Lilluska,
még eszembe jutott valami a férfi nőgyógyászokkal kapcsolatosan. A ffiak célirányosan gondolkoznak. Tehát adott egy vajúdó nő, aki szenved is ráadásul általában. A cél (szerintük): minél hamarabb és minél kevesebb fájdalommal világrahozni a babát. Számukra általában felfoghatatlan, hogy a vajúdás szükséges és jó, hogy a méhszájtágítással bár pár órát megspórolnak a nőnek, de elviselhetetlenné teszik a fájdalmát, megalázzák, és totálisan kizökkentik az elmélyült állapotából, amiben csodálatos dolog vajúdni. És az egyéb gyorsító és könnyítő(?) módszereikkel elveszik a nőtől a lehetőséget, hogy teljesen átadhassa magát ennek a mélyen benső élménynek.
Babarózsa,
igen, lehet, hogy jobb szót is találhatnánk a szülési tervnél.
Betti,
halvány dunsztom nem volt, mikor leszek benne, de úgyis csak háttér kép-zaj voltam Recsivel.
De ha ez szíved vágya, legközelebb utánajárok és szólok.
Lilluska,
bár valóban végleges megoldást találtam, de ha annyira akarok várandós lenni, van módja...
Azért vagyok dúla, hogy átadhassam azt, hogy lehet háborítatlanul is szülni, hogy minél több nőnek segítsek megtalálni a szülésnek ezen gyönyörűséges voltát. Hogy megadjam nekik azt, ami nekem is megadatott, de a legtöbbeknek nem. Hogy valamilyen módon harcoljak a medikalizált technokrata szülésvezetés ellen. Dúlaként inkább passzívan, de lehet, hogy megtalálom az aktív módját is. (Ötleteket mondenkitől szívesen várok.)
És emellett megvan a pszichés nyereségem is, igen. Jelen lenni egy új élet születésénél oly mértékben felemelő és gazdagító, olyan energiák vannak ott, hogy minél többször szeretnék jelen lenni. De nem mindenáron. És nincsen
szükségem arra, hogy ezt a munkát végezzem. Enélkül is nagyszerűen érzem magam, nem vagyok rászorulva ezekre az élményekre. Vagyis nincs jelen segítőszindróma.
Szülési terv: mégis nagyon fontos. Egyrészt: amikor az orvos egyértelművé teszi a várandósság alatt, hogy ez szerinte baromság, az világos jel a háborítatlanul szülni akaró nő számára, hogy rossz helyen jár. Mindez nem derülne ki ilyen nyilvánvalóan, ha nincs egy írott terv. A másik: így azok az orvosok, akik hajlamosak háborítatlanságot biztosítani, ha valaki határozottan ezt kéri (és el kell, hogy oszlassam ezen hitedet: igen sok orvos van, aki ha megkérik, békénhagyja a nőket, de ha nem érkezik ilyen egyértelműen kifejezett igény, szokás szerint levezeti a szülést...), pontosan tudják, mi fontos ennek a nőnek, mi nem, sőt a csecsemősök is kapnak sokszor ebből a tervből, hogy előre tudják, nem adhatnak tápszert, cumit, stbstb. a babának. Mivel minden nő más, minden szülési terv is más. Megdöbbenéssel hallottam egy olyan tervről, amiben a nő kifejezetten kérte a beöntést. Szíve joga, semmi bajom a döntésével, csak meglepett. Honnan tudja egy orvos, ha nem rágják át részletesen a leendő anya kívánságait, hogy mi fontos neki személy szerint, ha nem egy világosan megfogalmazott listáról?
És igen, 35 év alatt gyerekszámhoz van kötve, és én azt túlteljesítettem.
Virág