöttek-mentek a szobatársak, míg bent voltam...) végig váltig állította, hogy fiúk lesz, és közben lány lett a baba... de hát talán ez mindenkinél elõfordulhat. Nekem picit furi volt, hogy ennyire "tejfeles" szájú, de attól még lehet jó orvos...
Na... asszem ennyi hirtelen... kösz a lehetõséget a fenti kiselõadásra, még egyszer bocsi a bõ léért, remélem, van, akinek segítettem vele...
Puszi mindenkinek,
Beja
