Hali
Nikcsi
A dokim nevét még mindíg nem szeretném közzétenni..., ez egy olyan kívánsága valakinek akinek ezt tiszteletben kell, hogy tartsam.
A fiam neve Alexandre lett hosszú családi viták után. Utórezgések még akadnak ugyan... miért nem lett rövidebb, stb.
Jelentkeznék én, ha lenne időm, de már azt sem tudom, hogy egy híradót mikor néztem meg utoljára! Fogalmam sincs, hogy mi történik a nagyvilágban - elég frusztráló gondolat! Dolgoznom is kell a baba mellett (besegítés a páromnak), így hajat mosni is megtanultam rekord idő alatt. Valószínűleg egy hét múlva már nem is nagyon leszek netközelben mert elég sokat ingázunk majd.
Laga, Myra
Fájdalomcsillapító???? Betűzzétek!
Volt egy pillanat amikor előjött az epidurális ajánlat, de megbeszéltük a szülésznőmmel, hogy próbáljuk nélküle. Hálás vagyok neki, hogy bíztatott arra, hogy ne csábuljak el. Volt egy-két pillanat amikor már bántam... viszont életem egyik legemlékezetesebb zuhanyát éltem át, meg is vártam a meleg víz alatt 3 fájást, és több fantasztikus derékmasszást is kaptam (azt már nem a zuhany alatt, sok lett volna a jóból). A burokrepesztésig semmit sem éreztem, azután kezdett fájogatni de akkor se olyan nagyon. Talán másfél óra volt ami igazán fájdalmas volt. A kitolási szak is azért lett hosszabb (talán fél óra) mert bénáztam.
Apás szülés volt, a párom nagyon hősiesen viselkedett, de meg kell hagyni, hogy az orvosom és a szülésznőm is tartották benne a lelket, néha elkaptam egy-egy bátorító pillantást amit felé küldtek. Még a köldökzsinórt is ő vágta el, úgyhogy büszke voltam rá.
A baba gyönyörű, igazi kis Napóleon, körülötte forog minden. A páromnak csak úgy dagad a keble a büszkeségtől, mert mindenki odavan, hogy mennyire hasonlít rá a kölök.
Keményen megdolgozott érte, nem igaz???! Amúgy nagyon jó baba, 8 órát alszik éjjel egyhuzamban!!! Aggódtam is, hogy ez normális-e, de amíg jól eszik és egészséges addíg ezt nem fogom tovább firtatni...
Szépen eszik, már a 2. napon belövellt a tej, és nem is sebesedett ki sehol semmim. Pedig fel is tankoltam
Garmastan kenőccsel és Bepanthen-nel, de hála az égnek már a gyógyszeresdoboz mélyén vannak valahol. Tejem sajna nincs elég, úgyhogy ki kell egészíteni, de azért reménykedem, hogy lesz még több, és elhagyhatjuk a tápszert. (Amiből egyébként nem kell túl sok így sem.)
Ami a pocak visszahúzódását illeti, nekem nem akarják elhinni, hogy egy hete szültem, és azt hiszem ezt az Anita-féle hasszorítónak köszönhetem. Nem jó túlzásba vinni a használatát állítólag, így naponta egy-két órára teszem föl. Szóval a szülni készülőknek csak ajánlani tudom.
Most mennem kell, majd igyekszem képet feltenni valamikor...
MB